Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Kötéltáncosként lavíroznak a balatoni fideszesek

Egy évre visszamenőleg végignéztük a „balatoni ötök”, vagyis azon öt kormánypárti parlamenti képviselő Facebook-oldalát, akiknek választókörzete érintkezik a Balatonnal. Van, aki emberarcú, barátságos úrként, van, aki harcos konzervatívként kommunikál, egy azonban közös bennük: a sokat vitatott balatoni beruházások ügyeiben zömmel hallgatnak. Pontosabban van egy kivétel, aki rajta tartja a szemét a siófoki régió történésein, és együtt gondolkodik az aggódó civilekkel.

Az utóbbi pár évben ostromállapot lett úrrá a Balatonon, hatalmas építkezések zajlanak az északi és a déli parton is, hol itt bukkan fel egy apartmanház, hol ott emelkedik ki a földből egy luxusszálloda. Átminősítések, természetvédelmi aggályok, brutális építészeti tervek, fura tulajváltások követik egymást. Talán a Kádár-kor óta nem zajlott ilyen fokú átalakulás (és urbanizálódás) a Balatonnál, és ezt a különböző politikai oldalak eltérően interpretálják.

A fideszes, kormányközeli szereplők és médiumok álláspontja az, hogy végre megújul az üdülőtérség szocializmus óta rothadó infrastruktúrája, szuper beruházások növelik a nívót, a szállodák és apartmanházak plusz vendégek elhelyezését teszik lehetővé az évek óta vendégágyhiánnyal küszködő Balatonnál, szóval épül-szépül a haza e szeglete. Az ellenzékiek inkább az állami vagyon magántulajdonba való átjátszását, a túlárazott állami beruházásokat, a dűlők és partok túlzott beépítését és a környezetrombolást látják. Több olyan vitás eset is akadt, amit még a kormánypárti kommunikációs gépezet sem tudott igazán védeni, sőt, egyes kormányközeli szereplők a jelenlegi állapotokat védő álláspontra helyezkedtek.

Jellemző sztori volt a Balatonvilágosra tervezett irgalmatlan méretű hotel, amit a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály ott torpedózott, ahol csak érte.

Pont Witzmann kemény kiállása adta az apropót, hogy megnézzük, a Balatont érintő öt országgyűlési egyéni választókörzet (oevk.) képviselői hogyan álltak nyilvános kommunikációjukban a vitatott projektekhez, pontosabban volt-e olyan ügy, amiben a közvélemény mellé álltak, kikelve az építkezések ellen. Ehhez az öt képviselő meglehetősen aktív facebookos szereplését néztük vissza 2020. április 1-jéig, tehát bő egy évet merítettünk. Kezdjük Somoggyal és magával Witzmann-nal.

Somogy, 4. oevk. (Siófok) – Witzmann Mihály (Fidesz)

A Facebook-oldala alapján ő az emberarcú fideszes, aki zömmel a környéke fejlesztéseiről posztolgat, de persze a kötelező ellenzékekéző fideszes narratívák is megjelennek (főleg a szintén siófoki, jobbikos képviselőre, Potocskáné Kőrösi Anitára van ráállva, sok posztban támadja őt vagy válaszol a támadásokra). Az utóbbi pár hónapban meglepően sokat posztolt a Balatont érintő vitás ügyekben. 2020-ban rengeteget üzengetett Lengyel Róbert ellenzéki polgármesternek Siófokra, folyamatos volt köztük a háború, 2021-re a viszony megenyhült, többször is leültek tárgyalni.

Kronológiailag tolatva az időben a legfrissebb vonatkozó posztja cikkünk írásakor, április 28-án pont egy kisregény méretű okfejtés arról, miért álszent az ellenzék aggódása a Balatonért, holott Witzmann a fejlesztések mellett van. Azonban nem mindenáron. Így fogalmaz:

Ezerszer elmondtam: a Balaton fejlesztését támogatni kell, mert a térség gazdaságának erősítése, munkahelyek teremtése és a minőségi szolgáltatások bővítése közös érdek. De ezeknek a fejlesztéseknek arányosnak, tájba illeszkedőnek, környezetbarátnak és nem utolsó sorban széles körben elfogadottnak kell lenniük.

A posztban felsorolja az ügyeket, amikbe beleállt, ezt tesszük most mi is. Ilyen például a vitatott balatonföldvári e-hajós kikötő ügye, ami kritikusai szerint véget vetne egy strand létezésének. Witzmann azonban felügyeleti vizsgálatot kért emiatt.

