A Déli-óceán gyors áramlatváltozásai egy fogpiszkálóhoz hasonlóan törhettek ketté egy hatalmas, antarktiszi jéghegyet – írja a Live Science. Az ujjszerű, A68a jelű jégtömeg legnagyobb kiterjedése 6 ezer négyzetkilométer, tehát nagyjából egy Somogy megyényi volt. A darab 2017-ben vált le egy még nagyobb jéghegyről, az A68-ról.
Az A68a utóbb széthullott, a kutatók viszont eddig nem tudták a jelenség pontos okát. Egy új tanulmányban Alexander Huth, a Princeton Egyetem munkatársa és kollégái műholdas felvételeket és adatsorokat elemezve vizsgálják a 2020 decemberi időszakot, amikor az ujj formájú jéghegy kétszer is eltört.
Az A68a Déli-Georgia szigeténél elhaladva elkezdett repedezni, megfeneklett, és ennek következtében egy nagyobb rész levált róla. Érdekes módon azonban akkor is leszakadt róla egy darab, amikor alja épp nem ért a tengerfenékhez, hanem szabadon lebegett.
Huth szerint a jéghegyek jellemzően a megfeneklés hatására darabolódnak.
A folyamat hátterében az áramlat változása állhatott. A szakértők szimulációval erősítették meg eredményeiket.
Huth úgy gondolja, hogy a jéghegy alakja is hozzájárulhatott az eseményhez. Az adatok alapján meglévő repedés nem segítette az A68a széttörését.
A kutatók szerint a hasonló vizsgálatok révén jobban megérthetik, hogy a jéghegyek milyen szerepet játszanak a földi rendszerben. Amikor a jéghegyek leválnak, az olvadékvizet messzire szállíthatják, ami befolyásolhatja az óceánt és az abban lévő létformákat.
