Korábban röviden már beszélt portálunknak arról, hogy elállt vételi szándékától, mégsem érdekli a Magyar Nemzet, miután nem kapott választ Simicska Lajostól, a megszüntetett lap tulajdonosától. De mi vonzotta volna egy mindössze 13 ezres példányszámú és masszívan veszteséges lapban, illetve mit tudott volna tenni vele, ha megszerzi?
Maga a márkanév a legkomolyabb érték, hiszen egy 80 éves névről beszélünk. De szeretném gyorsan tisztázni, hogy nem szeretnék túlságosan sokat a Magyar Nemzetről beszélni, mert ha én egyszer visszaléptem, akkor nem vagyok abban érdekelt, hogy beszéljek róla tovább, ráadásul nem volt lehetőségem közelről tanulmányozni a vállalat anyagi helyzetét. Inkább úgy közelíteném meg, hogy milyen ötleteink lettek volna a saját vállalatunkon belül, azaz mit gondolunk, hogy mi működhetne a piacon. Szeretnék egy példát mondani, ez pedig az Evening Standard Londonban. 2009-ben 180 év után vált ingyenessé ez a napilap, nagyon magas példányszámmal. George Osborne a főszerkesztő, aki pénzügyminiszter volt David Cameron kormányában. Ez egy izgalmas üzleti modell lehetett volna idehaza is, illetve úgy gondolom most is, hogy egy érdekes üzleti modell lehet.
Ingyenessé tenni egy napilapot, lemondani az előfizetői bevételekről, amikor az újság még olvasói és hirdetési bevételekből sem képes fenntartani magát?
Pontosan! Egy 12-13 ezres példányszámú lap édeskevés. Ma már egy Facebook- vagy blogoldalnak is van ennyi rajongója, sőt jóval több. Ingyenes sajtótermékként viszont lehetne esélye. A legtöbb online híroldal is ingyenes, épp ezért kellene a brit példát kipróbálni, ami nagyon jól működik. Az Evening Standard piaci alapon tudott nyereséges lenni, hiszen 2016-ban 3,5 millió font nyereséget ért el, ami ugyan nem hatalmas, de mégiscsak nyereség. Egyszerűen reklámból. Az Evening Standardet rikkancsok osztogatják az utcán, így jutnak el az emberekhez, naponta közel 1 millió példányban. Gondolja el, hogy van egy több tízezres, vagy akár százezres példányszámú napilap, ami ingyenes. Az már minden hirdetőnek érdekes lehet.
Volt azért ilyen ingyenes napilap, pont Simicska vette meg a Metropolt, de pár év múlva mégis be kellett zárnia. Nem volt elengedő a hirdetési bevétel, amikor az állami cégek bojkottálni kezdték a G-nap után, vagyis túl magas volt a kitettség a hirdetők felé. Most a helyére a Lokál került, de alapvetően azt is csak a kormány és az államközeli cégek tartják életben.
Amit én tudok azok példák külföldről, például Csehországból, az az, hogy az ottani Metro nagyon jól működik. Érdekes lehet az is, hogy mi a cégünk két hasonló tesztet is csinált Csehországban, és most próbáljuk eldönteni, hogy melyikkel megyünk ki ezután élesbe először. Ingyenes lapokat hirdettünk meg életmód, gasztronómia témakörben, és mindössze két hét alatt lett 25 ezer „előfizetőnk”. Fizetni nem kellett, csak regisztrálni egy weboldalon. Mivel ez csak egy bevezetés előtti teszt volt, és nem akartuk kivárni, hogy 50 ezer regisztrált is legyen, egyelőre inkább leállítottuk a regisztrációt, de megnéztük a reklámozók körében is, és az jött ki, hogy nyereséges lehet. Volt egy másik próbánk is. A terveinkben szerepel egy hírtelevízió is, és ehhez kapcsolódva megpróbáltuk ugyanezt a modellt egy hetilappal is, és ugyanígy kijött, hogy ez nyereséges lehet. Én ebben maximálisan hiszek, hogy Magyarországon is működhetne. A napilap pedig regisztráció nélkül, rikkancsokkal osztogatva működne, ahogy az Evening Standard esetében. Heti és havilappal is sikert lehetne elérni, de ezeket regisztrációhoz kell kötni, és az emberek postán kapnák meg, nem kellene fizetniük érte. Az a bevétel, ami a egy kevéssé működő fizetős napilap esetében kiesik az ingyenessé tétellel, jóval kevesebb, mint ami pluszban a nagyobb olvasótábornak, mondjuk 50 ezer olvasónak köszönhetően bejöhet. Ez egyszerű gazdasági matematika. A heti- és havilapoknál pedig a regisztráció esetén meg lenne az az előny, hogy a hirdetők pontosan tudják, hogy kit érhetnek el. Ezt olyannyira érdekes modellnek találom, hogy egyébként jelenleg elég aktívan gondolkozunk rajta, hogy megpróbáljuk idehaza.
