Folytatta a rakétatámadásokat Oroszország, órákon keresztül volt légiriadó Ukrajnában

A lengyel és a szövetséges nyomozók által összegyűjtött anyag arra utal, hogy a kelet-lengyelországi rakétarobbanást Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta – jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő csütörtökön.

Sajtóértekezletén Müller a Przewodów településen kedden történt, két ember halálát okozó rakétabecsapódás kapcsán felidézte: Oroszország aznap masszív rakétatámadást hajtott végre Ukrajna területén, az ukrán félnek emiatt légvédelmi erőket kellett bevetnie.

A lengyel szolgálatok, valamint a velük együttműködő, szövetséges szolgálatok által eddig összegyűjtött anyagok mutatják, hogy (…) a rakétarobbanás oka Ukrajna védelmi fellépése volt a területén hónapok óta katonai műveleteket folytató Oroszország támadó akcióival szemben

– fogalmazott a szóvivő.

Aláhúzta: az incidensért „a politikai és erkölcsi felelősség tejlességgel az orosz felet terheli”. Hozzátette: jelenleg semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot „akármilyen közvetlen fenyegetés érné”.

Przewodówba ellátogatott csütörtökön Andrzej Duda lengyel elnök, a helyszíni sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték, lehetséges-e az ukrán nyomozók részvétele az incidens vizsgálatában.

A nyomozásban való részvételhez a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések vonatkozó előírásainak betartása szükséges – válaszolt Duda.

Amennyiben az Ukrajnából érkező vendégek látni akarják a vizsgálati eljárást, ezt meg lehet majd nekik mutatni

– jegyezte meg az elnök.

Újságírói kérdésre Andrzej Duda az ukrán elnök csütörtöki szavait idézte. Volodimir Zelenszkij szerint ugyanis a vizsgálat befejezéséig nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy ennek részei estek Lengyelország területére.

Duda felidézte: beszélt Zelenszkijjel, akit támogatni igyekszik az ország védelmével összefüggő minden tevékenységében.

Azt hiszem, Zelenszkij elnök úr most információkat és anyagot gyűjt az ukrán hadsereg parancsnokaitól, a szolgálatoktól (…) Az Egyesült Államoknak megvannak a maga információi, Lengyelországnak is, Ukrajnának is bizonyára vannak saját információi

– fogalmazott az elnök.

Korábbi hivatalos lengyel közlések szerint Przeworówban lengyel és amerikai nyomozók vizsgálják a rakétarobbanás helyét. Zelenszkij csütörtökön bejelentette: ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában.

Jakub Kumoch, a lengyel elnök külügyi irodájának főnöke csütörtök délelőtt jelezte: az ukrán fél hozzáférést kért a vizsgálat helyszínéhez, és ha mindkét fél – a lengyel és az amerikai – beleegyezik, ezt a lehetőséget meg is kapják. Kumoch hozzátette: tudomása szerint az amerikai fél részéről nem lesz ellenvetés.

(MTI)

Oroszország olyan infrastruktúrára mér csapásokat Ukrajnában, amelynek közvetlen vagy közvetett köze van a szomszédos ország katonai teljesítőképességéhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.

Peszkov szerint ez annak a következménye, hogy az ukrán fél nem kíván tárgyalni. Kérdésre válaszolva a szóvivő megismételte, hogy Oroszország nem szándékozik nukleáris fegyvert bevetni.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétacsapásokat mért a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban egy üzemre, amely üzemanyagot és rakétahajtóműveket gyártott az ukrán fegyveres erők számára, valamint a zaporizzsjai Iszkra kutató és gyártó komplexumra, amelyben katonai radarállomásokhoz és sorozatvetőkhöz szükséges elektronikai alkatrészek készültek.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők kudarcot vallottak, támadásaik során a Luhanszki Népköztársaságban lévő Novoszelivszkénél mintegy húsz embert és két páncélozott járművet, Liman irányában mintegy száz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, két páncélozott járművet és három kisteherautó veszítettek. Mint mondta, a donyecki régió déli részén az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Pavlivszke és a Nikolszke települések közötti utat. A Donyecki Népköztársaságban az orosz hadijelentés szerint több mint hatvan ukrán katona esett el, két harckocsi és hat páncélozott harcjármű semmisült meg.

