Luiz Inácio „Lula” da Silva nyerte vasárnap a brazíliai elnökválasztás első fordulóját, de nem lett meg az abszolút többsége, 48,4 százalékot ért el. A hivatalban levő Jair Bolsonaro a vártnál szűkebb veresége sokakat meglepett elődjével szemben, mivel 2018-as kampányában Bolsonaro változást ígért, de ez nem azokon a területeken valósult meg, mint azt sokan szerették volna, hanem az esőerdő-pusztításban, az ellenségkép-építésben, a növekvő éhínségben és a megnövekedett hatalmú szabadegyházak képében.
A 76 éves Lula azt ígéri, visszatérne a normalitáshoz. Valószínűlg nem a korrupciós ügyeire gondolt, amik miatt bár összesen 22 év börtönre ítélték, végül 2019 novemberéig 580 napot töltött a rácsok mögött úgy, hogy megsemmisítették az ellene hozott ítéleteket. Az biztos, hogy a korábbi acélipari munkás, szakszervezeti vezető, aki mindössze öt osztályt járt ki, a 2003 és 2010 közötti elnöksége idején 11 millió családot emelt ki a szegénységből (ezt főként a nyersanyagárak növekedése fedezte), amit szeret is hangoztatni, amikor Mahatma Gandhihoz hasonlítja magát.
Lula profitál ellenfele elutasítottságából is, ami egyebek mellett Bolsonaro a koronavírus-járványra adott reakciójából – az Egyesült Államok után Brazíliában haltak meg a legtöbben, csaknem 700 ezren a vírus miatt – és a sokszor agresszív stílusából fakad.
Különösen meglepő a népszerűsége a sűrűn lakott – több mint 47 millió szavazót számláló – Sao Paolo és Rio államokban, az előbbiben a választás előtt még kényelmes előnyt mértek kihívójának, végül mégis Bolsonaro nyert 7 százalékponttal.
Elemzők a háttérben azt sejtik, hogy a néma Bolsonaro-szavazók előbújtak. Azok, akik a felmérésekben nem vállalják fel, vagy hazudnak arról, ki a favoritjuk – már csak Bolsonaro közvéleménykutatás-ellenes retorikája miatt is. Az elnök az első forduló eredményei alapján a legnagyobb vesztesként éppen a közvélemény-kutatókat nevezte meg, ők most azzal (is) védekeznek, ők tévedtek, vannak, akik egyre élesebb versenyt mutattak ki már az elmúlt időben, mások pedig úgy gondolják, sok centrista szavazó az utolsó pillanatban döntött inkább Bolsonaro mellett.
Az is Bolsonaro malmára hajtja a vizet, hogy a brazil társadalom egyre konzervatívabb. Ez részben köszönhető az általa kiemelten támogatott szabadegyházak előretörésének, melyek konzervatív értékeket képviselnek, és a szegényebb társadalmi rétegeket is elérik. Az sem elhanyagolható, hogy a brazil gazdaság enyhén felfelé ível, az inflációt is sikerült megfékezni, az üzleti körök különösen bíznak a kormány liberális gazdaságpolitikájában.
Ráadásul az elnök pártjának jelöltjei jó eredményeket értek el az elnökválasztással egy időben tartott kormányzó- és parlamenti választásokon.
Ez egyben azt is jelenti, ha Lula megnyeri is az elnökválasztást, a Bolsonaro-féle Liberális Párt és szövetségesei kongresszusi többsége mellett nehéz lesz fontos törvényeket átvernie.
Merthogy a második forduló favoritja továbbra is Lula, már csak azért is, mert a két, érdemi támogatottsággal rendelkező kieső elnökjelölt szavazói közül valószínűleg őt támogatják majd többen Bolsonaróval szemben, az elutasítottsága ugyanis kisebb a jelenlegi elnöknél: Bolsonaróra a szavazók 50, Lulára 40 százaléka nem szavazna a – kétséges hitelű – közvélemény-kutatások szerint.
Ugyanakkor majdnem egy hónap van még hátra a második fordulóig, és Bolsonaro jó taktikával tovább kamatoztathatja lendületét. Az elnök vasárnap éjjel megígérte, hogy többet tesz a szegény szavazók aggodalmainak a leküzdéséért. Meg sem pihent, hétfőn már meg is szavazta a brazil parlament a szociális juttatások kifizetésének előrehozatalát. A kifizetés október 11-én kezdődik meg, és október 30. helyett (ez a második forduló másnapja) október 25-én ér véget. Mindazonáltal a megnövekedett szociális támogatások ellenére 33 millió ember éhezik Brazíliában.
Az elnök egyúttal megkezdte a potenciális szövetségesek feltérképezését is, már tárgyal a jobboldali-libertariánus Romeu Zemával, akit újra megválasztottak Minas Gerais állam kormányzójává, ahol Bolsonaro annak ellenére kapott ki csupán 5 százalékkal, hogy a felmérések masszív, 21 százalékpontos Lula-győzelmet vetítettek előre.
Lula eközben abban bízik, hogy lehetősége lesz Bolsonaróval vitázni, és a hazugságaival szembesíteni, mert így és további szövetségesek keresésével
olyanokat is megnyerhetünk, akik azt gondolják, hogy nem kedvelnek minket.
Üzenet lehetett ez az üzleti köröknek is, mivel ők egy centrista koalíciót szívesebben látnának hatalmon, ami megfékezheti Lula baloldaliságát.
A vasárnapi voksolás harmadik helyezettje, Simone Tebet már bejelentette, hogy Lulát támogatja egy miniszteri pozícióért cserébe. Ha mintegy ötmillió szavazója is így tesz, a baloldali jelölt valóban győzhet.
Bolsonaro az elmúlt hetekben – hasonlóan ahhoz, ahogy Trump is tette veresége után – bizonyítékok nélkül hevesen támadta a választás lebonyolításáért felelős hatóságokat és az 1990-es évek végétől használatos elektronikus választási rendszert, sőt már a megméretés előtt azt mondta, hogy ha nem ő nyer az első fordulóban legalább a szavazatok 60 százalékával, akkor valami nem stimmel a választási rendszerrel.
Emiatt sokan attól tartanak, hogy veresége esetén puccsra készül a még hivatalban levő elnök, aki hadsereg századosaként szolgált a katonai diktatúra alatt, és többször is kifejezte nosztalgiáját ezen korszak iránt.
Csak Isten veheti tőlem el a hatalmat
– mondta szeptember elején Bolsonaro, aki kormányzása alatt jócskán megkönnyítette a lőfegyverhez való hozzáférést, és felszólította támogatóit, hogy fegyverezzék fel magukat.
Mikor megkérdezték Bolsonarótól a választás előtt egy nappal, szombaton, hogy elfogadja-e majd a választás eredményét, nem válaszolt.
Bár ezekből arra is lehet következtetni, hogy amennyiben nem sikerül győzedelmeskednie, az elnök a választás eredményének elutasítására, esetleg puccsra készül (az első kör után is felvetette, hogy esetleg csalás történhetett), ennek vélhetően nincs meg a szükséges politikai és katonai támogatottsága.
Bár az állami intézmények tekintélye megtépázott, abban az esetben, ha Bolsonaro megkérdőjelezi a választás végkimenetelét, a bíróságok, a törvényhozás, üzleti csoportok, és a civil társadalom összezárhat, hogy megerősítsék a választás tisztességébe vetett bizalmat.
Ugyanakkor keményvonalas követői, akárcsak Trump esetében erőszakhoz folyamodhatnak, ha nem Bolsonaro nyer. Erősen emlékeztet a helyzet a 2021. január 6-i capitoliumi ostromra, annyi különbséggel, hogy itt nem valószínű, hogy egy nagy tömegrendezvény lenne, hanem több regionális szintű fellángolás, mivel a főváros a semmi közepén van és sokan el se tudnának jutni oda.
De nézzünk csak eggyel előrébb, október 30-ig.
– véli többek között Carlos Melo, a São Paulo-i Insper gazdasági iskolájának politikatudományi professzora.