Tehát ha Simicska nem adja a lapját, akkor is bejön a sajtópiacra, de ingyenes lappal, más néven?
Ezen gondolkodom nagyon. De még nincs ezzel kapcsolatos konkrét döntés. Mindenesetre érdekes kísérlet lehetne.
Országos vagy budapesti napilapban gondolkodna, illetve heti- vagy havilapban? Netán mindháromban?
Túlságosan előrerohannánk, hogyha most azt mondanám, hogy akár mind a hármat elkezdenénk vagy csak kettőt vagy egyet ebből. Első körben a hetiben vagy a napiban gondolkodom, és mivel annyira gyorsan történtek az események, még az is kérdés lehet, hogy először csak Budapest, és utána mennénk vidékre is, vagy egyből országosan. Felelőtlenség lenne most bármilyen konkrét tervet mondani, de úgy látom, ez egy olyan üzleti modell, amit érdemes lehet megvizsgálni, mert van benne potenciál.
Ha nincs a Magyar Nemzet bezárása, ez fel sem merül önben?
Ahogy említettem, megcsináltuk ezt már egy éve Csehországban, tehát tudjuk, hogy ott működik. Ez egy nagyon jó teszt volt, de itthon még nem gondolkoztam rajta addig valóban. Ősszel Csehországban a projektet már élesben is indítjuk két lappal. A magyar piacot a brit sajtópiaccal nyilván nem lehet összehasonlítani, de a cseh és a magyar között sok hasonlóság van. Az emberek annyira várták a tesztidőszak alatt a magazint, hogy amikor volt egy kis csúszás a nyomdával, akkor sok-sok levelet kaptunk, hogy hol van már a lap. Ez is azt jelzi, hogy az embereknek gyorsan a hétköznapjaik részévé vált a dolog. De hiába hiszek nagyon ebben az üzleti modellben, túl rövid idő telt még el ahhoz, hogy azt mondjam, oké, holnap indítjuk Magyarországon. De az üzleti életben történhetnek a dolgok gyorsan is, sőt!
Lehet még remény, hogy ez gyorsan megvalósul idehaza is, és lehet független nyomtatott napilap Magyarországon?
Remény? Kinek?
A hiteles információkra vágyó olvasók, az újságírók, illetve a sajtópiac szempontjából.
Ó, nem, nézze, nem szeretnék reményvivő lenni, ez akkor valósulhat meg, ha meggyőződtem róla, hogy üzletileg egy releváns vállalkozás.
Mennyi idő egy ilyen kalkulációt elvégezni?
Nem hiszem, hogy túl sok.
Pár hónap?
Dehogyis. Pár hét.
Vissza egy kicsit a Magyar Nemzetre. Hogy zajlik egy ilyen megkeresés? Hallja valahol, hogy eladó, vagy olvassa, hogy bezárták és ír Simicskáéknak? Hogy történt ez pontosan?
Előtte nem foglalkoztam vele, a hírt a sajtóból tudtam meg a bezárásról, és csak ekkor kerestem egy élő kapcsolatot oda, tehát nem az utcáról telefonáltam be, de nem is készültem rá előzetesen. Előzetesen nem foglalkoztam a Magyar Nemzettel, hiszen nem is tudtam, hogy ekkora bajban van. Amikor hallottam a dolgot, akkor számomra ez egy lehetőségnek tűnt.
