Komoly vita bontakozott ki a Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásról szóló részeiről, de a szaktanárok szerint a Nat az igazi csapást a természettudományos tárgyakra méri.
A világ többi részén inkább a szegénység vagy a munkanélküliség miatt aggódnak, a többség szerint pedig már a koronavírus előtt is rossz irányba haladtak a dolgok.
A szakképzési reformról és a tankötelezettségi korhatár csökkentéséről is komoly szakmai vita folyik a bevezetésük óta. Végre adatokkal jelentkeztek a közgazdászok is: kemény számsorokkal igazolták, milyen károkat okoztak Orbánék ezzel a két intézkedéssel.
A NAT irodalomszemléletét erőltetett kánonépítési szándék jellemzi, a kulturális jobboldal Wass Albertben és Herczeg Ferencben vélte megtalálni írófejedelmét, ezt viszont sokan megkérdőjelezik. Tényleg csak a halott szerző volna a jó szerző?
Kertész Imre nem szerepel a tananyagban, és kortárs vagy mai szöveg sem, de Wass Albert munkássága igen. Egyetlen ideológiának rendeli alá az oktatást, nem pedig több értékrendet mutat be a NAT.
A média tantárgy megszüntetésével pedagógusok és egyetemi hallgatók maradnak valódi jövőkép nélkül, de az is kérdés, hogy az ismeretanyagot hogyan fogják beépíteni más tárgyakba.