A kormányzat kiadott 45 nevet, de közülük többen állítják: nem ők írták az alaptantervet, legfeljebb lektori feladatokat láttak el, de nem nagyon hallgattak rájuk, sőt nem is látták egyben a dokumentumot.
Miután a kormány nem találta elég hazafiasnak az első verziót, tavaly május-júniusban egy új csapatot állítottak össze a NAT szerkesztésére, Takaró Mihály volt a legtovább megbízásban.
Komoly vita bontakozott ki a Nemzeti Alaptanterv irodalomoktatásról szóló részeiről, de a szaktanárok szerint a Nat az igazi csapást a természettudományos tárgyakra méri.
A világ többi részén inkább a szegénység vagy a munkanélküliség miatt aggódnak, a többség szerint pedig már a koronavírus előtt is rossz irányba haladtak a dolgok.
A szakképzési reformról és a tankötelezettségi korhatár csökkentéséről is komoly szakmai vita folyik a bevezetésük óta. Végre adatokkal jelentkeztek a közgazdászok is: kemény számsorokkal igazolták, milyen károkat okoztak Orbánék ezzel a két intézkedéssel.
A NAT irodalomszemléletét erőltetett kánonépítési szándék jellemzi, a kulturális jobboldal Wass Albertben és Herczeg Ferencben vélte megtalálni írófejedelmét, ezt viszont sokan megkérdőjelezik. Tényleg csak a halott szerző volna a jó szerző?
Kertész Imre nem szerepel a tananyagban, és kortárs vagy mai szöveg sem, de Wass Albert munkássága igen. Egyetlen ideológiának rendeli alá az oktatást, nem pedig több értékrendet mutat be a NAT.