Konkrét összeget is írt ebben az e-mailben Simicskáéknak, hogy mennyit lenne hajlandó fizetni?
Nem. Vételi ajánlatot nem tettem, csak szándékomat fejeztem ki, hogy kész vagyok gyorsan tárgyalásokat folytatni. De nem is tehettem ajánlatot, hiszen aki az én helyemben egyből konkrét ajánlatot tesz, az valószínűleg őrült, hisz nem volt megismerhető a vállalat konkrét anyagi helyzete, illetve sok más egyéb sem. Ezért csak a szándékomat fejeztem ki, hogy szívesen tárgyalnék.
Semmit sem reagáltak vissza a levelére?
Hivatalos visszajelzést nem kaptam. A nem hivatalossal pedig nem tudok foglalkozni.
Összeget sem mondtak?
Nem. Tárgyalások nem alakultak ki. De ez teljesen irreleváns ma már.
Állítólag voltak azzal kapcsolatban félelmek, hogy önnek offshore cége van.
Félreértés. Elhiszem, hogy azon emberek számára, akik nem aktívak az üzleti világban, azoknak az ijesztő lehet, hogy külföldi cégen keresztül tesz valaki ajánlatot, de egy brit cégről, a saját vállalatomról van szó, ellenőrizhető, hogy a végén én állok egyedüli tulajdonosként, és aki belenéz a cégregiszterbe, láthatja, hogy nem egy offshore cégről van szó. Semmilyen offshore cégem nincsen. Bárki lekérheti a Schwartz Capital Group tulajdonosát, és láthatja, hogy 100 százalékosan én vagyok az, névvel, születési dátummal. Ez nem tudom, hogy honnan jött vagy miért. Sokszor van ilyen rejtély a sajtóban. Én nem akartam nyilatkozni először, mert nem volt miről, mert mit mondtam volna, hogy ja, tettem ajánlatot, de hát nem történt semmi több. De aztán mintha az történne, hogy ha nincs információ, akkor a sajtó elkezdene kitalálni dolgokat.
Mindenesetre ez a cégnév elsőre nem túlságosan bizalomébresztően hangzik, mi magyarok gyakran mondjuk, hogy megveszünk valamit svarcba, ez pedig általában nem túlságosan szabályosnak tűnik.
Ez nem úgy van írva, hiszen Schwartz, de sokan szoktak ezzel viccelődni. Egyébként a II. világháború előtt anyukám részéről a nagypapámnak ez volt a családneve. Ezt a zsidóüldözés miatt meg kellett változtatniuk, és azóta ez a név teljesen kihalt a családból. Talán 20 éves voltam, amikor a nagypapám elmesélte ezt a történetet. Nekem a nagypapám az egyik példaképem volt, megjárta a koncentrációs táborokat és ezek után képes volt az egész tragédiáról csupán egy kalandként beszámolni, mintha csak egy úttörőtáborban lett volna. Amikor a világban nehézségeket látok, akkor mindig ez jut eszembe, hogy nem szabad minden egyes akadály előtt keseregni. Ezért gondoltam, hogy azt a vállalatot, ami menedzseli a befektetéseimet, róla nevezem el. Így legalább az emlékét őrzi a cégem.
Mi lesz az ön által februárban beharangozott magyarországi két tévécsatornával?
Jelenleg már folynak a tárgyalások kábelszolgáltatókkal, üzleti partnerekkel. A terjesztési kérdés idehaza kiívás, de így volt ez Szlovákiában és Csehországban is. Ezek a főbb akadályok, amelyeket szeretnék minél előbb legyőzni, és ezért vagyok itt sokat Budapesten, illetve ezért is tárgyalok most. Abban bízom, hogy a Vau TV már ebben a félévben, a másik csatorna, a Nyamm TV pedig az év második felében el fog indulni. Persze lehet csúszás, de mindkét csatornát még az idén szeretném elindítani.
Van olyan terjesztő kábelszolgáltató, akivel sikerült már megállapodást kötni?
