Tudomány

Csak a Nobel-díj hiányzott Karikó Katalin gyűjteményéből

Cseke Csilla / MTI
Cseke Csilla / MTI
2004 után újabb magyar származású kutatónak ítélik oda a Nobel-díjat, aki ráadásul egyben az első magyar nő, aki megkapja az elismerést. Karikó Katalin és kollégája, Drew Weissman fiziológiai és orvostudományi kategóriában nyerte el a legismertebb tudományos kitüntetést.

Ahogy a 24.hu az elsők között beszámolt róla, Karikó Katalin és kollégája, Drew Weissman kapják 2023-ban a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A kutatók a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal érdemelték ki az elismerést, a kitüntetéssel Karikó Katalin kitörölhetetlenül bekerül minden idők legnagyobb magyar tudósai és történelmi személyei közé.

Az eddigi magyar származású Nobel-díjasokról ebben a cikkben írtunk bővebben, az utolsó „nyertesünk” Herskó Ferenc volt, aki 2004-ben kémiai kategóriában győzött. Eddig két alkalommal jött a Nobel-díj haza Magyarországra, a nyertes magyarok többsége – köztük az Amerikában élő Karikó Katalin – külföldön dolgozva szerezte meg a kitüntetést.

Jonathan NACKSTRAND / AFP Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság tagja az idei díjazott Karikó Katalin és Drew Weissman képe előtt nyilatkozik a 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díj nyerteseinek kihirdetésekor a stockholmi Karolinska Intézetben 2023. október 2-án.

Út a BioNTechig

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Kisújszálláson nőtt fel. 1978-ban az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, már akkoriban a vírusok kutatása felé fordult. Az intézménytől 1985-ben küldték el létszámcsökkentés miatt, családjával a jobb lehetőségek reményében az Egyesült Államokba költözött. Lánya, Susan Francia amerikai színekben lett olimpiai bajnok evezésben: Pekingben és Londonban is tagja volt a győztes női nyolcasnak.

Karikó a tengerentúlon előbb a Temple Egyetemen helyezkedett el, majd egy washingtoni kitérő után 1989-tól a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta munkáját. Évtizedekkel ezelőtt elkezdett a messenger, azaz hírvivő RNS-sel (mRNS), valamint az azon alapuló terápiákkal foglalkozni, ezen a területen nemzetközi úttörőnek tekinthető.

Pennsylvaniai évei nem voltak felhőtlenek, tudományos előrehaladása lassú volt, ráadásul a szexizmus is gyakori problémát jelentett számára. Az időszak mégis fontos áttörést hozott: az egyetemen figyelt fel rá az ekkor többnyire a HIV kutatásával foglalkozó Drew Weissman.

A páros 2005-ben egy új, forradalmi technikát szabadalmaztatott.

A magyar kutató megpróbáltatásait jól szimbolizálja, hogy a Nature nem tartotta elég érdekesnek a kutatást ahhoz, hogy a publikálja, ehelyett az Immunitynél tették közzé.

A módszer lényege az volt, hogy módosított nukleozidokra alapozva hozták létre a kívánt mRNS-t, amelynek segítségével saját üzeneteket juttathattak a sejtbe. Az eredmény utóbb kulcsfontosságúnak bizonyult a koronavírus elleni harmadik generációs vakcinák megalkotásában.

Karikó és Weissman munkájára idővel a magánszektor is felfigyelt, a magyar biokémikus 2013-ban szerződött a német BioNTechhez – vizsgálatait egyébként a nagy rivális, a Moderna is érdeklődéssel követte. A BioNTechnél később alelnöki címig jutott, a céget közel tíz év után, 2022-ben hagyta ott, miután az az egyik legnagyobb biotechnológia vállalattá fejlődött.

Balogh Zoltán / MTI Karikó Katalin egykori egyetemi leckekönyve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban rendezett Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább című kiállítás a megnyitó napján, 2023. június 5-én.

Több évtizednyi munka eredménye

A pandémia megbecsültség szempontjából óriási fordulatot hozott Karikó Katalin karrierében. A Weissmannal közösen, évtizedek kutatómunkájával elért eredmények nélkül nem születhettek volna meg azok az mRNS védőoltások, amelyek messze a leghatékonyabbnak bizonyultak a Covid-19 elleni vakcinák közül. Ilyen készítményt a Pfizerrel közösen dolgozó BioNTech mellett a Moderna hozott forgalomba.

