Ausztrál kutatók szerint tengeri hőhullám okozhatta a Nagy-korallzátony idei fehéredését – írja az MTI. Az esemény a térség 719 vizsgált zátonyának 91 százalékát érintette 2021-2022-ben, a déli félgömb nyara során.
A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása, például a hőmérséklet emelkedése miatt kilökik a velük szimbiózisban élő algákat. A kifehéredett korallok nem feltétlenül pusztulnak el, de sérülékenyebbé válnak, és ha nem állnak helyre, örökre elveszhetnek.
Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése alapján a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb, amelyet a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. Február végén tengeri hőhullám alakult ki.
„Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett” – olvasható a közleményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest a mostani során kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások. Ez többek között annak tudható be, hogy a La Nina-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést.
A szakértők szerint a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zátonyra. A térség életét megzavaró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a korallok regenerálódására. David Wachenfeld, a Nagy-korallzátony tengeri hatóságának kutatója hozzátette, a kifehéredett korallok nagy része remélhetőleg rendbe jön, ahogy az 2020-ban is történt, és nem következik be a 2016-ban és 2017-ben lezajlott tömeges pusztulásuk.
A Nagy-korallzátony mintegy 348 ezer négyzetkilométeren terül el Ausztrália északkeleti partvidékének közelében. A régió adja a világ korallzátony ökosziszémáinak 10 százalékát.
