Nagyvilág

Már a német radikálisoknak is tetszik az osztrák razzia a titkosszolgálatnál

Lassan európai léptékű botrány lesz egy, az osztrák polgári titkosszolgálatnál rendezett februári razzia miatt. A németországi radikálisoknak nagyon tetszett ugyanis a bécsi akció:

az utcai bűnözők elfogására szakosodott, a radikális Szabadságpárthoz (FPÖ) kötődő ausztriai rendőrtiszt házkutatást tartott az osztrák titkosszolgálatoknál.

Az ügy politikai és diplomáciai következményei beláthatatlanok, s az is figyelemreméltó: a bevándorlásellenes FPÖ a belügyminisztériumot irányítja Ausztriában.

Európában erősödik a radikális, illetve szélsőjobboldal, növelik szavazótáborukat azok a pártok, amelyek a bevándorlás elleni intézkedésekre helyezik a hangsúlyt választási kampányukban. Az utóbbi hetekben, hónapokban Olaszországban, Svédországban és Szlovéniában törtek előre ilyen pártok. Az olasz Liga ráadásul bekerült az új kormányba is: kulcspozíciót szerzett a párt idegengyűlöletéről elhíresült vezetője, Matteo Salvini. A pártvezér belügyminiszter lett Rómában, s xenofób retorikájához ezután már konkrét bevándorlás-ellenes intézkedések kapcsolódtak.

Hasonló a helyzet Ausztriában is: ott azonban már decemberben stratégiai pozíciót szerzett a jobboldali Szabadságpárt, amely a hagyományos elitpártok egyikével, a Néppárttal (ÖVP) kormányoz együtt. Időközben mindazonáltal a Néppártban is radikális fordulatot hajtott végre a rendkívül fiatal Sebastian Kurz, aki a párt vezetését gyakorlatilag teljesen felforgatta, s akit éppen ezért a párton belüli előrenyomulásért bírált a napokban a 12 éven köztársasági elnökként tevékenykedő Heinz Fischer.

A Die Pressének Fischer ugyanis kijelentette: nem tetszett neki az a módszer, amivel Kurz félreszorította, félreállította elődjét, Reinhold Mitterlehnert az ÖVP éléről. Persze a volt köztársasági elnöknek, a szocdem politikusnak, Fischernek mindebbe nem sok beleszólása volt 2017-ben, pláne, hogy csak 2016-ig volt államfő.

Mindezek után Kurz 2017-ben előrehozott választásokat nyert, kancellár lett, és nem a szocdemekkel fogott össze, megtörve a nagykoalíciót, hanem a Szabadságpárttal, amely Herbert Kickl személyében belügyminisztert állíthatott a kormányba. És ez a belügyminiszter szintén cselekedni kezdett, akárcsak radikális olasz kollégája. Itt nem is csak bevándorlás-ellenes intézkedések történtek, mint amelyekről Rómában vált Salvini híressé vagy inkább hírhedtté.

Matteo Salvini és Herbert Kick Fotó: Joe Kalmar / AFP PHOTO

Az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ennél sokkal tovább ment: Ausztria belbiztonságát és alkotmányos működésének alapjait érintő súlyos botrányt okozott ugyanis. Egy korábbi, sokak által mondvacsinált, részben azonban valós tényeken is alapuló, feljelentésszerű dokumentum ugyanis már 2017-ben terjedni kezdett Ausztriában. Ez különböző visszaélésekkel gyanúsította az osztrák polgári titkosszolgálatot, az Alkotmányvédelmi és Terrorizmus Elleni Harcért Felelős Szövetségi Hivatalt.  (Az intézmény német elnevezése iszonyatosan hosszú: Bundesamt für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung, röviden – BVT.)

Ebből a feljelentésszerű dokumentumcsomagból néhány újság, a Der Standard napilap és a Profil című hetilap egy-két konkrétumot ellenőrizni próbált. A lapok oknyomozása szerint az Ausztriában legyártott, Észak-Korea által megrendelt biankó útlevelekből a BVT közbelépésére például a dél-koreai titkosszolgálat hozzájutott néhány darabhoz. A hivatalos indoklás szerint persze nem azért, hogy ezekkel a „déli” ügynökök beszivároghassanak Észak-Koreába, hanem csak „tanulmányozási” jelleggel, illetve, hogy felismerjék majd a jövőben a déliek a hamis északi útleveleket. Ez a botrány tavaly októberben eszkalálódott, decemberben pedig hatalomra került a szabadságpárti belügyminiszter, Herbert Kickl. Közben a feljelentésszerű dokumentumcsomag más elemei hamisnak bizonyultak, tehát csak részben igazolódtak a benne lévő állítások.

A BVT-ról tudni kell, hogy 2002 óta létezik, az élén általában a Sebastian Kurz vezette Néppárt emberei álltak, de az alacsonyabb kulcspozíciókban is az ÖVP hívei álltak a polgári titkosszolgálatnál. Említettük azonban, hogy Kurz nem túl „szépen” bánt el pártbeli ellenfeleivel, amikor 2017-ben hatalomra került, így egyesek feltételezik, hogy Néppárton belüli konfliktusok állhattak a BVT-t érintő kiszivárogtatások hátterében. Hiszen a titkosszolgálatot a Néppárt különböző belső irányzataihoz kötődő kulcsemberek vezették, vezetik.

A szabadságpárti Kickl azonban megragadta az ügyben rejlő lehetőséget: januárban még megerősítette tisztségében a Néppárthoz kötődő BVT-főnököt, Peter Gridlinget, ám idén februárban a rendőrség utcai bűnözők elkapására szakosodott egysége (tehát titkosszolgálati területen egészen járatlan részlegről van szó) megrohamozta a titkosszolgálat épületét, és ott házkutatást tartott. Sőt magánembereknél is hasonló akciókat folytattak le. Utóbb kiderült, hogy a magánházkutatások nem egészen törvényesen zajlottak. Ebből az ügyből viszont már újabb botrány kerekedett.

