2021-ben először a szél- és a napenergia képes volt a világ villamosenergia-termelésének 10%-át megtermelni – írja a BBC. Ötven ország nyeri az elektromos energiájának egytizedét ezekből a megújulókból – derül ki az Ember éghajlat- és energiaelemző műhely kutatásából.
Ahogy 2021-ben a világ gazdaságai kilábaltak a Covid-19 járványból, az energia iránti kereslet jelentősen megugrott. Rekordütemben nőtt az áram iránti kereslet világszerte. Ezzel megugrott a szénenergia felhasználásának aránya, amely 1985 óta a leggyorsabb ütemben emelkedett az elmúlt két évben.
A szél- és a napenergia részaránya megduplázódott 2015 óta, ekkor írták alá a párizsi klímaegyezményt, amely kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt kellene tartani. A leggyorsabban Hollandia, Ausztrália és Vietnam állt át a nagyobb arányú szél- és napenergia-termelésre.
Kevésbé pozitív hír, hogy a szénenergia aránya is jelentősen növekedett annak ellenére, hogy néhány országban a megújulók térnyerése figyelhető meg (Dániában például az elektromos áram felét szél- és napenergiából állítják elő). A 2021-ben megnövekedett villamosenergia-igény túlnyomó részét fosszilis tüzelőanyagokból fedezték, a széntüzelésű villamosenergia-termelés 9%-kal emelkedett, ami 1985 óta a leggyorsabb ütem. A szénfelhasználás nagyrészt az ázsiai országokban, köztük Kínában és Indiában nőtt – de a szén tendenciáit nem követte a gázfelhasználás, amely globálisan csak 1%-kal nőtt, ez pedig azt jelzi, hogy a gázárak emelkedése a szenet életképesebb villamosenergia-forrássá tette.
