Tudomány zöldövezet

Országszerte egymást tépik a fácánok

Korábban a témában:

A színpompás fácánkakast senkinek nem kell bemutatni, ám bármilyen „közismert” is ez a madár, életmódja a többség számára biztosan tele van fehér foltokkal.

A faj Kelet-Ázsiában őshonos, Európába feltehetően az ókor folyamán telepítették be, jelenleg a legfontosabb apróvad Magyarországon. A XIX. századig a colhicus alfaj élt hazánkban, később telepítették be a nyakörvös alfajokat, melyek idővel dominánssá váltak a hazai állományban.

Komoly összecsapások folynak

Az ország egész területén gyakori, mert a vadásztársaságok minden éven nagy számban bocsátanak ki zárt térben tenyésztett madarakat. Ezek a fiatal fácánok kezdetben nagyon szelídek, sok példányuk esik ragadozók áldozatául, sokat elütnek autóval, emiatt csak viszonylag keveset tudnak hasznosítani a vadászok. A több generáció óta fogságban tenyésztett madarak kotlási ösztöne gyengébb, sok tyúk nem nevel utódokat – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról.

Poligám madár, egy kakashoz több tyúk is tartozhat, ami megalapozza a tavaszi csatákat: a hímek ilyenkor komoly harcot vívnak vetélytársaikkal a hárem védelmében.

Tiszaalpár, 2019. április 22.
Verekedõ fácánkakasok (Phasianus colchicus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2019. április 20-án.
MTI/Kovács Attila
Verekedő fácánkakasok (Phasianus colchicus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2019. április 20-án.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Fészekhagyók

Magyarországon bárhol találkozhatunk fácánokkal, egyedül a zárt erdőket és a tartósan nedves területeket kerülik. Természetes körülmények között 12-18 tojást raknak egy földbe kapart mélyedésbe, amibe a fészek közvetlen környékéről puha növényi részeket kaparnak.

A fiókák 24 nap után bújnak ki a tojásból, és mint a házi csibék fészekhagyók, vagyis azonnal önállóan mozognak és táplálkoznak. Kezdetben – más tyúkalakúakhoz hasonlóan – főleg magas fehérjetartalmú állati eredetű táplálékot fogyasztanak, később egyre nagyobb szerepet kapnak a magvak, hajtások, bogyók és egyéb növényi részek.

Áttételes károk

Bár hazánkban nem őshonos és igen gyakori faj, ennek ellenére természetvédelmi kárt nem okoz, de vadgazdálkodási jelentősége áttételesen egyben természetvédelmi problémát is jelent. Sok védett tollas és prémes ragadozó esik áldozatául ugyanis annak, hogy vélt vagy valós fácánpusztítása miatt lelövik a vadászok.

Állandó madár, jelentősebb kóborlásai sem jellemzőek, a kakas október és február között vadászható, tyúk csak tenyésztett állományból származó egyedek kibocsátása esetén.

Kiemelt kép: Verekedő fácánkakasok (Phasianus colchicus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2019. április 20-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.