Angela Merkel nyilatkozatával arra az utóbbi napokban felmerült igényre utalt, hogy fordítsanak még több pénzt az állandó válságkezelő rendszerre (ESM), a forrásokat pedig mindenekelőtt Németország biztosítsa.
Az ESM-mel kapcsolatban elsőként Mario Monti olasz kormányfő javasolta, hogy duplázzák meg, 500 milliárdról emeljék 1.000 milliárd euróra az alap forrásait, és ebben Berlin vállaljon oroszlánrészt. Angela Merkel a felvetésre utalva kifejtette: a válságot kiváltó problémák megoldásán való fáradozás nélkül nincs értelme “mindig csak több és még több pénzt ígérni”. A hiányzó német szolidaritásra vonatkozó bírálatokra utalva pedig hozzátette: az unióban “megtaláltuk az egyensúlyt az európai szolidaritás és a nemzeti felelősség között”.
Az egyszerre hat európai lapban – a német Süddeutsche Zeitungban, a Guradian című brit, a Gazeta Wyborcza című lengyel, a La Stampa című olasz, az Il País című spanyol és a Le Monde című francia újságban – megjelent interjúban a német kancellár több alkalommal hangsúlyozta, hogy Németország közösséget vállal a nehézségekkel küzdő uniós partnerekkel. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy “nekünk németeknek oda kell figyelnünk, hogy ne fogyjon el minden erőnk, hiszen még a mi lehetőségeink sem végtelenek”.
A hat lap – Europa című – közös mellékletében megjelent interjú abban is különleges, hogy Merkel első alkalommal ismerte el nyíltan a görög válság kezelésének kudarcát. A kancellár úgy fogalmazott, hogy a válság még korántsem ért véget, hiszen egyes államokat változatlanul hatalmas adósság terhel, és a legtöbb esetben súlyos szerkezeti gondok is növelik a bajt. “És természetesen ott van a különleges eset, Görögország, ahol a görögök és a nemzetközi közösség minden igyekezete ellenére még nem sikerült stabilizálni a helyzetet.”
Az unió egészéről szólva kifejtette: a válságkezelésben két újabb terület kerül a középpontba a következő időszakban; a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés beindítása. Ehhez gazdaságösztönző programok kellenek, amelyekhez az uniós költségvetésből lehetne forrást szerezni – fejtette ki, hozzátéve, hogy tüzetesen át kell vizsgálni az uniós költségvetést, meg kell vizsgálni, hol vannak még le nem hívott összegek. Ugyanakkor szabályozási eszközökkel is ösztönözni kell a gazdaságot, mindenekelőtt a munkajog és a munkaerőpiac területén lenne érdemes növelni a rugalmasságot.