Tárgyalunk sokakkal, és vannak is előrehaladott tárgyalások, de szeretném jelenleg bizalmasan kezelni a részleteket a tárgyalások státuszát illetően.
Azt nagyjából tudjuk, hogy a cicás csatornáján az emberek beküldhetik a kedvenceikről készített videóikat, olyasmire számíthatunk, mintha a YouTube-ot néznénk.
Abszolút. Maximálisan vállalom. Sőt majd lehet azzal a kritikával illetni, hogy ez olyan egyszerű koncepció mint a faék. Én ezen már túl vagyok Csehországban, ahol lassan már három éve működik a csatorna, és amit én ott kaptam, azt nem tettem zsebre. De azóta is tűzzel-vassal irtok bármiféle bonyolítást a programmingban, tehát kizárt például, hogy megjelenjenek a csatornán különleges műsorok. Nem, ez marad olyan egyszerű, amilyen!
Kutya is lesz vagy csak macska?
Bár Vau TV lesz a neve Magyarországon, de a kutyán és macskán kívül lesz benne macska, zebra, zsiráf, majom, minden, ami cuki és állatos.
Magyarországon már szép számban vannak állatos csatornák, például az Animal Planet is ilyen.
Igen, de ezek a csatornák mind professzionális tartalmakat sugároznak. A Vau TV esetében viszont a maga vagy mások macskájáról vagy kutyájáról készült telefonos videókat láthatunk majd. Nálunk nulla lesz a professzionális tartalom.
Miből lesz a bevételük?
Terjesztési díjakból és reklámokból. Csehországban egyébként kicsit más a televíziós piac, ott a Free-to-Air (FTA) modell az erős, vagyis a nézők ingyenesen kapják a csatornát antennával és a csatorna tulajdonosa fizet a terjesztésért a terjesztőcégnek. Ott az emberek 47 százaléka így tévézik, nem előfizetéssel kábelszolgáltatónál. Ugyanakkor viszont a reklámbevétel, a GRP picit magasabb is emiatt. A lényeg, hogy ott nem számíthatunk kábelbevételre. Magyarországon ellenben az üzleti modell az, hogy a kábelcsatornák részesednek a terjesztő kábelszolgáltatóktól az előfizetési díjból, és a kábeles piac az erősebb.
Azért lesz reklám is?
Igen, két lábon állunk majd.
Mitől lesz különleges a gasztrocsatornájuk?
A Nyamm TV attól lesz különleges, hogy reggel 6-tól este 6-ig élő adás lesz. Úgy kell elképzelni mint amilyen régebben az RTL Klub Reggelije volt, ahol volt egy konyharész, ahol ültek, beszélgettek, főztek az emberek. Ezt képzelje el egész nap. Ilyen nincs Magyarországon. Őrültség lenne egy olyan gasztrocsatornával elindulni, ahol ugyanaz megy, mint az összes többi gasztrocsatornán, Jamie Oliver, Gordon Ramsay és társai, ráadásul még ha ezt is akarnám, akkor se tudnám ezt megtenni, mert minden tartalomnak a jogai elkeltek már a Lichi TV és a TV Paprika között, vagyis nem érhető el igazán szabad vásárolható tartalom. Csehországban a Nyamm TV-re elérhető tartalmak jogai nem érvényesek Magyarországra, így ebben is különbözni fog a cseh és a magyar csatorna.
Az, hogy élő lesz a műsor, mitől lesz különlegesebb mint az a főzőcsatorna, ahol jól megszerkesztett műsort látunk üresjáratok nélkül?
