Nagyvilág
Budapest, 2017. október 20.
Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Közösen Európa jövõjéért - Antikommunista szabadságküzdelmek 1956 címû konferenciáján a Várkert Bazárban 2017. október 20-án.
MTI Fotó: Mónus Márton

Schmidt Mária megírta minden idők legdühösebb levelét a Le Monde-ba

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 08. 02. 15:36

A Nyugat és Magyarország viszonyának mozgatóira és a szolidaritás kölcsönös hiányának okairól írt egy rendkívül sértődött hangvételű publicisztikában Schmidt Mária történész, Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt tanácsadója a Le Monde című francia napilap online kiadásában, amit valamiért tegnap nem vett észre a közmédia, csak ma.

Demokratikus országban élünk, és egyetlen percre sem felejtettük el a demokrácia értékét

– írta szerdán megjelent cikkében Schmidt Mária

Harminc évvel ezelőtt újra kezünkbe vettük a sorsunkat, hogy szabadon határozhassuk meg azokat az értékeket, amelyekhez tartani kívánjuk magunkat. Éppen ezért különösen felháborító, hogy egyesek – leggyakrabban jelenlegi vagy egykori baloldaliak és kommunisták – hazug módon diktatúraként merészelik lefesteni le a magyar demokráciát. Nagy tapasztalatunk van a diktatúrával és képesek vagyunk megkülönböztetni azt a demokráciától

– írta.

Nincs szükségünk leckékre olyanoktól, akik sohasem élték át a kommunista diktatúra rideg valóságát, és akik sohasem akarták tudni, mi is a szocializmus valójában, attól félve, hogy az igazság összekuszálhatná utópikus álomvilágukat

– tette hozzá. Szerinte a kommunizmus végét követően tele voltunk ábrándokkal Nyugat-Európáról, de végül csalódás jutott osztályrészül.

Sem nagylelkűség, sem egy kedves gesztus, sem valamiféle új Marshall-terv nem volt. Piacainkat és állami szolgáltatásainkat felvásárolták. Úgy bántak velünk, ahogy a legyőzöttekkel szokás

– magyarázta.

Az unióban folyamatosan azt éreztették velünk, hogy kisebbségként tekintenek ránk. Például a 2008-as pénzügyi válság során sem számíthattunk szolidaritásra

– írta, ami egyébként nem igaz, mert az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank mentette ki Magyarországot a csődből. Az EU-ban pedig ugyanannyi szavazati jogunk van, mint Németországnak, ráadásul a magyar gazdasági növekedésért egy az egyben felelős az EU-tól ingyen kapott pénz.

Szerinte viszont az Európai Unió és benne a hangadó nyugati elit képviselői eközben folyamatos ideológiai háborút vívnak ellenünk demokrácia fedőnéven.

Alaposan alátámasztott ürügyekkel támadnak minket, ám azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a maguk képére formáljanak bennünket, megtörjék ellenállásunkat, megroppantsák a gerincünket és összezúzzák identitásunkat. Mindezt a >liberalizmusra< hivatkozva teszik.

– írja Schmidt, miközben valójában olyan dolgok miatt támadtak minket, mint az, hogy az Orbán-kormányok minden ellenállást le akartak tarolni a saját hatalmuk előtt.

Szerinte azonban a liberális elit fenyegetései nincsenek ránk hatással.

Szabadon akarjuk eldönteni, hogy kivel és hogyan élünk együtt országunkban. Nem vagyunk hajlandóak követni mások diktátumait

– tette hozzá, pedig senki nem is akar beleszólni ebbe.

Soha senkit sem gyarmatosítottunk, tehát sohasem gyötört minket emiatt bűntudat, és kárpótlással sem tartozunk senkinek. Ha a nyugati országok úgy döntenek, hagyják, hogy elárasszák őket a migránsok, az az ő dolguk, és nekik kell viselniük a következményeket. Azt azonban nem várhatják el tőlünk, hogy szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot, mert ők sem vállaltak szolidaritást velünk

– hívta fel a figyelmet Schmidt Mária, aminek némiképp ellentmond, hogy vállaltak szolidaritást (például befogadták a Magyarországon átmenő menekülteket), és hogy a menekültválságnak a gyakorlatban vége.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.