A klímaváltozásra gondolva hamar a valóságtól elrugaszkodott katasztrófafilmek világában érezhetjük magunkat: pusztító viharok, tenger fenekére süllyedt metropoliszok, halott sivatagok, elhagyott települések, szomjúság, éhség, háborúk elől menekülő emberek százmilliói. A legrosszabb forgatókönyvek szerint tényleg valami hasonló vár az emberiségre, de szerencsére itt még nem tartunk, most még van lehetőség a cselekvésre.
A fizika törvényei szerint bolygónkon minden változás tucatnyi másikat generál, ha a tovagyűrűző hatásokat fel akarnánk sorolni, arra nemcsak a hely nem lenne elég egy cikkben, de hamar elvesznénk a részletekben is. Ezért most egyet emelünk ki, ami ráadásul már a jelen valósága: a klímaváltozás egészségügyi hatásai Magyarországon.
A Kárpát-medencében nagyobb lesz a hőség
A témaválasztás nem véletlen, a közelmúltban jelent meg erről az eddigi legátfogóbb, az elmúlt 16 év kutatási eredményeire támaszkodó tanulmány – a részletekről Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójával, a tanulmány első szerzőjével beszélgettünk.
Mindenek előtt érdemes tisztázni, a klímaváltozás egészségkárosító hatásai hazánkban az extrém időjárási helyzetek miatt következnek be. A különböző scenáriók megegyeznek abban, hogy a Kárpát-medencében a világátlagnál magasabb lesz az évi átlaghőmérséklet: a jelenlegi cél globálisan az ipari forradalom előtti szinthez képest az évszázad végéig 1,5-2 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedés mértékét – most már csaknem egy foknál tartunk –, ami nálunk így is 3-5 fokot eredményezne.
A folyamat tehát elkezdődött és bárki megbizonyosodhat róla, hogy a „megjósolt” következmények valóra váltak, egyre erőteljesebbek lesznek. Ami ezek közül témánk szempontjából fontos:
Nyáron egyre több és egyre hosszabb hőségperiódusra kell számítani, ezeken belül is emelkedni fog a napi középhőmérséklet. Hirtelen és markáns időjárási változások várhatók, egyik napról a másikra több tíz fokot emelkedhet vagy csökkenhet a hőmérséklet. Emellett enyhébbek lesznek a telek, a nyári időszak pedig oda-vissza kitolódik a tavasz és az ősz irányába
– sorolja a 24.hu-nak Páldy Anna.
A szakértő minden mondata más-más komoly egészségügyi kockázat alapját jelenti, haladjunk sorban.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
2015 -öt hőhullám, 1800 áldozat
Szervezetünk számára 18 fokos napi átlaghőmérséklet a legideálisabb, az ettől való eltérés, főleg a meleg irányában egyre nagyobb megterhelést jelent. Olyannyira, hogy a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a halálozások száma, 25 Celsius-foknál és a fölött azonban egyre meredekebbé válik. Ezért jelölték ki 2005-ben a hazai hőségriasztás első küszöbértékének a 25 fokos napi középhőmérsékletet.
A második fokozat akkor lép életbe, ha egymást követő napon ennél melegebb várható, a harmadik szint pedig, ha a hőmérséklet a 27 fokot is meghaladja. Napi középhőmérsékletről van szó, vagyis a 24 órán belül mért értékek átlagáról.
Amikor ezt definiálták, Magyarországon még soha nem mértek három napig 27 fok feletti értéket, ezért nem volt szükség magasabb szintekre. A klímaváltozás viszont hamar közbeszólt: először 2007-ben el kellett rendelni harmadfokú hőségriadót amely 10 napig tartott, ebből öt napon keresztül a napi középhőmérséklet 30 fok felett volt.
Az eddigi legrosszabb nyár a 2015-ös volt, ekkor három alkalommal emelték a legmagasabb szintre a riasztást, az öt hőhullám 35 napig tartott összesen. A 2015-ös hőhullámok 1800 ember életét követelték Magyarországon, azaz ennyivel több haláleset történt egy átlagos hőmérsékletű nyári naphoz képest
– magyarázza Páldy Anna.