Konasenkov az állította, hogy Liszicsanszk irányában, a luhanszki régió Bilohorivka településén a magas veszteségek és a beérkező tartalékosok gyenge morálja miatt az ukrán 81. légimozgékonysági dandár egyik alegységének katonái megtagadták a parancsot. Egy ukrán „náci” csoport fegyveresei – akiket a rend helyreállítására küldtek Bilohorivkába –, öt ukrán katonát nyilvánosan agyonlőttek, hogy a társaikat megfélemlítsék.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok egy ukrán vezetésipontra és egy kommunikációs központra, 74 tüzérségi egységre, valamint 166 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két Uragan sorozatvetőt és két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50 típusú radarállomást. Az orosz légvédelem lelőtt hat drónt, valamint 11 HIMARS- és két Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2520 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6668 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 894 sorozatvetőt, 3589 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7259 speciális katonai járművet veszítettek. Ezen adatokat más források nem erősítették meg.

Az Ukrajnától elcsatolt területek több településéről számoltak be csütörtökön ukrán tüzérségi csapásokról és civil áldozatokról a helyi hatóságok. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban 39 Moszkva-barát aktivistát agyonlőttek az ukrán hatóságok, további 74-et pedig ismertelen helyre hurcoltak. Az informátor szerint a kivégzettek holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, mert az orosz erők állítólagos háborús bűntetteiről készülő, megrendezett felvételekhez szándékoznak felhasználni őket.

(MTI)

Oroszországot nevezte a lengyelországi rakétaincidens végső felelősének csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bangkokban, nem sokkal az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) a thaiföldi fővárosban kezdődő csúcstalálkozója előtt, s kiállt Ukrajna önvédelemhez való joga mellett.

Jóllehet az előzetes lengyel vizsgálatok szerint az ukrán légvédelem két rakétája csapódott kedden a kelet-lengyelországi Przewodów melletti gabonasilóba, mind Blinken, mind pedig nem sokkal korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter leszögezte: akárhogy zárul a vizsgálat, a végső felelősség Moszkvát terheli az ügyben. A két tárcavezető azt mondta, hogy teljes mértékben megbíznak a lengyel vizsgálati eredményekben.

Ukrajnának joga van az önvédelemhez, mi pedig elkötelezettek vagyunk Ukrajna védelme mellett

– fogalmazott Blinken.

A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításával kapcsolatban Blinken újságíróknak azt mondta, a G20 bali csúcstalálkozóján a vezetők egyértelműen jelezték Oroszország felé, hogy meg kell hosszabbítani az egyezményt. „Oroszország megértette az üzenetet, és nyilvánvalóan úgy érezte, a világ nem fogadná el, ha nem döntene a hosszabbítás mellett” – fogalmazott.

Az egyezmény szombaton járt volna le, a meghosszabbításról szóló egyezséget csütörtökön jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár. Bár Blinken a döntést diplomáciai sikernek minősítette, azt vetette Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére, hogy továbbra sem foglalkozik a feszültségcsökkentésre vonatkozó javaslatokkal az ukrajnai háborút illetően.

Felszólalása további részében Blinken üdvözölte a mianmari junta tömeges amnesztiáról szóló döntését, melynek keretében mintegy hatezer foglyot – köztük négy külföldi állampolgárt – engednek szabadon, mindazonáltal leszögezte: a délkelet-ázsiai ország jövőjét még mindig sötéten látja.

(MTI)

Ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában, jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Bloomberg New Economy Forum elnevezésű rendezvényen.

Tegnap megkaptuk a megerősítést, hogy szakembereink részt vesznek a nyomozásban. A vizsgálat befejezéséig nem tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy azok részei estek Lengyelország területére. De láttunk képeket a kráter átmérőjéről. Ezt nem okozhatták csupán egy légelhárító rakéta maradványai

– mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie, hogy aznap az orosz erők körülbelül 100 rakétát lőttek ki Ukrajnára. „Hálás vagyok a világnak, amiért légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát. Nem ez az első eset, hogy egy orosz rakéta részei egy másik ország területére esnek”, jegyezte meg az ukrán elnök. Kijelentette: nem tudja pontosan, hogy ezúttal mi történt.