A legkeményebben azonban az – általa folyamatosan csak „balatonvilágosi betonmonstrumnak” nevezett – keleti parti hotelt támadta, aminek tervein civilek és politikusok is kiakadtak. Először arról írt, a kormányhivatalhoz és a Miniszterelnökséghez fordult az ügyben, másodszor arról posztolt, tárgyal az ügyben, harmadszor pedig annak örvendett, hogy egy kormányrendelet visszaállította az eredeti építési szabályozást a volt úttörőtábor területére. A legnagyobb öröm idén március 26-án jött: bejelentette, hogy az építési engedélyt is visszavonták, erről aztán a parlamentben is beszámolt.

Nem kertelt a Bahart-ügyben sem, ő kommunikálta először, hogy a hajózási cég vitorláskikötő-üzemeltetését nem fogják mégsem kiszervezni, a Bahart üzletága marad. Érdekesség, hogy a térség képviselői ezután e posztot megosztva számoltak be szavazóiknak a történtekről. Később a tárgyalásairól is posztolt, és pár jó hírt említett a Bahart megújuló flottájáról.

Ez még csak egy kis szelete Witzmann balatoni aktivizmusának, amivel amúgy toronymagasan kiemelkedik a Balaton többi képviselője közül. Kiakadt például a zamárdi illegális fakivágásokon március 28-án, de felvette a fonalat a Club Aliga ügyében is, ahol a helyiek attól félnek, nem férhetnek majd hozzá a parthoz a kormányközeli cégek építkezései, átépítései után. Witzmann pedig tavaly júliusban és szeptemberben is egyeztetett a helyi erőkkel. Foglalkozott a siófoki meteorológiai obszervatórium elé tervezett, az előrejelzéseket a takarása miatt bizonytalanná tévő társasházzal is. Ezt láthatóan nem támogatja, de mindkét erre vonatkozó, tavaly szeptemberi posztjában a siófoki önkormányzat döntéseit tette érte felelőssé. Tavaly augusztus 27-én pedig pont a fenti két témáról egyeztetett a Miniszterelnökségen.

Még egy személyes ügyre is reagált tavaly október 8-án: a Blikk kereste meg azzal, miért kap pénzt az anyósa és édesanyja a Kisfaludy-program szállásfelújítási alapjából.

Somogy, 3. oevk. (Marcali) – Móring József Attila (KDNP)

Witzmannhoz képest nem egy nagy Facebook-betyár a kereszténydemokrata politikus, relatíve ritkán posztol (kábé naponta, ami ritkának számít). Alapvetően faluprogramos fejlesztésekről, ünnep- és emléknapokról számol be, meg persze a kötelezőnek tűnő kormánypárti megosztások jönnek sorra Orbán Viktor kormányfő vagy épp Szijjártó Péter külügyminiszter posztjai képében. Néha ő is nekimegy az ellenzéknek, amúgy az emberarcú politikus másik mintaképe (aki maszkokat ajándékoz egy buszsofőrnek). Tapasztalatunk szerint inkább a belső-somogyi ügyekről posztolgat, balatoni témákban alig nyilvánul meg.

Nála három olyan írást találtunk bő egy év alatt, ami szegről-végről a balatoni fejlesztésekhez köthető. Osztott meg Pesti Srácok-cikket a balatoni szabadstrandokról (amiből e szerint sok van, és nem is fogynak), de alaptalan rémhírnek nevezte azt is, miszerint a kormány eladná a fonyódligeti Erzsébet-tábort.

Kétségtelenül hozzá köthető a legszürreálisabb poszt: arra panaszkodott, hogy egyre több a nádas a Balatonnál. Pontosabban balatonfenyvesi üdülőtulajdonosok jelezték ezt neki (miközben Fenyvesen az önkormányzat épp az üdülőtulajdonosok nádpusztítását akarja visszaszorítani).

Zala, 2. oevk. (Keszthely) – Manninger Jenő (Fidesz)

A fideszes politikus leginkább olyan kontenteket termel, amelyekben fejlesztéseket jelent be, a kormány és Orbán vírus elleni küzdelmét méltatja, néha – tényleg csak ritkán, de – beleszáll az ellenzékbe. Olyan nem igazán akad, amiben vitás balatoni projektek ellen állna ki. Lássuk, mit sikerült ennek ellenére összeszedni tőle!

