Arról, hogy a metán tulajdonképpen mennyire erősen szennyezi a környezetet – és főleg a levegőt – csak az elmúlt években kezdett el valódi diskurzus indulni a környezetvédelmi szervezeteken kívül is. Ezt jól mutatja, hogy a tavalyi ENSZ klímakonferencián megszületett a Globális Metánvállalás, aminek alapvető kikötése, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest.
Nem véletlen, hogy a metánkibocsátás a tudományos kutatások középpontjába is került. Egy nemzetközi kutatócsapat friss elemzése például kimutatta, hogy a bomló élelmiszer-hulladék több ezer tonna metángázt bocsát ki a vizsgált városokban, vagyis Buenos Airesben, Delhiben, Mumbaiban és Lahore-ban található hulladéklerakók területén – írja a Reuters. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) szerint évente mintegy 570 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki mind az ipari, mind a természetes folyamatokból, így a metán koncentrációja a légkörben rekord ütemben nő – és vannak olyan források, mint például a rothadó hulladék, amit kevésbé veszünk számításba.
Egyes országokban a legnagyobb metánforrást a mezőgazdasági területek és a haszonállatok jelentik – különösen a tehenek, de az egyéb állatállomány, még a csirkék is hozzájárulnak a kibocsátáshoz. Az Egyesült Államokban nagyrészt az olaj- és gázipar a felelős. Van azonban egy másik jelentős globális forrás is, mint kiderült: a szemét. Egy műholdra szerelt detektor adatai alapján, amelyek magas metánszintet mutattak India, Pakisztán és Argentína városai felett, kutatók most alaposabban megvizsgálták a forrásokat, és aggasztó mértékű kibocsátást detektáltak a hulladéktárolók területén.
A Science Advances szaklapban megjelent tanulmány szerint a 2020-ban készült nagyfelbontású műholdfelvételek azt mutatják, hogy az észlelt többletmetán az argentin fővárosban, Buenos Airesben, az indiai Újdelhiben és Mumbaiban, valamint Pakisztán második legnagyobb városában, Lahore-ban található szemétlerakókból származik. A tanulmány eredményei szerint egy mumbai szemétlerakó óránként 9,8 tonna metánt, azaz évi 85 000 tonnát bocsátott ki. A Buenos Aires-i hulladéklerakó évente mintegy 250 000 tonnát eregetett –
A Világbank szerint a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyisége – amely a globális metánkibocsátás mintegy 11 százalékáért felelős – 2050-re várhatóan mintegy 70 százalékkal fog növekedni, miközben a világ népessége is tovább növekszik. Mivel a metán nyolcvanszor erősebb melegítő hatással bír, mint a szén-dioxid egy 20 éves időszak alatt, a metánkibocsátás gyors csökkentése jelentős hatást gyakorolhat az éghajlatváltozásra.
Korábban a hulladéklerakók kibocsátására vonatkozó becsléseket a hulladéklerakók térfogata és a feltételezett bomlási sebesség alapján végezték. A műholdfelvételekkel sokkal pontosabb képet lehet kapni a tényleges kibocsátásról.
