Védett kor, védettség nyugdíj előtt: íme mit jelent

A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót (férfit és nőt is), akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra – írja legfrissebb hírlevelében a nyugdíjszakértő.

Felmondani csak nagyon nyomós indokkal lehet a védett korúaknak

A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt

a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.

Nagyobb végkielégítés jár a védett korúaknak

A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.

A végkielégítés a munkáltatónál tölött munkaviszony idejéhez igazodik, és egyenlő a távolléti díj havi összegével.

Normál esetben:

• legalább három év munkaviszony után egyhavi végkielégítés jár,
• legalább öt év esetén kéthavi,
• legalább tíz év esetén háromhavi,
• legalább tizenöt év esetén négyhavi,
• legalább húsz év esetén öthavi,
• legalább huszonöt év a munkáltatónál letöltött munkaviszon esetén pedig hathavi végkielégítés jár.

Ha viszont a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven, akkor a fenti végkielégítéseket ki kell egészíteni, meg kell emelni

• legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
• legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
• legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével.

Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Ami még fontos lehet, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a már nyugdíjas dolgozóknak nem jár végkielégítés.

Védett kor témájában ajánljuk az alábbi cikkeket is:

Kirúgásnál nyugdíjasnak számított a mozdonyvezető, hiába nem az

A bíróságok tévedtek, mégsem kap semmit a védett korban elbocsátott mozdonyvezető

Fontos kérdést tisztáztak a nyugdíjkorhatár előtti elbocsátásról, így kerülhető el a baj