Az élő adásnak mindig van egy különleges hangulata. Nem véletlen, hogy a reggeli műsorok is, bár lehetnének felvételről, mégsem így készülnek. Az aktualitás egy fontos momentum. A nézőknek pedig ez nagyon érdekes, nem szokványos műsorfolyamot kínál. Amerikában persze vannak egész nap élőben sugárzó tévécsatornák, és ezek aktuálisak tudnak lenni, mivel képesek azonnal reflektálni dolgokra. Egy élő adás készítője rákényszeríti saját magát, hogy minden nap újat adjon, témában, vendégekben. Ez elengedhetetlen. Úgy gondolom, a reklámozók számára is a termékelhelyezés vagy egy programnak az elhelyezése szélesebb lehetőségeket kínál, és ez megmutatkozhat a bevételekben is. A válaszom másik része, hogy a legtöbb tévécsatornának nem napközben, hanem este van a főműsorideje, a mi főműsoridőnk pedig az, amikor az emberek amúgy se találnak nagyon mást mint teleshopot, jóslást, játékot, tehát bízom benne, hogy ebben az idősávban össze tudjuk szedni azt a nézőközönséget, ami szükséges az eredményességhez.
Ön idehaza nem sokak számára ismert. Miért hagyta itt Magyarországot?
Én 23 éves koromig, 2002/2003-ig a magyar médiában dolgoztam, megfordultam az RTL-nél és a TV2-nél, aztán utána sok mindennel próbálkoztam, bár nem voltam különösen sikeres. De mindig maradtam a médiánál. Volt gyártócégem, megpróbáltam különböző dolgokat. Aztán elkerültem külföldre és ott észrevettem egy-két lehetőséget, amiből lettek érdekes dolgok, és sikeresek lettek Finnországban például. Belgiumban éltem 7 évet, aztán apránként végül is sikerült felépíteni egy olyan vállalatcsoportot Csehországban, aminek tulajdonosa vagyok, és amire büszke lehetek.
Egyébként egyedül tulajdonos vagy vannak mások is?
A saját vállalatomban egyedül vagyok, de elég sok vállalatban vagyok tulajdonos, és nyilván ezekben vannak különböző partnerek, van ahol több is. Egyedül nem lehet vállalkozni, az nem működik.
A médián kívül is vannak befektetései?
Igen, vannak, főleg az élelmiszeriparban, és azon belül is a prémium termékekben keresek lehetőségeket. E téren vannak befektetéseim Csehországban és Szlovákiában is, de most is keresek újabb lehetőségeket. Kifejezetten ez az a terület, ami érdekel.
Magyarországon is vannak befektetései?
Jelenleg nincs, de remélem, hogy lesz. Már merültek fel lehetőségek, de eddig nem jött össze.
Jól kiegészíthetné pedig, ha megcsinálja a napilapot, ha lenne például élelmiszercégben érdekeltsége. Hirdethetné a saját lapjában.
Abszolút. Csehországban is ezért vannak élelmiszeripari befektetéseim, mert ebben a szegmensben média tekintetében kifejezetten jó részesedésünk van, tehát ez egy jó szinergia lehet a vállalatok között. Ha itthon is sikeres lesz a gasztrotévénk, akkor az az élelmiszer-befektetéseimnek is jót tesz. Úgy próbálom a befektetéseimet felépíteni, hogy tudják azok egymást is segíteni.
Az mno.hu-t nem említettük még. Az online-ban nem annyira hisz, tehát inkább csak a nyomtatott Nemzet érdekelte volna?
Megmondom őszintén, az online piac szerintem eléggé versengő, ott nem látom a vákuumot. A printben viszont látok lehetőséget kitűnni. Ez online-ban sokkal nehezebb, illetve befektetésigényesebbnek tűnik, legalábbis ebben a pillanatban.
Pont fordítva gondoltam volna. Egyébként a rádiós piacon való megjelenésben nem gondolkodik? Lesz is most több budapesti rádiós frekvenciapályázat.
Imádom a rádiót és van egy régi dédelgetett rádiós ötletem, amit szeretnék megvalósítani.
Közélettel, hírműfajjal függene össze?
Hír, vélemény. Talkradio lenne, ennyit mondanék. De nincs erre vonatkozólag konkrét lépés egyelőre, és nem szeretném, ha az olvasóik azt gondolnák, hogy én mindenben gondolkozom. Van egy ötletem, de egyelőre ennyi. Persze ha megcsinálom az ingyenes lapot, akkor a kettő jól kiegészítené egymást.
Mondja nyugodtan, ha túl indiszkrét a kérdés, de ön mennyire vagyonos ember? Mekkora tőke áll rendelkezésre, hogy ezeket a befektetéseket megcsinálja?
