A bolygón élő mintegy 7 milliárd ember rengeteg szennyvizet állít elő. Bizonyos üzemekben a hulladékot képesek újrahasznosítani, az így keletkezett anyagot pedig fogyasztásra nem alkalmas növények, például faültetvények trágyázásához használják fel. Mivel az újrahasznosított szennyvizet kevés területen tudják alkalmazni, az anyag jelentős része, mintegy 30 százaléka végül hulladéklerakókban végzi.
Abbas Mohajerani most olyan eljárást dolgozott ki, amellyel téglákat hozhatnak létre a szennyvízből – írja az IFLScience. A szakértő úgy véli, az ily módon előállított építőanyagok bizonyos szempontból még jobbak is, mint hagyományos téglák.
A téglaipar rengeteg agyagot használ el évente, a bányászat pedig súlyos terheket rak a környezetre. Az építőanyagok előállításához ráadásul sok energiára van szükség, így a téglaipar a klímaváltozásban is szerepet játszik.
Mohajerani azt kezdte el vizsgálni, hogy az EU-ban éves szinten előállított 9 millió tonna újrahasznosított szennyvizet át lehet-e alakítani téglákká. A szakértő hagyományos tégla-alapanyagokat kombinált feldolgozott szennyvízzel, majd tesztelte a különböző keverékeket.
Sőt az eljárással létrehozott téglák kevésbé porózusak, így nem vezetik olyan jól a hőt. Ez azt jelenti, hogy a szennyvizes téglákból emelt épületeket elméletileg kevésbé kell majd hűteni, illetve fűteni.
Kiemelt fotó: iStock