Megosztotta például a vitákat kavart keszthelyi, Balaton Szálló mögötti fakivágásokat, arról írva, hogy a fák rossz állapota miatt volt szükség erre. A kormányközeli cégek keszthelyi építkezései ellen sem emelt szót, sőt a Helikon Hotel átépítéséről is beszámolt még februárban. Támogatását fejezte ki Witzmann felé és a mellett, hogy a Bahartnál maradnak a vitorláskikötők. A Balatongyörökre tervezett és a helybéliek által hevesen ellenzett ipari kikötő ügyében is örült, hogy az mégsem épül meg. A legkeményebben azonban a MÁV Keszthelyet hátrányosan érintő, tavaly augusztusban bejelentett menetrendátszabása ügyében kelt ki, ily szavakkal:

a jelenlegi tervezet a busz megszüntetése és a közvetlen vasúti csatlakozás számának nagy mértékű egyidejű csökkentése egy szakmai szörnyszülött. Rákosi elvtárs mondaná: szabotázs! Információim szerint a Közlekedéstudományi Intézet szakértőitől indult a kezdeményezés, remélem többet nem szakértenek.

Veszprém, 2. oevk. (Balatonfüred) – Kontrát Károly (Fidesz)

A Facebook-oldala alapján (is) a régi vágású magyar úriember mintaképe (akit ugyan egy kommentelő az oldalán egyszer tényleg véletlenül „Kontár Kálmánnak” nevezett, holott Kontrát balatoni tevékenységének volt egy fontos eredménye). Alapvetően ő is megosztja a kötelezőnek tűnő fideszes-orbános posztokat, jelentős részben a járvány elleni harcról, de lelkesen posztol minden magyar vonatkozású futballmeccs előtt és után is. Természetesen nála is rengeteg tartalmat találunk a térség települési fejlesztéseiről is, de a vitás balatoni fejlesztések ügyében néma.

És akkor fejtsük ki a fenti zárójeles megjegyzést. A Bahart ügyében nem Witzmann volt a legnagyobb szószóló, bár ahogy pedzegettük feljebb, ő közölte a nyilvánossággal először, hogy a vitorláskikötők megmaradnak a Bahart kezében (ezt Kontrát is megosztotta). Kontrát azonban – főképp mert az érintett települések zöme a választókörzetében található – az eleinte privatizálni óhajtott, közforgalmú Bahart-hajókikötők ügyében lépett színre acélosan és sikeresen. Ahogy araszolunk vissza az időben, találhatunk tőle posztot az ünnepről, amikor kiderült, Balatonkenese 25 évre megkapja a hajóállomását, képet a kikötők használati szerződésének aláírásáról, még egy fotót az érintett polgármesterekkel, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Baharttal való közös egyeztetésről, egy Veol-cikkmegosztást arról, hogy közösségi tulajdonban maradnak a kikötők, és a végén a személyes kedvencünk, Hudák Józsefné 82 éves balatonakali tanítónőtől egy levél, amiben örvend a balatonakali kikötő megmaradásának:

Veszprém, 3. oevk. (Tapolca) – Fenyvesi Zoltán Mihály (Fidesz)

Fenyvesi Zoltán Mihály nagy harcos, ez látszik a Facebook-oldalából. Különösen sokat foglalkozik jobbikos elődje, Rig Lajos támadásaival, az ellenzéket is sokszor kritizálja, illetve a térségbeli beruházásokat fényezi. Az átlagnál is több országos kormányzati intézkedést népszerűsítő posztja van, tán több, mint a helyi beruházásokról szóló. Kevés olyan balatoni ügyet találtunk, amibe teljes mellszélességgel beleállt, sokszor inkább kiállt a vitatott beruházások mellett.

Érdekesen magyarázta, hogy mégsem adják bérbe a Bahart vitorláskikötőit (a hatékonyságnövelés lett volna szerinte a cél, ennek ellenére visszaléptek tőle). Aztán támogatásáról biztosította azt a badacsonytomaji hotelépítést, amit a volt miniszterhez, Fellegi Tamáshoz köthető cég visz végbe. A Mészáros Lőrinc céghálójába tartozó Hunguest szállodalánc tapolcai hotele, a Pelion majdnem 2 milliárd forint állami támogatást kapott tavaly ősszel, erről is örömmel számolt be Fenyvesi. Érdekesség, hogy új munkahelyek létrejöttének örül ennek kapcsán, miközben tavaly tavasszal 850 embert bocsátott el úgy a Hunguest, hogy közben 17,7 milliárd forint állami támogatáshoz jutott. Szintén büszkén osztotta meg Varga Judit igazságügy-miniszter posztját még 2020 augusztusában, amint a Tarányi Présház résztulajdonosával, Rákay Philippel pózol.

Beleállt viszont a vitatott sümegprágai bányaügybe (a kellemes falu szélén lévő, hosszú évek óta leállított bazaltbányát akarta egy vállalkozó újraindítani, de a helyiek ellenálltak a zaj és por miatti félelmük okán). Tavaly áprilisban arról posztolt, hogy sikerült olyan jogszabályokat találni, amikkel megakadályozható a bányanyitás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.