Konkrét összeget nem fogok mondani, de azt gondolom, hogy jómódúnak számítok. Ha valakinek jó ötlete van, jó pénzügyi terve van hozzá, erős tapasztalata van mellé, akkor ha nekem nem is lenne hozzá elegendő vagyonom, akkor a pénzt össze lehet hozzá szedni, mindig meg lehet találni a partnereket, befektetőket hozzá, és azt gondolom, hogy ebben jó vagyok.
Szokott bevonni hitelt is?
Nem.
Irtózik tőle?
Egyáltalán nem, csak annyiban, hogy fiatalként sokszor előfordult, hogy volt egy vállalatom, még nem volt igazán sikeres, és tartoztunk. Az valami rettenetes érzés, amikor az ember felébred, és azon gondolkodik, hogy nem lett kifizetve ez vagy az. Van bennem egy ilyen visszakozás a tapasztalatok miatt. Egy vállalatnál a hitel nagyon fontos eszköz, de inkább a vállalat későbbi működésében, szerintem sokkal jobb partnerekkel elindítani egy vállalatot. A befektető partnereket érdemes bevonni egy cégbe, mert ők hozzá is tesznek valamit a tőkén túl is.
Amikor elindította a vállalkozását, a csehországi tévét, akkor honnan volt hozzá tőkéje?
Ott sem egyedül voltam, hanem voltak partnerek. Minden vállalkozás, amit én ismerek, mindig így indult. Számomra ez így természetes.
A reklámértékesítést milyen formában tervezi megvalósítani a tévéinél?
Ami Csehországban működik nálunk, valószínűleg átültethető lesz Magyarországra is. Csehországban van egy nagyon jól működő saját médiaügynökségünk, miközben a klasszikus, szpot (GRP) alapú reklámértékesítést az ottani legnagyobb médiacsoport, a Prima TV reklámértékesítési vállalata látja el, teljesen függetlenül tőlünk intézik, tehát csak kiállítunk egy számlát, és minden más megy magától. A saját ügynökségünk pedig a kreatív tartalom értékesítésével foglalkozik. Ez nagyon jól működik. Mi kifejezetten specializálódunk az FMCG hirdetőkre, tehát nem próbáljuk azt tettetni, hogy tudunk az autógyáraknak vagy az orvosi műszergyártóknak tartalmat előállítani, hanem kifejezetten ebben a szegmensben vagyunk aktívak. Ezen a specializált területen viszont komoly szerepünk van, és sokkal többet tudunk nyújtani, mint bármilyen más sales house vgy médiaügynökség, mert ebben minden együtt van, a produkció, a tartalom-előállítás és a kreatív értékesítés. Ezt a modellt szeretnénk itthon is megvalósítani.
Tehát itthon is saját ügynökségen keresztül fognak értékesíteni, nem az R-Time-mal és az Atmediával, a két naggyal?
De a szpotértékesítésben igen, mert ott kis szereplőként nincs mit keresnünk önállóan és felesleges is, hisz a két említett cégnek bevált rendszere van. Jelenleg is folynak a tárgyalások. A kreatív értékesítés részét viszont megtartjuk magunknál, ami versenyelőnyt jelent. A cseh tapasztalat az, hogy ez jó megoldás.
Csehországból sugározzák majd a műsorokat vagy felépítenek budapesti stúdiót?
A Nyamm TV-nek innen Budapestről kell mennie, hiszen élőben sugároz majd, de ez eggyel későbbi fázis, ezért ezzel kevésbé kell még sietnünk. A Vau TV viszont teljesen készen lévő dolog, minden egyes paramétere megvan, és csak technikai dolog, hogy a Csehországban lévő videókat adásba küldjük majd Magyarországra. Ezt a kinti infrastruktúrával meg tudjuk oldani. A csatorna tartalmát persze lokalizáltan, vagyis magyar csatornahanggal, promókkal, ajánlókkal nyújtjuk majd. Már ezekkel is készen vagyunk egy éve. Egy évvel ezelőtt azonban akkora piaci átrendeződések voltak a hazai tévés piacon, hogy akkor még úgy gondoltuk, nem indulunk el.