A világ sem tudja száz százalékban. Meggyőződésem, hogy orosz rakéta volt. Hálásak vagyunk, hogy nem minket hibáztatnak, mert orosz rakéták ellen harcolunk a saját területünkön

– ismételte meg Zelenszkij.

(MTI)

November 29. és december 6. között Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz-amerikai kétoldalú egyeztető bizottság ülését – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI külföldön élő oroszok számára sugárzó magán tévécsatornának.

Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban

– mondta a politikus.

Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz. Hétfőn Ankarában ült tárgyalóasztalhoz egymással Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, előre be nem jelentett megbeszélésen. Orosz és amerikai delegáció ezt megelőzően még az ukrajnai háborút megelőzően, január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon.

Azt is hangoztatta az orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI televíziónak, hogy Washington álláspontja továbbra is „mélyen ellenséges” Moszkvával szemben, és hogy az Egyesült Államok Oroszország stratégiai vereségét szeretné elérni.

Rjabkov azt mondta, hogy Moszkva nem ellenzi a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, de ezeket az ukrán fél nem akarja. Úgy vélekedett, hogy minél hosszabb a szünet, annál nehezebb lesz a megegyezés.

A tárgyalásokba úgy belemenni, hogy kontraproduktív előfeltételeket támasztunk, azt jelenti, hogy ezek az emberek (az ukrán fél) nem akarnak tárgyalni, és nem akarnak eredményt. Pontosan ezt látjuk most Kijev álláspontjában. Nem akarnak tárgyalásokat, ezért előfeltételeket támasztanak

– mondta.

Hozzátette, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a Kijev által támasztott előfeltételeket, köztük az orosz csapatok teljes kivonását. Ugyanakkor azt az orosz tételt, hogy Oroszország területi integritása sérthetetlen, beleértve az Ukrajnától elcsatolt területekét is, nem előfeltételnek, hanem megváltoztathatatlan álláspontnak nevezte.

(MTI)

Legalább négy ember halálát okozta az éjszaki orosz rakétatámadás a Zaporizzsja megyében található Vilnijanszkban –közölte Olekszandr Sztaruk, a regionális kormányzat vezetője a Telegramon.

Sztaruk szerint három rakéta találta el Vilnijanszkot, és fotókat osztott meg egy megsemmisült lakóépületről.

Eddig négy áldozatot találtak a romok alatt. A személyazonosságuk megállapítása folyamatban van

– jelezte.

Az ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat által közzétett képeken több tucat mentős látható a helyszínen.

Jelen állás szerint sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem kísérel meg atomfegyvert bevetni – jelentette csütörtökön az NTV török hírtelevízió Recep Tayyip Erdogan török elnök szavaira hivatkozva.

A török államfő erről az indonéziai Bali szigetén rendezett G20-csúcstalálkozón beszélt török újságíróknak.

Az amerikai és az orosz hírszerzés vezetőinek hét eleji ankarai találkozójával kapcsolatos kérdésre válaszolva Erdogan azt mondta: a török hírszerzés vezetőjétől, Hakan Fidantól úgy tudja, hogy jelen állás szerint egyik fél sem kísérel meg atomfegyvert bevetni.

Ez újabb világháborúhoz vezet, erre ne adjunk lehetőséget

– fogalmazott, hozzátéve: országa szeretné biztosítani, hogy az amerikai és az orosz fél gyakran összeüljön.

A török elnök az interjúban az ukrán gabonafolyosóval kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Oroszország kész ingyen szállítani gabonát és műtrágyát Afrikába. A kezdeményezést illetően jelezte: Törökország úgy járulna hozzá ehhez, hogy a búzát lisztté őrölnék és úgy küldenék Afrikába.

Ez komolyan tehermentesíteni fogja őket

– mutatott rá.

Erdogan a sajtóbeszámoló szerint egyúttal bejelentette, hogy Oroszország egy második négyreaktoros atomerőművet is építene Törökországban, a Fekete-tenger partján fekvő Sinopban. A török államfő részletekkel nem szolgált.

Az Egyiptommal és Szíriával fennálló viszonyról is faggatták a sajtó munkatársai Erdogant, aki mint mondta: a politikában nincs örök harag. Kiemelte: Törökország újból felülvizsgálhatja a kapcsolatait azokkal az országgokkal, amelyekkel problémája van. „A jövő júniusi választások után pedig akár tiszta lappal is tudunk indulni” – nyomatékosította.

A Kreml csütörtökön azzal vádolta Kijevet, hogy megpróbál változtatni a játékszabályokon az esetleges orosz-ukrán béketárgyalások kapcsán. Az oroszok egyúttal jelezték, nem tudnak elképzelni nyilvános tárgyalásokat az ukránokkal, és felszólították Washingtont, hogy terelje Kijevet a diplomáciai megoldás felé.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a csütörtöki sajtótájékoztatóján annak a véleményének is hangot adott, hogy az Egyesült Államok képes figyelembe venni Oroszország aggályait, és ha akarja, ösztönözheti Kijevet, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

Peszkov szerint Ukrajna a kilenc hónapja tartó konfliktus során többször is megváltoztatta álláspontját arról, hogy egyáltalán tárgyalni akar-e Moszkvával – vagyis szerinte nem lehet rájuk számítani.

(Reuters)

Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződéssel foglalkozó orosz-amerikai kétoldalú konzultatív bizottság ülését – tájékoztatott az MTI csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes televíziós nyilatkozatáról.

Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban

– idézi az orosz vezető diplomatát az állami hírügynökség.

Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.

Euan MacDonald, a New Voice of Ukraine című lap újságírója a Twitter-oldalán osztott meg egy két nappal ezelőtti felvételt arról, ahogy az ukrán légvédelmi rendszer másodperceken belül hatástalanít a légtérben két orosz rakétát.

Az első esetben csak a hanghatást lehet hallani, a másodikban viszont már szemmel látható, ahogy kilövik a rakétát.

Mint ismert, a keddi napon mérte a háború kezdete óta az egyik legerősebb légitámadást Ukrajnára Moszkva.

Spectacular footage: Two Russian Kalibr cruise missiles shot down within seconds over Kyiv Oblast on Nov. 15. First is audible explosion and glow on horizon, second a clear view of interception by German Iris-T air defense system. pic.twitter.com/bDp1twuzJB

— Euan MacDonald (@Euan_MacDonald) November 17, 2022

A miniszterelnök erről a Facebook-oldalán számolt be.

Orosz légicsapások értek több gázlétesítményt és egy nagyobb rakétagyárat Ukrajnában csütörtökön – közölték helyi tisztségviselők.

Az MTI tudósítása szerint Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, amely három és fél órán át tartott.

A célpontok egyike a dnyiprói Pivdenmas rakétagyár volt – mondta el Denisz Smihal miniszterelnök a Nemzetközi Gazdasági Fórumon Kijevben. Arról nem beszélt, hogy pontosan melyik gázlétesítményeket érte csapás.

Csütörtökön országszerte több helyszínen lehetett robbanások hangját hallani, egyebek között Odesszában, Kijevben és Dnyipróban. Odessza megyében találat ért egy fontos, elektromosenergia-szolgáltató létesítményt – közölte Makszim Marcsenko helyi kormányzó Telegram-csatornáján, anélkül, hogy az objektumot megnevezte volna.

Kijevi tisztségviselők elmondták, hogy két robotrepülőgépet és négy iráni drónt semmisítettek meg a főváros közelében csütörtökön.

Oroszország heves támadást indított az ukrán infrastruktúra ellen az elmúlt hetekben. Az orosz hadsereg kedden több mint kilencven rakétát és robotrepülőt lőtt ki ukrán létesítményekre. Eddig ez volt a legnagyobb légitámadás az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök emberek millióitól akarja megvonni az áramot és a fűtést a hidegben” – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium csütörtökön.

