A szocialista rendszer vége felé egyedülálló módon Magyarország vízummentességet adott a legerősebb kommunista vezetésű államnak, a Kínai Népköztársaságnak. Mégis a rendszerváltás után vajmi kevés szó esett a mai napig Közép-Európa legnagyobb, budapesti kínai diaszpóráról. Mennyiben tudtak részt venni dél-ázsiai „lakótársaink” a hazai bűnözők és vállalkozók kilencvenes években felpörgetett életritmusában? Beszélhetünk-e kínai szervezett bűnözésről, hogy jönnek kínaiak a szerencsejáték-mániához, miért nem látjuk szabad szemmel a kínai utcai bandákat? Salát Gergely sinológussal beszélgettünk arról, hogy Magyarországon miért nem jött létre az amerikai filmekből jól ismert kínai negyed, illetve a 2010 utáni időszakban minek is minősíthető, ha dél-ázsiai árusok és magyar újságírók egyaránt kínai negyedről írnak és beszélnek? Van-e politikai megfontolás vagy rendészeti célú tervezés egy ilyen kínai negyed létrehozása mögött? Vagy olyan marketingfogásról van-e szó, amivel vietnámi árusok és afgán pénzváltók kényelmesen tudnak takarózni? És végre választ kaphatunk egy régi budapesti pletyóra is: miért nincsenek itthon kínai temetők?
Halálos, de fegyvertelen
A Tangó és Kes nyomon követi a bűnelkövetések sok évtizedes trendjeit, a bűntársadalom mocorgóit és „újításaikat”. Legendás leleplezések, soha el nem kapott elkövetők, eszes és balek tettesek, sorozatgyilkosok és maffiacsaládok, lebukások és lebuktatók itthonról és a világból. Magyar rendszerváltások és azt azokat követő bűntársadalmi, politikai és gazdasági összefonódások.
Első kézből
Buksó
Filéző
Reklámszünet
Nincs rá szó
Szintén zenész
Ötkarikás szemek
Rendszerváltás30
Szerintem
Sorozatlövő
Határsértők