A pandémia kirobbanása példátlan tudományos folyamatot indított el: a világ kutatói összehangoltan, az eredményeket egymással megosztva, precízen és rekordsebességgel dolgoztak. Az új adatoknak és Karikóék korábbi vizsgálatainak köszönhetően a BioNTech vakcinájának terve néhány óra alatt elkészült.

A készítmény aztán rendkívül jól szerepelt a teszteken, a védőoltás biztonságossága és hatásossága is megfelelőnek bizonyult, 2020 decemberében pedig az Egyesült Királyságban elsőként hagyták jóvá az oltás vészhelyzeti alkalmazását. Az év végén maga Karikó is megkapta a védőoltást.

Szűk három évvel később már tisztán látható, hogy a vakcinák, különösen az mRNS technológiájúak jelentősen mérsékelték a súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű esetek számát, emberek tömegeinek életét mentve meg, illetve mérsékelve az egészségügyre nehezedő terheket. Az, hogy az oltásokat ilyen minőségben és ilyen gyorsasággal tudták létrehozni, a modern tudomány egyik legnagyobb sikere, amely nem születhetett volna meg a most díjazottak törekvései nélkül.

Kutatóból világsztár

A védőoltások szerepe miatt Karikó Katalin némi túlzással egy szempillantás alatt világsztárrá vált. A hazájában szakmailag ellehetetlenült, gyakran hátrányos megkülönböztetéstől szenvedő, világviszonylatban kiemelkedő munkát végző kutató alakja sokak, köztük megannyi laikus számára szimpatikusnak bizonyult, és nem csupán Magyarországon: a The New York Timestól a Wireden át a CNN-ig számos neves médiafelület foglalkozott alakjával és eredményeivel. Karaktere sokak számára szimpatikusnak, inspirálónak bizonyult, a szakértő mindig igyekszik visszafogottan, szerényen nyilatkozni, a mostani bejelentés után sem tett másképp.

A hirtelen jött népszerűség komoly elismeréseket is hozott. A teljesség igénye nélkül Karikó Katalin 2020 óta

A magyar szakember körül valóságos kultusz alakult ki, amelyet beszervezési ügye sem tépázott meg, arcképét Budapest és Valencia utcáin is megörökítették, és Orbán Viktor is fontosnak tartotta, hogy fogadja. A miniszterelnök most az elsők között gratulált a díjához.

Csak a Nobel hiányzott

Az elmúlt években Karikó Katalin gyakorlatilag minden fontosabb tudományos kitüntetést megszerzett, kivéve egyet: a Nobel-díjat. Az ő és Weissman neve már 2021-ben felmerült a várományosok között – nemcsak orvostudományi, hanem kémiai kategóriában is. Abban az esztendőben nem ítélték neki oda az elismerést, ekkor azt nyilatkozta, valójában nem is érdeklik a díjak. Ugyan tavaly is szerepelt az esélyesek között, de 2022-ben szintén lemaradt.

Jonathan NACKSTRAND / AFP A 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjasok kihirdetése előtt a stockholmi Karolinska Intézetben 2023. október 2-án.

Korábban többször felvetődött, hogy Karikóék az úgynevezett Nobel-lag miatt nem kaphatják meg belátható időn belül a rangos elismerést. A kifejezés azt a hosszú időszakot jelenti, ameddig egy-egy kutatónak áttörő eredménye és az azért odaítélt Nobel-díj között várnia kell. Orvostudományi kategória esetében az elmúlt évtizedben a bizottság átlagosan 26 év után díjazta a szakértők felfedezéseit.

Csakhogy Karikóék valójában nem a Covid-19 elleni vakcina megalkotásával, hanem az ahhoz szükséges tudományos alap lerakásával érdemelték ki a kitüntetést. Ha 2005-öt vesszük a folyamat kiindulópontjának, a páros az átlagnál korábban, 18 év után kapta meg a Nobelt.

Karikó Katalin hosszú idő után lett az első magyar Nobel-díjas, aki egyben az első díjazott magyar nő.

Kategóriájában utoljára a kínai Tu Ju-ju kapta meg nőként az elismerést, ő 2015-ben győzött.

Amit végezetül érdemes kiemelni: az mRNS technológia erejét a világjárvány révén ismerhettük meg, a módszerben viszont még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik, többek között a rák elleni küzdelemben is hasznosíthatják. Éppen emiatt Karikó Katalin munkájának tudományos jelentősége az elkövetkező években még tovább nőhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik