Az atlanti hurrikánszezon minden évben június 1-jétől november 30-ig tart, ilyenkor gyakoriak a trópusi és szubtrópusi ciklonok, illetve az erős viharok az Atlanti-óceán északi részén. A jelenség hátterében az áll, hogy ekkortájt az óceán és a levegő egyaránt melegebb, a vízfelszín párolog, növelve a levegő nedvességtartalmát, ami együttesen ideális körülményeket teremt a hurrikánok számára.
A ciklonok elsősorban Észak- és Közép-Amerikát, valamint az észak-atlanti szigeteket érintik, a hurrikánszezon alatt gyakran láthatjuk a híradásokban a Karib-térségben vagy éppen az Egyesült Államok keleti partvidékén végbement pusztítást, de a hurrikánok esetenként Európát is érinthetik. Egyes régiókban, így a Karib-térség szigetein ez a periódus az év legküzdelmesebb része: a ciklonok erős szele egész szigeteket tarol le, a szélsőséges hullámzás elönti a parthoz közeli területeket, a hurrikánok pedig nemcsak súlyos anyagi károkat okoznak, hanem gyakran emberéleteket is követelnek.
A régió lakói számára aggasztó, hogy a kutatások alapján az éghajlati átalakulás a hurrikánok gyakoriságát és erejét is fokozza. Mivel az óceán egyre melegebbé válik az ember által felerősített üvegházhatás következtében, a ciklonok több energiához jutnak belőle, ami többek között nagyobb szélerősséget eredményez.
Egyes vizsgálatok szerint nem is annyira a jövő kihívásáról van szó, a trópusi ciklonok ugyanis már napjainkban jóval durvábbak, mint néhány évtizede voltak – a helyzet pedig egyre rosszabb lesz. Minden jel arra utal, hogy a sorba a jelenleg zajló hurrikánszezon is beillik, és könnyen elképzelhető, hogy rekordot fog dönteni.
El Niñóból La Niña
A kutatók korábban felhívták a figyelmet, hogy kemény időszak közeleg. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) májusban kiadott előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es atlanti hurrikánszezon során 17–25, nevet viselő vihar alakulhat ki – egy vihar akkor kap elnevezést, ha szélsebessége kellően nagy, és potenciálisan súlyos hatásokkal járhat. Ez az előrejelzés önmagában csúcsnak számít, igaz, volt olyan év, amely során végül ennél is több nevesített vihar jött létre.
A NOAA szakértői azt is megállapították, hogy a viharok közül 13 fejlődhet hurrikánná, vagyis érhet el legalább 119 kilométer per órás szélsebességet, hét pedig súlyos, legalább 179 kilométer per órás trópusi ciklonná erősödhet.
