Belföld

Elakadt a luxusszálló építése, de a Balaton-törvény megnyitotta az utat előtte

A balatonszemesi kemping helyén luxusszálloda és villapark épül, a zöldterület megszüntetését az új jogszabály teszi lehetővé a főépítész szerint.

Az új Balaton-törvény hatálybalépésével minden akadály elhárult a balatonszemesi kemping beépítése elől. A jelek szerint a szemesi önkormányzat és a beruházó is arra várt, hogy életbe lépjen az új jogszabály, és elkezdődhessen a Vadvirág kemping helyére tervezett luxusszálloda és villapark építése – ez derül ki a helyi képviselő-testület augusztus 8-ai rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből.

A településrendezési terv módosításának már tavaly nekikezdtek, de a régi Balaton-törvény nem tette lehetővé a zöldterület megszüntetését. Nagy László főépítész szerint azonban az év elején életbe lépett törvénymódosítással „új helyzet teremtődött”, így folytatható a beruházás.

Az eredeti koncepció szerint alapvetően nem változik az, hogy a már építési engedéllyel rendelkező villapark megépülne, megépülne a szálloda is

– jelezte a főépítész. Történnek ugyanakkor változások is, bár a jegyzőkönyvből nem könnyű kibogozni, hogy pontosan mik, de az biztos, hogy a zöld közparki területet az új törvény alapján a beruházónak nem kell pótolnia. Az új Balaton-törvény a zöldterületek csökkentésén kívül azt is lehetővé tette, hogy a beépítési százalékot 15-ről 35-re emeljék.

A képviselő-testület végül megszavazta

  • a kijelölt parti zöldterület megszüntetését, helyette egy beépítésre nem szánt különleges területet alakítanak ki, ám a zöldterület pótlása nem szükséges.
  • A beépíthetőség megnövelését és a zöldterület csökkentését,
  • a kemping kiemelt fejlesztési területté nyilvánítását.

Tavaly novemberben számoltunk be arról, hogy luxusszállodát és villaparkot építenek a Balaton-parti Vadvirág kemping helyén, Balatonszemesen. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist által üzemeltetett kemping az idén még kinyitott, de a jövőben egy 96 lakásos villapark és egy ötcsillagos szálloda állhat a helyén. Takács József balatonszemesi polgármester mindvégig támogatta a terveket, így a parti sáv megszüntetését, és hogy a helyén üdülőtelepet létesítsenek, valamint hogy a terület beépíthetőségét megemeljék. A tavaly őszi tervekből az is kiderült, hogy a 17-18 hektáros területen az azt megszerző Cape Town Real Estate Zrt. kérésére üdülőépületeket és szállodát húzhatnak fel. Cserébe az önkormányzat kap 2 hektárt, ahová fürdőházat illetve strandot terveznek, az utóbbit a fejlesztő nyitná az önkormányzatnak.

Már így is sokat kerestek a beruházáson

A Capetown Real Estate Zrt. túl sok információt nem akar megosztani magáról a nyilvánossággal. Annyi biztos, hogy megalapításakor vezérigazgatója és a Recon Invest Hungary Kft.-n keresztül közvetlen tulajdonosa Jellinek Dániel ingatlanmágus volt, aki a milliárdosok toplistáján igen előkelő helyen tanyázik. Óriási tranzakciókat bonyolított az utóbbi időkben is, például megvette a Gellért Hotelt, az Országos Betétbiztosítási Alappal pedig példátlan méretű üzletet kötött: 200 milliárd forintnyi követelést vásárolt meg. Az mfor.hu információi szerint mintegy 70 milliárdot fizet azért, hogy tizenegy, felszámolás alatt álló hazai pénzintézet betéteseinek kártalanításként kifizetett összegből minél többet visszaszerezzen.

 

Ehhez képest kicsi társaság a Capetown, de alig kétéves cég létére jócskán hozott pénzt a gazdáinak, 2018-ban 570 millió forint nyereséget mutatott ki. Ennyit vihettek volna haza a részvényesek osztalékként, de a közgyűlési határozat szerint nem tették, inkább pozitívba fordították vele a negatív eredménytartalékot. Az ingatlanos cég nyeresége alapvetően a pénzügyi műveletekből származott. Korábbi cikkünkben vázoltuk, hogy a Capetown úgy kerülhetett birtokon belül a szemesi kempingben, hogy beelőzte az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatot, a fő hitelező bankoktól megvette a követeléseket. Ha így történt, akkor már tovább is passzolták a követelést és jókora nyereséggel zárult az ügylet, legalábbis a mérlegben „a vásárolt követelés értékesítésének nyereségeként” 668,6 millió forintot tüntettek fel. Befektetésén ennyit kereshetett rövid idő alatt a Capetown. De hogy pontosan ki, azt mintha szándékosan hagyták volna homályban.

 

A cégpapírokból annyi derül ki, hogy 2018 októberétől az offshore-paradicsom Seychelle szigeteken bejegyzett Dentholm Corporation lett a többségi tulajdonos. Az ekkoriban leadott alapszabályba pedig belevették, hogy a társaság az alapszabályban nem tünteti fel a részvényeseit. Az eredményfelosztásról szóló határozatról is csak kivonatot adtak le a cégbíróságon, így ez sem ad eligazítást a tulajdonlásról, nem szerepel benne a részvényesek neve. Idén januártól új felállás látszik a Capetown cégbejegyzéséből, a vezérigazgatói poszton Jellineket Németh György váltotta, az egyedüli részvényes pedig a Németh érdekeltségében álló Terrasse Estates Kft. lett. A homály ettől sem oszlott el, az Opten adatbázisa szerint áprilisban már törölték is a Terasse-t, ugyanakkor a május 20-án aláírt mérleg még tulajdonosnak tünteti fel a céget. A Terrasse-t egyébként 2014-ben alapították, és azóta a 3 milliós törzstőkén kívül csak nullák szerepeltek az évről évre leadott mérlegeiben, mintha alvó cégről lenne szó. (Vitéz F. Ibolya)

Májusban a villapark létesítésével kapcsolatban a Somogy megyei kormányhivatal illetékes osztályvezetője nem talált a környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot, annak várható környezeti hatásait nem ítélte jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek. Építési engedély és a zajkibocsátási határérték megszerzése viszont szükséges a beruházónak.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Azért hoztak új törvényt, hogy beépítsék a partot

A kormány és Gulyás Gergely miniszter mondja majd meg, mit lehet a Balaton partján – írtuk tavaly decemberben azután, hogy nyilvánosságra került a Balaton-törvény tervezete. Witzmann Mihály fideszes vezérszónok (a siófoki térség képviselője) szavaiból már akkor kiderült: kulcskérdés, hogy ki tudják elégíteni a beruházások területi igényeit. Ezt látszik igazolni a balatonszemesi beruházás története is.

Ráadásul bár a jogszabály kimondja, hogy a vízparti kemping területén kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenést, testedzést szolgáló építmény helyezhető el, lakó- és üdülőépület, valamint lakás azonban nem alakítható ki, márpedig a villapark minden bizonnyal annak minősül. Tartalmaz azonban a törvény egy olyan kiskaput is, amely szerint kempingek területét más célra is igénybe lehet venni zöldterületként legfeljebb 3 százalékos beépítettséggel vagy „különleges strand települési területfelhasználási egységként.”

Az említett balatonszemesi képviselő-testületi ülésen pedig a főépítész éppen arról beszélt, hogy „nem parkot kapunk, hanem egy beépítésre szánt strandot”, amelynek létesítményei a szálloda felé is nyitottak lesznek.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.