A tárca felszólította Kijev szövetségeseit, hogy küldjenek több lég- és rakétavédelmi rendszert Ukrajnának, hogy el lehessen kerülni ezt a tragédiát.

A késlekedés emberéletekbe kerül

– figyelmeztetett a kijevi külügyminisztérium.

Az ENSZ főtitkára üdvözölte, hogy megszületett a döntés a fekete-tengeri gabonával kapcsolatos megállapodás meghosszabbításáról, amely megkönnyíti Ukrajna mezőgazdasági exportját a fekete-tengeri kikötőkből.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter már korábban bejelentette, hogy a megállapodást 120 nappal meghosszabbították, António Guterres ENSZ-főtitkár  ezt erősítette meg csütörtökön reggel.

Az eredetileg júliusban megkötött megállapodás egy védett tengeri tranzitfolyosót hozott létre a globális élelmiszerhiány enyhítése érdekében. A megállapodás lehetővé tette az export újraindítását Ukrajna három kikötőjéből.

Guterres közölte: az ENSZ teljes mértékben elkötelezett hogy elhárítsák az összes fennmaradó akadályt az élelmiszer és műtrágya exportja elől.

Az orosz médiafelügyelet letiltotta a Novaja Gazeta független orosz híroldal weboldalának elérését – írta a Sky News.

Még az év elején történt, hogy a Novaja Gazeta című független orosz lap felfüggesztette online, nyomtatott és közösségi médiás megjelenését is a Kreml által bevezetett szigorú új cenzúratörvények miatt. Júliusban aztán az orosz médiaszabályozó hatósága, a Roszkomnadzor blokkolta a Novaja Gazeta másik weboldalát is, amelyet a lappal kapcsolatban álló munkatársak indítottak el Európában.

Alig egy hónappal később a Novaja Gazeta közölte, hogy 350 000 rubel pénzbírságot szabtak ki rájuk a „sajtószabadsággal való visszaélés” miatt. A pénzbírság herszoni szemtanúk jelentéséről szóló beszámolóra vonatkozott, amelyet a Novaja Gazeta az orosz médiafelügyelet felszólítására törölt is honlapjáról. Szeptemberben a bíróság aztán visszavonta a Novaja Gazeta médiaengedélyét.

Novaja Gazeta az 1990-es évek óta játszik kulcsszerepet Oroszország független médiájában. A lap főszerkesztője Dmitrij Muratov 2021-ben Nobel-békedíjat kapott a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseiért.

A közelmúlt történetének „legjelentősebb stratégiai csapása” érte Oroszország kémtevékenységét Európában – állítja a brit belföldi kémelhárításért felelős titkosszolgálat, az MI5 vezetője. Ez annak köszönhető, hogy Ukrajna lerohanása óta orosz diplomaták összehangolt kiutasításait hajtották végre, és az elmúlt években száz diplomáciai vízumkérelmet elutasítottak csak az Egyesült Királyságban.

Ken McCallum, az MI5 főigazgatója éves értékelő beszédében felidézte, hogy idén 600 orosz tisztviselőt utasítottak ki Európából, akik közül a brit titkosszolgálat 400-at kémnek minősített.

Továbbra is intenzíven dolgozunk azon, hogy az Egyesült Királyságban a lehető legnehezebb működési környezetet alakítsuk ki az orosz titkos akciókhoz

– közölte McCallum hozzátéve, hogy az Egyesült Királyságnak még évekig készen kell állnia az orosz agresszió elhárítására.

Miközben azonban Magyarország európai szövetségesei folyamatosan utasítják ki az orosz diplomatákat, hazánkban egyre több van belőlük. Az RTL nemrég Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója adatgyűjtése alapján ismertette, hogy

egy éve alatt 30 százalékkal nőtt az orosz diplomaták száma Magyarországon.

Ken McCallum beszédből másfelől az is kiderült, hogy a britek erős fenyegetést érzékelnek az iráni állam részéről, ideértve a rezsim ellenségének tekintett britek elrablását vagy megölését. Közlése szerint csak január óta tíz ilyen potenciális fenyegetésre volt példa az Egyesült Királyságban. A titkosszolgálati vezető egyébként „kifinomult ellenfélként” jellemezte Iránt.

