Közélet

Áder aláírta a lex CEU-t

Lett volna más lehetősége is, de az óriási tiltakozás ellenére sem élt vele, kihirdette a CEU ellehetetlenítését célzó jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János közleményben magyarázta meg döntését, és tárgyalásra kérte fel a kormányt.
Korábban a témában:

Áder János köztársasági elnök hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, amely jó eséllyel ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) működését.

A köztársasági elnök nyilatkozatában azt írta, az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.

A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti

– közölte az államfő.

Áder szerint nem sértenek alkotmányos szabályt, nemzetközi szerződést és uniós irányelvet azok az új feltételek sem, amelyeket a törvény támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban.

A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.

A jogszabályt kritikusai szerint viszont szándékosan a CEU ellehetetlenítésére szabta a kormány az intézmény alapítója, Soros György elleni boszorkányüldözés részeként. Az intézkedés ugyanis teljesíthetetlen feltételekhez köti, hogy az egyetem Amerikában akkreditált képzéseket folytathasson, amivel pedig épp a lényegét veszíti el.

Áder nyilatkozatában kitért e feltételekre, és megjegyezte, hogy azok sokakban ellenérzést váltottak ki, “jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak”.

Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében. Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható

– írta Áder, bár optimizmusa nehezen igazolható, mivel a törvény alapján az Orbán-kormánynak az Egyesült Államok kormányával kellene tárgyalnia, az utóbbinak azonban nincs szabályozási joga oktatási kérdésekben, mivel azok tagállami hatáskörben vannak.

Áder nem sűrűn él azzal a lehetőséggel, hogy nyilatkozaban magyarázza el döntéseit – ebből is látszik, hogy konfliktusos ügyről van szó. Legutóbb akkor adott ki hasonló kommünikét, amikor a jegybanki alapítványok költéseit próbálta törvénnyel eltitkolni a kormánytöbbség, ám a köztársasági elnök akkor az Alkotmánybírósághoz fordult. Most viszont a kormánynak tetsző döntését magyarázza, igaz, úgy mint aki értéknek tekinti a külföldi egyetemek működését, bár magát a CEU-t nem nevesíti.

Bár Áder nem talált fogást a CEU-törvényen alkotmányossági szempontból, voltak, akik előzetesen próbáltak tippeket adni neki. A Bibó István Szakkollégium jogi érvei mellett – amelynek egykor Áder is diákja volt – megfogalmazta a maga aggályait Jakab András alkotmányjogász, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke múlt szerdán küldte meg a köztársasági elnöknek a kivételes eljárásban, egy nap alatt, múlt kedden elfogadott törvényt, ami után Ádernek öt napja volt megfontolásra. Az aláíráson túl két másik lehetősége volt:

  • visszaküldi a törvényt a parlamentnek újratárgyalásra,
  • vagy pedig normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Nemzet már vasárnap írt arról, hogy információik szerint Áder jogi szakértői nem találtak fogást a törvényen, így az államfő azt aláírja, de a lehető legkésőbbi időpontban. Ez így is történt, a köztársasági elnöknek hétfő estig volt ideje dönteni.

Áder döntésével a jogszabály biztosan hatályba lép, később azonban ötven ellenzéki képviselő, az ombudsman vagy épp a CEU kérésére még megvizsgálhatja az Alkotmánybíróság.

A lex CEU óriási nemzetközi tiltakozást váltott ki, még az Orbán Viktorral eddig szívélyes viszonyt ápoló német Kereszténydemokrata Unió képviselője is felszólalt ellene, és bírálta a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt is. Bár Orbán korábban úgy vélekedett, hogy Donald Trump elnöksége szabad kezet biztosít számára, az amerikai republikánusokhoz húzó Fox News is kritizálta a döntést, nem szólva a hazai és nemzetközi tudományos életből érkező kritikák özönéről. Az Európai Parlament április 26-ra vitát tűzött ki az ügyről.

Vasárnap több tízezres tömeg demonstrált a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás, és a civil szervezeteket külföldi ügynöknek bélyegző törvényjavaslat ellen. A tüntetés hivatalos befejeztével a tömeg a Parlamentnél maradt, ahol egy ideig farkasszemet néztek a rendőrsorfallal, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhez vonultak. Ezután a Nagykörúton és az Andrássy úton keresztül a Fidesz-székházig mentek, ahol rohamrendőrök tartóztatták fel őket. A tiltakozás az Oktogonnál ért véget.

A tiltakozássorozat folytatódik, noha a következő eredetileg tüntetést szerdára hirdették meg, az aláírás hírére már hétfő estére újabb tiltakozó akció szerveződött a Sándor-palotához.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

--FILE--A customer tries out a Huawei mate 20 pro smartphone on display at a Huawei store in Shanghai, China, 22 February 2019.

Chinese tech giant Huawei Technologies Co has said that it expects to win 5G network contracts in Germany, which would mark the latest vote of confidence from foreign telecom carriers despite security allegations the company faces in some overseas markets. Huawei is expected to deliver components needed for building 5G networks to major telecom carriers operating in Germany, namely Deutsche Telekom, Vodafone and Telefonica, said Vincent Pang, president of Huawei Western Europe, in an interview with German newspaper Rheinische Post.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.