Egészséghatás szempontjából fontos a levegő relatív páratartalma, a szél, a légnyomás, de alapvetően a napi középhőmérséklet hat legnagyobb mértékben a szervezetünkre, mivel a Kárpát medencébe leggyakrabban trópusi eredetű, magas légnyomású, rendkívül száraz légtömegek érkeznek.
A tíz évet felölelő statisztikai adatok elég lesújtóak: hőhullámok esetén a napi halálozás hazánkban átlagosan 15 százalékkal emelkedik, ebben jókora, 9-20 százalékos szórás figyelhető meg megyei szinten. A legmagasabb értékek Budapesten, Veszprém megyében és a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók.
Infarktus, stroke… Hosszú a sor
Miért baj a nagy meleg? Mert ilyenkor testünk mindenáron hűteni próbálja magát azzal, hogy a bőr közelében futó erek kitágulnak, a belsők összeszűkülnek, a szív megfeszítve dolgozik, mert több vért és gyorsabban kell áramoltatnia. Rövid távon nincs ezzel semmi baj, ha egy forró nap után estére lehűl a levegő, a szív is kipiheni magát. Ám ha nincs enyhülés, egész egyszerűen elfárad, és ez nagyon komoly következményekkel jár.
Nyilvánvalóan azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik egyébként is sérülékenyebbek: a gyerekek, az idősek, a várandós nők, a túlsúllyal élők és a krónikus betegek.
Mi köze ennek az éghajlatváltozáshoz?
Korábban is voltak persze meleg nyarak, kínzó hőséget produkáló időszakok, ám az elmúlt években tapasztalt hosszú és példátlanul magas hőmérséklettel járó hőhullámok a klímaváltozás következményeként alakulnak ki. Miért? Az éghajlatváltozással egyre növekszik az Egyenlítő térségének hőmérséklete, mind nagyobb energiának kell kiegyenlítődnie az északi hideg és a déli meleg területek között, ezért gyakrabban áll be az észak-déli irányú, úgynevezett meridionális áramlás.
Utóbbi is komoly probléma, a hirtelen melegedés ugyanazon oknál fogva növeli az időjárás okozta halálozások számát, mint a hőhullámok, de a gyors lehűlés is káros: többek között agyi infarktust, koraszülést, izom- és ízületi fájdalmakat okozhat.
Emlékezzünk csak vissza. Idén márciusban a nagy hideget szokatlan meleg váltotta, áprilisban már 30 fok feletti maximum értékeket mértünk, május végén és szeptember elején hőhullámok jelentkeztek, majd a hónap végén erős sarkvidéki hideg tört be a Kárpát-medencébe.
Sötét jövő
A közeli és távoli jövő – ami esetünkben a 2021-2050. és a 2071-2100-ig tartó időszakot jelenti – a helyzet várhatóan még rosszabbra fordul.
Nőhet a hőhullámok száma, hossza és intenzitása, a napi legmagasabb hőmérsékletek 40 fok fölé kúszhatnak, és elképzelhető, hogy a hőségriasztás fokozatait is emelni kell majd
– fogalmaz a szakértő.
A legfontosabb az alkalmazkodás lenne a változó körülményekhez. Értelemszerűen a légkondicionálásról van szó, Páldy Anna a közintézmények, elsősorban a kórházak hűtésének fontosságát emeli ki. De itt vannak például az iskolák is: tanuláshoz, munkához 23-25 fok az ideális, e fölött egyre nehezebb koncentrálni. Amennyiben a jövőben a nyárra jellemző hőségnapok már májusban jelentkeznek, illetve akár szeptember végéig kitartanak, a probléma nem elhanyagolható.
Összességében tehát a hőhullámok és a hőmérséklet drasztikus ingadozása közvetlen hatással van minden ember egészségére, egyes csoportokra, csak Magyarországon több millió emberre potenciális veszélyt jelent. Vannak azonban közvetett következmények is, ezekről lesz szó cikkünk következő részében.
Kiemelt képünkön: Gyerekek játszanak a szökőkútnál Budapesten a Szent István téren 2018. július 31-én. A rendkívüli és tartós hőség miatt országosan életbe lépett a hőségriadó, a vörös kód. A napi középhőmérséklet helyenként a 27 Celsius-fokot is meghaladhatja, a legmagasabb hőmérséklet 35 Celsius-fok is lehet.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
