A robbanásra egy Jamal-félszigeti rénszarvaspásztor lett figyelmes, a hírre pedig rövidesen kutatók érkeztek a helyszínre. Úgy tűnik, az egyik üreg még az év elején alakult ki, a másik pedig helyi idő szerint június 28-án reggel. A második robbanás olyan erejű volt, hogy még a közeli településekhez és egy helyi gázmezőhöz telepített szeizmikus mérőműszerek is kimutatták.
Mihail Okotetto, helyi rénszarvastenyésztő szerint a robbanás 35-40 kilométerre északnyugatra történt Szejakától, nagyjából ott, ahol egy Jakov Vengo nevű pásztor tábora található. A tábortól nem messze korábban egy domb helyezkedett el, amely a robbanással megsemmisült.
A domb eltűnt
– mondta a férfi.
A tudósok egyelőre metánrobbanásként kezelik az ügyet, ugyanis a helyi permafroszt talajban gyakori a magas metánkoncentráció. Az örökfagy természetes vagy emberi okokra visszavezethető olvadása során a gáz felszabadulhat, megfelelő körülmények közt pedig pukkanásokat eredményezhet. Bár a metán igen gyúlékony, egyelőre nem tudni, hogy a tüzet mi idézte elő.
Alekszandr Szokolov, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa szerint két évvel korábban az érintett terület még teljesen lapos volt, tavaly azonban a talaj kidudorodott és megrepedt. A helyiek arról számoltak be, hogy 2017 telén – amely a januártól áprilisig terjedő időszakot jelöli – robbanást érzékeltek a környéken.
Nem ritka, hogy efféle detonációkat dokumentáljanak Észak-Szibériában és az északi sarkkörtől északra eső régiókban. A metán felszabadulása azonban nemcsak a robbanások miatt veszélyes, hanem azért is, mert a metán üvegházhatású gáz, és így a globális felmelegedést is felgyorsítja.