McCallum hozzátette, a terrorizmus továbbra is tartós fenyegetést jelent, és nyolc „potenciálisan halálos konspirációt” állítottak le az elmúlt évben. Úgy értékelte: ezek háromnegyede iszlamista szélsőségesekhez, egynegyede pedig szélsőjobboldali terrorizmushoz kapcsolódik. Szerinte az utóbbi szélsőség egyre inkább vonzza a fiatalabb briteket. Szóba hozott egy gyanúsítottat, aki mindössze 13 éves volt, de részleteket erről nem közölt.

A titkosszolgálati vezető úgy látta, Kína jelenti „a legmeghatározóbb stratégiai kihívást az Egyesült Királyság számára.” Állítása szerint Kína a saját javára manipulálja a közvéleményt, ráadásul nem csak a politikai színtéren prominens parlamenti képviselőket próbálnak bevonni és befolyásolni.

(CNN)

Hatvanhárom ember holttestét találták meg ukrán bűnüldöző szervek Herszon déli régiójában a megszálló orosz csapatok kivonulása után. A testeken az ukrán belügyminiszter közlése szerint kínzások nyomait fedezték fel, írja az MTI.

Most 63 holttestet találtak Herszon régióban, de tudnunk kell, hogy a kutatás csak most kezdődött, számos további börtön és temetkezési hely feltárása várható

– idézte csütörtökön az ukrán Interfax hírügynökség Denisz Monasztirszij ukrán televízióban elhangzott nyilatkozatát.

Szergej Sojgu hadseregtábornok, védelmi miniszter november 9-én rendelte el az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében. Az ukrán bűnüldöző szervek 436 esetben tártak fel háborús bűncselekményeket a régióban az orosz megszállás óta. Tizenegy fogvatartási helyet fedeztek fel, ezek közül négy helyen kínozták is a foglyokat.

A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a halottak exhumálása folytatódik, a kínzási eseteket rögzítik.

Andrij Kovalenko, a herszoni területi ügyészség ügyésze a New York Timesnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a térségben az oroszok 800 foglyának őrizetbe vételéről gyűjtöttek tanúvallomásokat. Ezekből kiderült, hogy a foglyokat gyakran bántalmazzák áramütéssel, illetve verik, fojtogatják őket.

Ukrán és nemzetközi vizsgálatok szerint az orosz csapatok által megszállt ukrán területeken háborús bűnöket követtek el. Moszkva tagadja a polgári lakosság elleni atrocitásokat.Más, korábban orosz csapatok által megszállt területeken is találtak tömegsírokat, köztük olyanokat, amelyekben a polgári áldozatokon kínzások nyomait fedezték fel.

A magyar származású geopolitikai elemző szerint fordulatot jelenthet a háborúban, ahogy az Egyesült Államok reagált a lengyelországi rakétabecsapódás hírére. George Friedman az Indexnek jelentősnek nevezte, milyen gyorsan jelezte az Egyesült Államok, hogy nem az oroszok lőttek, ami rögtön hivatkozási alap lett Moszkvának.

Szerinte ez stratégiai jelentőségű gesztus volt. Sok sértés, vádaskodás lesz még az incidens utóhatásaként, de az tény, Washington felmentette Moszkvát, amely, ha hálás nem is, de legalább tisztelettudó lehet egy ideig.

Számomra egyértelmű, hogy közel vagyunk a béketárgyalásokhoz

– közölte George Friedman. Szerinte a háborúval Oroszország nem érte el a célját, és már nem is fogja, az pedig az Egyesült Államoknak kedvez, hogy bár mindkét oldalon jelentősek a veszteségek, Ukrajna állja a sarat.

Rakéta csapódott be az Ukrajna déli részén található Odessza kikötővárosába csütörtökön reggel, közölte az ukrán hadsereg helyi parancsnoksága.

Szintén robbanásokat lehetett hallani reggel az ország középső területén lévő Dnyiproban is.

Hajnalban a Krím északi részéről, Dzsankojból is robbanásokat jelentettek.

Minden jel arra utal, hogy az oroszok folytatják a kedden felgyorsított rakétázásokat.