Most is lesznek új csatornák, a TV2 is tervezi négy elindítását. Ez már nem probléma?
Igen, de most már senkit sem ér majd váratlanul.
Nem tartanak attól, hogy a szolgáltatók azt mondják, hogy nincs már szabad terjesztési kapacitásuk az önök két csatornája számára?
Van erre is tervünk. Az emberek, ha megszeretnek egy csatornát, akkor a szolgáltatók nem tudják kihagyni. Ezt kell ügyesen megcsinálnunk.
A macskás videók alatt zene lesz vagy csak simán a macskanyávogást halljuk majd?
Igen, lesz zene, de megtartjuk az eredeti hangot is.
Kitől kell megszerezniük a jogokat?
A videók jogait egyből Csehországra, Szlovákiára és Magyarországra is megvásároljuk. Van egy vállalat, mely megegyezik a kisfilmek szerzőivel, majd feltölti hozzánk a videókat. Nagyon érdekes, hogy milyen sok a néző által közvetlenül beküldött tartalom. Ebbe az irányba megy Csehországban a televíziózás, és abban reménykedem, hogy Magyarországon is aktívak lesznek a nézők, és szeretnék, hogy az ő állatuk is ott legyen a tévében.
Akkor tehát azért nem ugyanazokat a kutyákat-macskákat fogjuk látni, mint amit a csehek?
Ha lesznek hazai tartalmak, akkor a magyar kutyák is fognak szerepelni Csehországban, tehát kihasználjuk a tartalom nemzetközi jellegét, vagyis hogy nincsenek nyelvi problémák.
Mennyi pénzt kaphatnak a videók beküldői egy-egy kutyás-macskás videóért?
Ezt nem mi intézzük, de egyedileg próbálnak megállapodni, hisz sokféle videó van. Egyébként ahogy az embereknek egyre jobb telefonjuk van, úgy javul a videók minősége is. Komoly fejlődést látok három év alatt. Ez teszi lehetővé, hogy Csehországban már el tudtuk indítani a csatorna – amit ott Nyau Tv-nek hívnak – HD verzióját is.
Mekkora nézettségűek ezek a csatornák?
Havonta körülbelül 1-1,2 millió egyedi nézője van mindkét csatornának. Share-t kis csatorna lévén értelmetlen mondani, hiszen teljesen másmilyenek a nézői szokások.
Itthon mennyi nézőre számítanak, illetve mennyi kell az üzleti tervek megvalósításához?
Van erről az üzleti tervünkben, de ezt az információt egyelőre most megtartanám magamnak. Nagyon más a piaci modell mint a cseh, ahol free-to-air sugárzásban érhető el a két csatorna. Csehországban, mivel az országos multiplexben van ott a csatorna, rögtön nagyon magas nézettséget lehetett elérni. A cseh tapasztalat egyébként az, hogy főleg az állatos csatornában nagyon komoly virál lehetőség is benne van, azaz kihagyhatatlan brand lett. Akkor mutatkozott meg ez igazán, amikor egy év után úgy döntöttünk, hogy a teljes cseh országos lefedettség nem érné meg, ezért visszaléptünk a nagyobb városokba, és halálos fenyegetést is kaptam, amikor emiatt egyes nézők az addigra megszokott csatornájuk nélkül maradtak. Nekik egyébként azt tudtuk tanácsolni, hogy nézzék a műholdas adásunkat, de sajnos a csehek hozzá vannak szokva, hogy ingyenesen érhető el minden.
Z24 néven korábban nem csak újsággal kísérletezett, de hírtévés tervei is voltak ilyen néven Csehországban.
