A politológus úgy látja, a hivatal teljesen új helyzetet teremt a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mivel az ügyészség politikai jelentősége csökkenni fog általa, és valójában egy korrupciós ügyészséghez hasonló logikával működhet.
Ez azt jelenti, hogy a kormány a meghirdetett politikai céljaihoz – igazságtétel, vagyonvisszaszerzés, vagyonvédelem –, megteremti annak az intézményi feltételeit, hogy ezek ne csak politikai szólamok legyenek, hanem az igazságszolgáltatás elé vihető eseményekre vagy akciókra is sor kerülhessen
– véli Török Gábor. Szerinte amikor a korábbi kormányok elszámoltatásról és igazságszolgáltatásról beszéltek, az legtöbb esetben megmaradt a politikai beszéd szintjén. 2002-ben és 2010-ben is legfeljebb politikailag volt elszámoltatás, most azonban, úgy látja, legalábbis elindulnak majd ezek az ügyek.
Tehát arra érdemes felkészülnünk, hogy a következő hónapokban, de lehet, hogy években alapvetően ez lesz a politikai harcnak, színháznak, életnek az egyik központi tere. Ennek a hivatalnak a sajtótájékoztatói, bejelentései vetekedni fognak a parlamenti ülésekkel
– fogalmazott az elemző, aki szerint az utóbbi napok eseményeinek fő tanulsága, hogy bár még nincs egészen két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két témája, amivel ki tudja tölteni ezt a ciklust: alkotmányozás és elszámoltatás.
Ha innen nézzük, hosszú, nagy távlatból, akkor valójában ezt az első két hónapot elég jól kihasználta a kormány arra, hogy megteremtse azt a keretet, amiben ezt a ciklust végig akarja vinni
– mondta a politológus, kiemelve, hogy a kormány két vezérfonalának egyike sem materiális jellegű, költségvetési kérdéseket közvetlenül nem érint.
Magyar Péterék választási győzelmét követően sokan gondolkodtak azon, mit kezd a kormány a gazdasággal, mi lesz a nyugdíjakkal, az adócsökkentéssel. Török szerint sehol sincsenek ezek a kérdések jelenleg, és a két nagy téma jó eséllyel ki is takarja őket még jó ideig.
A műsorban mindemellett szó esett arról, hogy
- miben van kontinuitás a korábbi és a mostani kétharmados időszak alkotmányozási felfogása között?
- Vannak és lesznek-e ellensúlyai a Tisza-kormánynak?
- Milyen ellenérvek hozhatók fel az országgyűlési képviselők mandátumának 12 (vagy 8) évben maximalizálásával szemben?
- Mi marad a Fideszből, ha legismertebb politikusainak távoznia kell a parlamentből?