Joe Biden amerikai elnök vitatja Volodimir Zelenszkij kijelentését, miszerint „kétségtelen, hogy a Lengyelországot eltaláló rakéta nem ukrán volt”.

A Reuters szerint Biden az ezt firtató kérdésre annyit mondott az újságíróknak a Fehér Házban, hogy

nem erre van bizonyíték.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormányinfón újságírói kérdésre felelve beszélt arról, az a következő napokban derül ki, hogy az Ukrajna területét ért orosz rakétacsapások milyen hatással lesznek a menekültek számára a magyar határon.

A szerdai adatok szerint nagyjából semmilyennel.

Az ORFK tájékoztatása szerint az ukrán-magyar határszakaszon 4954-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3810-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Ezek a számok nagyjából egybevágnak az elmúlt hetekben megszokott adatokkal.

A beléptetettek közül a rendőrség 163 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 27 ember – köztük 10 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az államfő delegációjának tagjaként Izraelben megtekintette a Vaskupola nevű rakétaelhárító-rendszer működését. A honvédelmi miniszter a helyszínen arról beszélt, hogy a kombinált légvédelmi rendszert a kedden történtek miatt is érdemes Magyarországnak tanulmányoznia, írja a Népszava.

A Vaskupolának nevezett légvédelmi rendszer tulajdonképpen radar és rakéta kombinációja, amely vizualizálja a repülő tárgyakat, majd egy elképesztően magas, összetett technológiai rendszer eredményeképpen meg tudja semmisíteni őket. Ez napjainkban magától értetődően nagyon fontos

– fogalmazott.

A Népszavának egy névtelenséget kérő katonai szakértő arról beszélt, a térség, de a világ legnagyobb része jobb esetben is csak részlegesen védett egy esetleges rakétás támadással szemben. A védettség fokára vonatkozó adatok mindenütt titkosak, ám általánosságban igaz az: míg a repülőkkel, helikopterekkel történő támadást elviekben akár száz százalékban el tud hárítani a légvédelem, a kisebb, lényegesen nagyobb sebességgel közlekedő rakétánál már a legfejlettebb technikával is sokkal esetlegesebb a találati arány.

Egy hasonló, de sokkal nagyobb, Közép-Európa térségeit rakétákkal szemben megóvó védelmi rendszer kiépítése irtózatosan drága, gyakorlatilag kifizethetetlen lenne

– fogalmazott.

Mint mondta, a régió „korlátozott elfogóképességű” rakétavédelme jelenleg többszintű. A nagy hatótávolságú, illetve interkontinentális rakétás támadással szemben a NATO Romániában lévő Aegis-shore központjából – nagy teljesítményű Spy radarokkal és SM3 nagy hatótávolságú elfogó rakétákkal – védi. A kisebb hatótávolságú, hagyományos robbanófejjel szerelt hadászati rakétákkal szemben országonként jelentősen eltérő rendszerek vannak hadrendbe állítva, teljes rakétavédelmi lefedettségről sehol sem lehet beszélni.

Nagyon fontos a nyugalom, mindenfajta pánikkeltés végzetes lehet, hiszen igazából a lengyelek is vizsgálják még a becsapódás körülményeit. Jobb körültekintőnek lenni, mondta Kósa Lajos a Hír Tv-nek adott interjújában.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke örül neki, hogy mindenki nyugodtan állt az ügyhöz.

Senkinek nem érdeke, hogy eszkalálódjon a háború

– közölte.

Kérdésre válaszolva elmondta, a szövetség légvédelmének fő erejét az Egyesült Államok adja, így ők minden repülőt, majdnem minden repülő tárgyat tudnak, honnan indul, hova megy.

Tehát a mai kor követelményei szerint az nagyon vadregényes, hogy egyszer csak megjelenik a semmiből valami repülő eszköz, és akkor becsapódik, ez nem szokott lenni

– jelentette ki.

Vétlen berepülés volt a lengyel eset, ahogy a nyár elején Magyarországon átrepült drón esetében sem jeleztek a rendszerek.

Ha úgy tetszik, gellert kapott légvédelmi rakétáról van szó

– mondta.