Tavaly terveztük elindítani, de a végén úgy döntöttünk, várunk vele egy évet. Ez épp most járt le. Valóban hírcsatornáról van szó, de nem klasszikus CNN vagy BBC, mely a hard newsok után megy, hanem inkább felületet biztosítunk a híreket formáló, egymással szemben álló vélemények ütköztetésére, kitárgyalására. Úgy gondolom, nagy sikerre van predesztinálva, de nagyon komolyan is kell előkészíteni, ezért óvatosan bánunk azzal, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen formában indítjuk el. Ennek mindenképpen országos terjesztésűnek kell lennie, ami a finanszírozásánál is teljesen más befektetést jelent. Ez egy nagyon rég óta közszájon lévő várt termék a cseh piacon, de tanulva sok mindenből, még óvatos vagyok vele.
És ugyanilyen néven menne az újság?
Az volt a kísérlet, amit említettem, hogy kipróbáltuk az ingyenes terjesztést, és ami nagyon jól sikerült. A közös márkanévvel erősíteni próbáljuk a különböző termékeket. Ehhez kapcsolódóan volt egy portál is, a z24.cz, de csak azért, mert azon keresztül volt a feliratkozás a lapra.
Amikor az ön neve felvetődött a sajtóban mint a Magyar Nemzet egyik vevőjelöltje, akkor egyik olvasónk küldte be, hogy nézzük meg a Z24 próbaszámának címlapját, hiszen azon menekültek vannak. Ez az ön Twitterén is elérhető volt, és egyesek úgy tartották, ön bizonyára egy menekültellenes riogató, és csak azért kellene a Magyar Nemzet is önnek, hogy beálljon a kormányközeli médiatermékek közé. Mit gondol erről?
Az a címlap egy mockup címlap volt, vagyis az volt a cél, hogy sokan felfigyeljenek rá. Egyébként egy évvel ezelőtti, 2017. áprilisi már, szóval nem hiszem, hogy több mint egy éve készültem volna itt „strómankodni” a most bezárt Magyar Nemzettel, ahogy feltételezik. Nézze meg egyébként a Twittert, nem töröltem le azóta sem, ott van a címlap. Csehországban akkoriban a menekültválság az egyik vezető téma volt. De mi nem riogattunk senkit, és nem mondtunk semmi valótlanságot, csak bemutattuk a jelenséget. A Z24-nek is ez lesz a feladata, hogy teret engedjünk vitáknak, de úgy, hogy ne legyen egyoldalú, hanem egy vita alakuljon ki, és erre szolgált a címlap figyelemfelkeltő jellege
Cseh nyelvtudás hiányában sajnos nem tudom megítélni a tartalmát, és így lehetett ezzel az az olvasó is, aki beküldte nekünk a címlapfotót.
Úgy kell elképzelni a lapot, hogy a migrációellenesek és a migrációt esetleg támogatók egyaránt elmondhatják a véleményüket, mi pedig ehhez adunk teret. Személy szerint a vitában hiszek, vagyis abban, hogy ha önnek van egy véleménye és az fehér, az enyém pedig fekete, akkor érdemes megismerni mindkettőt, és ehhez teret kell biztosítani. Persze biztosak voltunk benne, hogy ezzel a figyelemfelkeltő címlappal majd megosztóak leszünk, de ha valami nem lép át egy ingerküszöböt, akkor az nem lesz érdekes. Virágokkal a címlapon az újságot utána aligha fogják sokan elolvasni. Az ingerküszöbök ma már nagyon máshol vannak mint 15 évvel ezelőtt, hiszen szinte mindenkinek vannak saját médiumai, feedje, twitterje, amit akar, és ahhoz, hogy egy sajtótermék érdekessé váljon, érdekessé kell tenni. De mi ezzel nem azt fejeztük ki, hogy elfoglalták Prágát, csak egy témára rávilágítottunk és teret adtunk a vitának. Ez volt az egyetlen szándékunk vele, de persze olvastam én is, hogy a cseheket riogatom a migránsokkal. De ez nem így van.
Nem tervezi, hogy visszaköltözik Budapestre?
Egyre jobban szeretem Budapestet és hiányzik. Jelenleg azonban a vállalkozásom központja Csehországban van, ott is helyt kell álljak, ezért most ez az időszak az ingázásról szól. De azt gondolom, Budapest nagyon sokat változott és egy izgalmas európai várossá vált. Úgyhogy mindig nagy örömmel jövök, tényleg.
