Filéző

Milliméterenként esszük fel a bolygót, és ennek a költsége nincsen benne a bolti zöldség árában

A Filéző podcastban vendégünk Dóra Melinda Tünde gazdasági újságíróból lett biokertész és kertészkönyvszerző, aki a családja zöldség-és gyümölcsellátását ma már szinte teljesen önellátóan oldja meg. De milyen fokú önellátás reális, és mennyibe kerül eljutni odáig? Olcsóbb-e a háztáji, és egyáltalán: miért mondják, hogy a házi zöldség jobb, mint a bolti?

Azért még kell boltba járni

Ami nálunk az önellátás, az az, hogyha jön egy pandémia, és a Tesco csak három hét múlva tud szállítani, akkor én nem ijedek meg, hanem mosolygok egyet, hogy ez minket nem érint, meghagyjuk a helyeket a többieknek. (…) De ha arra kerül sor, mindenféle lelkifurdalás nélkül megveszem a brokkolit a boltból, mert azért a zöldségben gazdag diéta – ha vegyszeres, ha nem – még mindig jobb, mint a zöldségben szegény diéta.

Olcsóbb? Attól függ

Ha mindent összeadok, akkor azzal a munkával, hogy én megtermelem a saját zöldségeinket, körülbelül havi háromszázezer forintnyi értéket termelek, és ez heti egy napon jön létre. De a háztáji mégis drágább, ha csak a konkrét pénzmozgást vesszük figyelembe. (…) A bolti zöldség árának van egy láthatatlan összetevője, a környezeti kár, a klímakár és a te egészségkárosodásod ára, és ez pénzben nem kerül rá. Ha a termesztés minden költsége rajta lenne a bolti zöldségen – tehát ha lenne arra mód, hogy kiszámlázzák a klímakárokat a szállítás miatt, a hűtőház miatt, az egészségkárosodás miatt, a műtrágyamaradék miatt, ami tönkreteszi a talajt, ami belemegy az ivóvizekbe is, ami miatt hatalmas algaültetvények alakulnak ki a tengerekben, ami aztán elfojtja a tengeri életet. Tényleg milliméterenként esszük fel a bolygót, és ennek a költsége nincsen benne a bolti zöldségben, nem is lesz benne szerintem sosem. Viszont, aki megteheti, hogy figyel erre, annak nem árt ezt tudnia, hogy ahhoz képest voltaképpen olcsóbb a háztáji.

Zöldszemlélet = minőség

Az ökológiai célok a jó élelmiszerminőség alapjául szolgálnak. Anélkül, hogy a talajt és az élővilágot gondozzuk az élelmiszer-ültetvényeink körül, anélkül nem fogunk tudni jó minőségű élelmiszert előállítani soha.

Miért kertészkedjünk?

A kérdés: fogyasztunk vagy termelünk? Az élelmiszerünk megtermelése pedig ad egy olyan pszichológiai pluszt, amivel nehéz felvenni a versenyt. (…) A kertészkedés nagyon jól tanít az életre, arra, hogy hogyan őrizzük meg a rugalmasságunkat egy változó világban. Úgy kerülünk ki az iskolából, hogy állandóan azt keressük, miben leszek én jó, mihez van nekem tehetségem, de valójában a dolgoknak egy jelentős részéhez nem tehetség kell, hanem szorgalom. Meg elemzési képesség, amikor az ember ki tudja mondani, hogy ezt én rontottam el, és ezzel. Ez egy nagyon fontos képesség felnőttként, és a kertben ezt kénytelen az ember megtanulni.

Legfrissebb epizódok
Háromharmad
Della
Első kézből
Ziccer
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Zöldövezet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Europoli
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Kilépők
Szerintem
Bárkiből valaki
Sorozatlövő
Határsértők
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik