A rendszer teljesen sebezhető
– jelentette ki Jair Bolsonaro brazil elnök annak a negyven külföldi diplomatának, akiket azért hívott össze július közepén az elnöki rezidenciáján, hogy a két évtizede működő elektronikus választási rendszer visszásságairól tartson előadást. Mindezt szűk három hónappal az idén októberben esedékes elnökválasztás első fordulója előtt.
Az államfő alig ötvenperces beszédében, melyet a Facebookon is élőzött, bírálta a szerinte csalásra alkalmas elektronikus szavazógépeket, kiemelve, hogy az általa megnyert, 2018-as választás során is sikerült egy hackernek bejutnia az elektronikus választási rendszerbe – noha a rendőrség szerint a támadás nem befolyásolta a voksolás eredményét. De nekiment régi nemezisének, a Legfelsőbb Bíróságnak is, amely szerinte igyekszik ellehetetleníteni az újraválasztását, miután négy tárgykörben is büntetőeljárást indítottak ellene, többek között Bolsonaro érintettségével kapcsolatban a koronavírus-vakcinák beszerzése körül kibontakozó korrupciós botrányban.
ami kísértetiesen hasonlít egy másik populista elnök politikai manővereire. Két éve Donald Trump már a választást megelőző nyáron arról írt a Twitteren, hogy a levélszavazás kiterjesztése miatt idegen országok befolyása fenyeget, és közeleg „korunk legnagyobb botránya”. Miután az amerikai elnökválasztáson a várakozásoknál szorosabb versenyben Joe Biden kerekedett felül, Trump az ország történelmében példátlan módon nem ismerte el a vereségét, és országos szintű, szervezett választási csalásról kezdett beszélni, ami végül a Capitolium ostromában kulminálódott. A 2021. január 6-ai események kivizsgálására létrehozott kongresszusi különbizottság azóta folyamatosan gyűjti a bizonyítékokat Trump ellen, az átfogó választási csalás pedig bizonyítékok hiányában mítosz maradt.
A CIA is rászólt, de hiába
Tudom, hogy önök mind politikai stabilitást akarnak az országunkban. Ezt csak átlátható, megbízható választásokkal lehet elérni
– mondta Bolsonaro a diplomatáknak, hozzátéve, hogy mindezt a hadsereg szorosabb bevonásával valósítaná meg: az államfő a választási hatóságoknak egy olyan javaslatot tett, amely biztosítaná, hogy a fegyveres erők párhuzamos szavazatszámlálást végezzenek, ők azonban ezt elutasították.
Az államfő régi kritikusa az elektronikus szavazásnak, amelyet először 1996-ban teszteltek az országban, és amely lényegesen felgyorsította a korábban napokig elhúzódó szavazatszámlálást. 2015-ben a kongresszus tagjaként alkotmánymódosítást javasolt, amely előírta, hogy az elektronikus szavazógépek minden egyes szavazatról nyomtassanak bizonylatot, amelyet utána egy urnában helyeznek el. Bolsonaro akkoriban azzal érvelt, hogy ezzel nullára csökkenthetnék a választási csalás lehetőségét, de végül a javaslatot Legfelsőbb Bíróság a személyiségi jogok védelmére hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette.
Diego Aranha, az ország választási rendszerét tanulmányozó informatikus szerint is sebezhetőbb a brazil rendszer a támadásokkal szemben, ugyanakkor annak bevezetése óta nem volt bizonyíték választási csalásra. A politikai pártok a voksolás előtt hozzáférést kapnak a szavazógépek programjához, amelyeknek a biztonságát szigorú intézkedések garantálják, például a szavazók személyazonosságát biometrikus szkennerrel ellenőrzik. A gépek nem kapcsolódnak az internethez, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy feltörjék azokat, ráadásul Brazíliában kötelező a szavazáson való részvétel, amely többféle visszaélést is meghiúsít.
Bolsonaro évek óta megkérdőjelezi – bizonyítékok felmutatása nélkül – a brazil választások tisztaságát, aminek a veszélyeire a Reuters értesülése szerint a CIA igazgatója is figyelmeztette a brazil szövetségi kormányt.
„A Capitolium ostromlói gyengék voltak”
Bolsonaro a Capitolium ostromának napján Washingtonban tartózkodott, az eseményekről pedig még Trumpnál is karcosabban nyilatkozott: szerinte az ostromló tömeg gyenge volt, ugyanis, ha szervezettebbek lettek volna, akkor sikeresen elfoglalják az amerikai törvényhozás épületét, és követeléseket fogalmaznak meg. A zavargások másnapján Bolsonaro elnök arra figyelmeztetett, hogy Brazília „még nagyobb bajba kerül”, ha nem változtat a saját, szavazógépeken alapuló választási rendszerén.
Az országos választási bizottság vezetője szerint Brazíliában még a capitoliumi eseményeknél is súlyosabb zavargások fenyegetnek. Edson Fachin úgy látja, hogy a választások napján Brazília „egy tükröt tart maga elé”, és dönt arról, hogy „demokráciát akar vagy háborúzni mindenkivel”, egyúttal figyelmeztetett, hogy a választási hatóságok nem fogják elfogadni a szövetségi kormány vagy a fegyveres erők beavatkozását.
Az október 2-ai első forduló közeledtével Bolsonaro retorikája még a saját mércéjéhez képest is egyre erőszakosabbá vált. Egy mezőgazdasági konferencián például ígéretet tett arra, hogy újraválasztása esetén enyhíti a lőfegyverek birtoklását korlátozó törvényeket, nyilvánosan uszított a legfelsőbb bíróság bírái ellen,
A politikai erőszaktól való félelem egyre inkább fokozódik, főleg azok után, hogy a déli Foz do Iguacu városában egy munkáspárti támogatót a születésnapján gyilkolt meg Bolsonaro egyik támogatója. Az elnök szeptember 7-ére, Brazília függetlenségének kétszázadik évfordulójára, „még egyszer utoljára” utcára hívta a követőit, miközben a múlt héten több ezren tüntettek Sao Paolóban Bolsonaro ellen a demokrácia védelmében.
Csak az úristen
Bolsonaro nem pusztán hatalomvágyból akar bármi áron a székében maradni. Az államfő az Amazonas-menti esőerdőkben rohamosan növekvő deforesztációt indított el, leépítette a környezetvédelmi programokat, valamint őslakos rezervátumokat és további védett területeket nyitott meg az agrárium és a bányászat előtt. Bolsonaro ellenfelei régóta amellett érvelnek, hogy az elnöknek a hágai nemzetközi bíróság előtt kellene felelnie a bűneiért.
A politikai természetű vádakon túl dezinformáció terjesztése, korrupciós vádak, valamint az országban 679 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kezelése miatt is felelősségre vonhatják az elnököt.
A helyi média értesülései szerint Bolsonaro maga is fél a letartóztatástól, amit a tavalyi, függetlenség napi ünnepségen mondott beszéde is megerősít. Akkor az államfő kijelentette, hogy csak az úristen mozdíthatja el az elnökségből.
Három lehetőség van számomra: börtön, halál vagy győzelem. Mondjátok meg a rohadékoknak, hogy engem soha nem fognak letartóztatni
– szögezte le Bolsonaro szenvedélyes beszédében.
A választási csalásra vonatkozó, megalapozatlan vádak mantrázása Bolsonaro veresége esetén ugyanakkor megágyazhat egy Trump-féle, autoriter fordulatnak, mellyel delegitimálja a választás eredményét. Másrészt viszont a felmérések szerint ezzel a stratégiával maga alatt is vágja a fát, mivel elidegenítette a mérsékelt jobboldali szavazókat.
Bolsonaro ellenfele a munkáspárti Luiz Inácio Lula da Silva hónapok óta tartja tíz százalékpontos előnyét a regnáló elnökkel szemben, és jelenleg az sem tűnik esélytelennek, hogy megugorja az 50 százalékot az első fordulóban, amivel automatikusan elhódítaná az elnökséget.
amivel még a venezuelai Hugo Chávez hatalomra jutását követő Pink Tide-nál is masszívabb baloldali blokk jönne létre a kontinensen. Idén először tudott nyerni baloldali jelölt Gustavo Petro személyében Kolumbiában, tavaly egy marxista, politikai tapasztalat nélküli iskolai tanár, Pedro Castillo került hatalomra Peruban, míg Chilében a 36 éves, egykori diákvezér Gabriel Boric győzött. Valamennyien centrista, jobboldali, piacpárti jelölteket utasítottak maguk mögé.
Bolsonaro a baloldali hullámról sokat sejtetően azt mondta, hogy a szocializmus előtt álló utolsó akadályt a fegyveres erők jelentik, ezért a választóknak kell biztosítaniuk, hogy Brazília ne lépjen rá arra az útra, amire Argentína vagy Venezuela.
