Bazi nagy zűr a budapesti Kis-Kínában

A szocialista rendszer vége felé egyedülálló módon Magyarország vízummentességet adott a legerősebb kommunista vezetésű államnak, a Kínai Népköztársaságnak. Mégis a rendszerváltás után vajmi kevés szó esett a mai napig Közép-Európa legnagyobb, budapesti kínai diaszpóráról. Mennyiben tudtak részt venni dél-ázsiai „lakótársaink” a hazai bűnözők és vállalkozók kilencvenes években felpörgetett életritmusában? Beszélhetünk-e kínai szervezett bűnözésről, hogy jönnek kínaiak a szerencsejáték-mániához, miért nem látjuk szabad szemmel a kínai utcai bandákat? Salát Gergely sinológussal beszélgettünk arról, hogy Magyarországon miért nem jött létre az amerikai filmekből jól ismert kínai negyed, illetve a 2010 utáni időszakban minek is minősíthető, ha dél-ázsiai árusok és magyar újságírók egyaránt kínai negyedről írnak és beszélnek? Van-e politikai megfontolás vagy rendészeti célú tervezés egy ilyen kínai negyed létrehozása mögött? Vagy olyan marketingfogásról van-e szó, amivel vietnámi árusok és afgán pénzváltók kényelmesen tudnak takarózni? És végre választ kaphatunk egy régi budapesti pletyóra is: miért nincsenek itthon kínai temetők?

Letöltés
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.