Az új Országgyűlés megalakulása népünnepéllyel, az egészségügyi miniszter újabb táncelőadásával több szempontból is különleges eseményekkel szolgált 2026. május 9-én – felsorolni lehetetlen, ide kattintva elevenítheti fel nemcsak a szombati nap történéseit, hanem folytatást is. A rendhagyó jelenetek sorában a képviselők állva, vastapssal köszöntötték a sükösdi SUGO Tamburazenekart az ülésteremben, a gyerekek a cigány himnuszt adták elő, miközben kint a téren, a tömegben megjelent a cigány zászló. A roma jelképek megjelenése nyilvánvalóan erős üzenettel bír, ám nem feltétlenül világos mindenki számára, hogy mik ezek és honnét származnak. A magyarországi cigány közösségek történetét feldolgozó cikksorozatunk eddigi részeiben részletesen beszámoltunk a származás kérdéséről, itt és most a roma nemzetté válás folyamatát, a cigány himnusz és zászló származását, jelképeit emeljük ki.
Londonban tették le az alapokat
A hazai romák nyelvileg és kulturálisan sem alkotnak homogén egységet, három legnagyobb csoportjukat a romungrók, az oláh cigányok és a beás cigányok alkotják. Előbbi jelentése magyar cigány, anyanyelvük mára a magyar, ám ősi nyelvükből, a romani kárpáti cigány dialektusából számtalan szót visznek, viszünk tovább, olyanokat, mint csávó, csaj, lóvé stb. Az oláh cigányok a romani nyelvet beszélik, többségük annak lovári változatát, míg a beások a román nyelvújítás előtti, archaikus változatát – itt írtunk erről bővebben külön szót ejtve a roma és a cigány megnevezésről.
A cigányság, mintegy transznacionális nemzet a világban 1971-ben tette meg a nemzetté válás máig talán legfontosabb lépését. Ekkor szervezték Londonban az első Roma Világkongresszust, ahol számos ország roma képviselői többek között meghatározták az „alapokat”.
„Zöld az erdő, zöld a hegy is”
Általánossá tették a roma megnevezést – ettől függetlenül itthon a cigány is éppannyira releváns és elfogadható –, valamint megállapodtak a romani nyelv használatában. Megalkották a roma zászlót: hosszában vágott mező, felül kék, alul zöld, előbbi az eget, utóbbi a földet, a füvet, a reménységet jelképezi, míg középen a napkerék az indiai eredetre és a vándorlásra utal. Itt választották ki az egységes cigány himnuszt, Zarko Jovanovic komponálta a Gelem, gelem kezdetű balkáni népdalól. Magyarországon viszont sokan egy beás nyelvű népballadát tekintenek himnusznak, Orsós Jakab gyűjtötte, Bari Károly fordította és jelentette meg, a Kalyi Jag és az Ando Drom is megzenésítette. Ezt hallottuk szombaton a Parlamentben:
Zöld az erdő, zöld a hegy is, / A szerencse jön is megy is, / Gondok kése húsunkba vág, /Képmutató lett a világ.
Egész világ ellenségünk, / Űzött tolvajokként élünk, / Nem loptunk mi, csak egy szöget / Jézus vérző tenyeréből.
Isten, könyörülj meg nékünk, / Ne szenvedjen tovább népünk, / Megátkoztál, meg is vertél, / Örök csavargókká tettél.
Ugyancsak a Londonban elfogadott roma jelmondat Opre roma! (Fel, cigányok!). A londoni kongresszus, mint írtuk fontos lépés volt, de ettől természetesen nem a világ cigánysága, a különböző etnikai csoportok még nem váltak egységes, homogén nemzetté. Viszont rendkívül fontos identitásképző erővel bír, kiindulási és hivatkozási pont. Az ENSZ a roma kultúra világnapjává nyilvánította a kongresszus dátumát, április 8-át, és e nap a magyarországi romák számára is a méltóság, az identitás ünnepe.
Roma nemzet és öntudat
A roma önazonosság Magyarországon és a környező térségben a 19. század második felében már bizonyíthatóan megjelent, az első önszerveződések, egyfajta cigány kulturális öntudatra ébredés a cigányzenészek köreiben kezdődhetett. Ezek még leginkább szakmai, érdekvédelmi szervezetek voltak, nem gondolkodtak nemzetben: a dualizmus-kori magyarországi romák többsége kettős identitással rendelkezett, ugyanannyira érezte magát cigánynak, mint magyarnak – itt írtunk bővebben a roma öntudat születéséről, a nemzetté válás kérdéséről.
László Mária volt az, aki már a Horthy-korszakban kiállt, és aktívan dolgozott a cigányság sorsának jobbra fordításáért, majd 1957-ben megalapította a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét. Termelőszövetkezeteket, szerveztek, beiskoláztatási kampányokat indítottak, folklórcsoportokat működtettek, sokaknak segítettek munkához jutni, miközben felszólaltak a hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés ellen, felhívták a figyelmet a szegénységre, a problémákra. Lászlót a kádári hatalom ellehetetlenítette, szövetségét 1961-ben politikai okból betiltották, a folyamatot azonban már nem lehetett megállítani:
Az első Roma Világkongresszus pedig olyan lökést adott az itthoni, formálódó roma értelmiségi köröknek, hogy az 1970-es éveket a mai napig a roma emancipáció legjelentősebb korszakának nevezzük.
A 24.hu-n sorozatot indítottunk a magyarországi roma közösségek történetének bemutatására, az eddig megjelent részek:
- Cigány vagy roma: kik a magyarországi cigányok?
- Iszlám hódítás elől menekültek a cigányok Indiából
- Hogyan léphettek Magyarországra az első cigányok?
- A magyar király emberei voltak a cigányok
- Káli ősanya szülte Manust, az első cigány férfit
- Létezik-e roma nemzet?
- A cigányvajda nem az volt, akinek a legtöbben tudni véljük
- Miért vándorolhattak a cigányok?
- Miről rendelkezik a cigányok törvénye?
- Valóban a cigányok vérében van a muzsika?
- Elkezdett kinyílni a cigány skatulya
- Halált kértek a túri roma gyilkosaira a 17. században
- Így védték cigány mesterek és katonák az erdélyi hazát
- Sárközi és az Egri csillagok: valóban cigányok is védték a magyar végvárakat?
