Beigazolódott, amit már régóta sejtettek a szakértők: a tavalyi év hivatalosan is a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta – írja az MTI az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S) friss elemzése alapján.
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Niño időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
A klímakutatók szerint ugyanakkor egyetlen év, amelyben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti értéket, még nem jelenti azt, hogy a világ elérte a globális felmelegedésnek ezt a szintjét. Viszont arra figyelmeztettek, hogy már nagyon közel járunk hozzá.
A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény egyik legfontosabb kötelezettségvállalása, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet a század végéig, hogy elkerülhetők legyenek az éghajlatváltozás legveszélyesebb hatásai. Brit elemzések szerint a globális átlaghőmérséklet 2024-ben 1,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti átlagot, plusz-mínusz 0,08 Celsius-fokos hibahatárral, ami valószínűsíti, hogy ez lehetett az első naptári év, amely meghaladta a küszöbértéket.
Az adatok szerint 2024 volt az eddigi legmelegebb év Európában, a hőmérséklet 1,47-Celsius fokkal lépte túl az 1991-2020 közötti referencia-időszak átlagát. Az elemzés kiemelte, hogy globálisan az elmúlt tíz év mindegyike a legmelegebb tíz év közé tartozott a feljegyzések kezdetétől eltelt időszakban.
Ez a mérföldkő azt jelzi, hogy milyen sürgető a jövendőbeli felmelegedés minimalizálása.
