Már 2013-at követően kapott jelzéseket Matolcsy György MNB-elnök, hogy nem jó az irány az utóbb a botrányos vagyonkezelése miatt elhíresült jegybanki alapítványoknál. Rendezvényeken, nagyobb társaságban, informális beszélgetésekben tudatták ezt a jegybankelnökkel, aki tudomásul vette az intéseket, de más reakciót nem tapasztalt a Della vendége, Kovács Árpád, aki maga is jelen volt ezeken az alkalmakon. Mint fogalmazott:
a jegybankban nem mindenki vette az igazgatóságban sem szívesen [az alapítványi ügyeket – a szerk.], és tulajdonképpen ezek bevésődtek szőrös fekete pontok gyanánt, a bizonyítványban gyülekeztek.
Arról is beszélt a műsorban, hogyan lazult meg a kontrollkörnyezet az MNB-ben 2013-tól, illetve mekkora felelősséget lát a jegybanki igazgatóság, az intézmény felügyeletét ellátó Állami Számvevőszék, valamint az alapítványi vagyonkezelést végző kuratóriumi, igazgatósági tagok részéről a több feljelentésig jutó ügyben.
Vendégünk ezekben az években a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt Matolcsyval, aki a jegybankot képviselte a testületben. Úgy emlékszik, hogy több alkalommal kellett rábírnia a tagokat a kompromisszumra a gazdaság állapotának megítélésében; a viták főleg a gazdasági növekedési kilátások és az adósság körül forrtak.
A miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagjával beszéltünk a kormányzat jóléti intézkedéseiről (köztük az anyák kiterjesztett adómentességéről), amelyeket finanszírozhatónak tart a védelmi költségek elismerését lehetővé tévő uniós költségvetési könnyítéssel, ami szerinte ezermilliárdos nagyságrendű mozgásteret nyit a magyar kormány számára. Kovács Árpád nem lát problémát abban, hogy ezek az intézkedések úgy szolgálják a társadalmi igények kielégítését, hogy közben a választási kampányba is illeszkednek.
Ha valami kampányintézkedés, attól még lehet jó
– fogalmazott.
Az adásban beszéltünk arról is, hogy miért lépett be a gazdasági digitális polgári körbe és nem tart-e attól, hogy színtisztán kampánycélokra akarják felhasználni a személyét.
Szóba került a nemzetgazdasági miniszter jövője is: vendégünk nem tud arról, hogy Orbán Viktor leváltani készülne a posztjáról Nagy Mártont a választás előtt, szerinte csak Nagyon múlik, hogy meddig marad tárcavezető.
Elképesztő terhelés alatt dolgozik
– tette hozzá Kovács Árpád.
A gazdasági kilátásokról azt mondta, hogy ha nem romlanak a feltételek, jövőre 2,5–3 százalékos növekedésre van esély, és 2030-ig fokozatos emelkedő pályára kerülhet a magyar gazdaság, 3–4 százalékos növekedést biztosítva. A kormányfő stratégiai tanácsadója bevallottan óvatosabb előrejelzést adott tehát, mint amit a kormány mond.
Kovács Árpád azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy rendeződjön a viszony a magyar kormány és az Európai Unió között.
