Az elmúlt években hatalmas üregek jelentek meg Szibéria területén. A lyukak robbanékony gázok révén jönnek létre: ahogy az anyagok felfelé áramlanak a talajból, átlyukasztják a permafrosztot. Az eseményeket gyakran robbanások is kísérik. Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány igazolja azt az elképzelést, mely szerint az üregek a klímaváltozás miatt alakulnak ki – írja az IFLScience.
Az első szibériai lyukakra 2014-ben figyelt fel a világ, amikor egy 40 méter széles mélyedés jelent meg nagy robajjal a Jamal-félszigeten. Azóta több mint 20 hasonló üreget találtak.
A szakértők hamar felismerték, hogy a lyukak természetes gáztelepek felett jelennek meg. Egyes kutatók arra jutottak, hogy az események hátterében a felmelegedés áll, mások viszont úgy vélték, hogy a régióban zajló bányászat okozza a robbanásokat.
A szakemberek a c17 jelű, 2020 augusztusában létrejött, 20 méter átmérőjű krátert vizsgálták a Jamal-félszigeten. Az eredmények alapján a felmelegedés hatására felenged a helyi permafroszt és felszíni jég, ami növeli a lyukak megjelenésének esélyét.
A talajban a metán nagy mennyiségben mutatható ki, a gáz által kifejtett nyomás pedig fokozatosan emelkedik. Ahogy az olvadás miatt a metán feletti „mennyezet” felenged, egy idő után megadja magát a lenti gáz nyomásának, egy nagy robbanást követően pedig kialakul a lyuk.
A kutatók szerint az üregek megjelenéséhez Szibéria egyedi kriológiai és geológiai tulajdonságaira is szükség van. Éppen ezért nem valószínű, hogy a mélyedések a sarkvidék más térségeiben is feltűnjenek.