Utóbb kiderült, hogy a gazdasági bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre szakosodott államügyészség (WKStA) által indított felderítési akció során rendelték el a razziát. Ám a végrehajtók személye érdekes, mert nem a rendőrség erre specializált egységeit vetették be (például a Cobra fedőnevű bevetési egységet), hanem azokat a rendőröket, akik egy, a Szabadságpárthoz kötődő rendőrtiszt vezénylete alatt álltak. Wolfgang Preiszlerről van szó.

Preiszler kiválasztásában állítólag kulcsszerepe volt a belügyminisztérium főtitkárának, a szintén az FPÖ-höz kötődő Peter Goldgrubernek. Újabb adatok szerint Goldgruber igencsak érdeklődött a Szabadságpárt szélsőjobboldalhoz kötődő kapcsolatait érintő titkosszolgálati vizsgálatok iránt. Különösen a „Burschenschaftokban”, bizonyos szélsőjobbos egyetemi diákegyletekben zajló tevékenység, pontosabban az erre vonatkozó titkosszolgálati felderítések izgatták a Der Standard információ szerint a minisztériumi főtitkárt.

Időközben az osztrák ellenzék parlamenti vizsgálóbizottságot alakított, hogy fényt derítsen a példátlan házkutatás okaira (az érzékeny adatokkal dolgozó titkosszolgákat „utcai” rendőrök vizsgálták át), és arra, hogy a néppárti és szabadságpárti politikusok befolyásolták-e a razziát. Preiszler az osztrák köztévé értesülései szerint ebben az ügyben főnökei ellen vallott. A Wiener Zeitung beszámolója szerint viszont tagadta, hogy „érzékeny” adatokat vett volna magához a titkosszolgálatnál, és azt bizonygatta a rendőrtiszt, hogy ő csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy a BVT-nél kell házkutatást tartania. (Azt viszont minden forrás egybehangzóan állítja: Preiszlert a szintén FPÖ-s kötődésű Goldgruber értesítette először az akcióról.)

Preiszler eredetileg állítólag azt hitte, hogy iszlám szélsőségesek ellen kell bevetni a kommandóját. A rendőrtisztet az ellenzék viszont támadja amiatt, hogy az FPÖ helyi önkormányzati politikusa, és a szociális médiában is olyan posztokat tett közzé, amelyek állítólag idegenellenesek, illetve radikális jobboldali kötődését bizonyítják.

A legutóbbi választások nyomán az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciójával december közepén meglakult új osztrák kormány ellen tiltakoznak tüntetők Bécsben 2018. január 13-án. Az előtérben egy Heinz-Christian Strache FPÖ-elnököt gyalázó felirat, a többi felirat jelentése: ne engedjetek nácikat kormányozni és soha felvonulni. Fotó: Florian Wieser /MTI/EPA

A razzia elrendelésének részletei egyelőre ellentmondásosak és bizonytalanok – de az elég beszédes, hogy az FPÖ-s rendőr is az ellenzék „szája íze” szerint nyilatkozott bizonyos kérdésekben, és nyilvánvalóan FPÖ-s illetékesek működtek közre a háttérben. (Bár ÖVP-politikusok, így Moser igazságügyi miniszter is tudott az akcióról, tehát alighanem Sebastian Kurz, a kancellár emberei is „képben voltak”.)

Az pedig különösen érdekli a tavaly óta ellenzékbe szorult szociáldemokratákat, hogy a rendkívül szenzitív, érzékeny titkosszolgálati anyagok hogyan kerültek a rendőrséghez és ott miért egy „szabadságpárti” rendőrtiszt foglalta le a különösen fontosnak tűnő dokumentumokat. Közben ugyanis gyanítható: más szélsőjobboldali tevékenységeket vizsgáló aktákat is elvitték a Preiszler vezette rendőrök.

A Szabadságpártnak ez pedig igencsak hasznos lehetett: radikális kapcsolatait firtató vizsgálati anyagok kerülhettek ki a titkosszolgálatoktól, és most a hozzá lojális hivatalnokok böngészhetik az adatokat. (Ha végiggondoljuk: így titkosszolgálati informátorok helyzete lehetetlenülhet el végső esetben, méghozzá pártérdekeknek megfelelően – persze erre egyértelmű bizonyíték nincs.) Az osztrák sajtóban ennek kapcsán vitatott ügyek közül az egyik legnagyobb port eddig az kavarta, hogy a titkosszolgálatok régóta vizsgálódtak az unzensuriert.at webszájt iránt, amit szintén az FPÖ-höz kötnek, s most az erről szóló információk is kikerültek állítólag a BVT-től.

A botrány közben nemzetközivé szélesedett: az egyre erősödő németországi szélsőséges párt, az AfD egyik politikusának nagyon tetszik az FPÖ-s razzia a titkosszolgálatoknál Ausztriában. Most októberben Petr Bystron razziát ígért a német titkosszolgálatoknál is – persze csak ha hatalomra kerülnek –, és a baloldali terrorizmus felderítésére utalt egy bajorországi kampányrendezvényen. (Bajorországban tartományi választásokat rendeznek hamarosan.) Az osztrák FPÖ-t persze ez kínosan érintette, hiszen így éppen német „elvtársaik” tettek róluk leleplező kijelentést, vagyishogy az egész razzia a titkosszolgálatoknál pártcélokat szolgált volna. A Szabadságpárt ezt rögtön hevesen cáfolta is…

Kiemelt kép: Sebastian Kurz osztrák kancellár  Fotó: Christian Bruna /MTI/EPA

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.