A Thwaites-gleccser a nyugat-antarktiszi jégmező óriása, amelynek a jelenlegi tengerszint-emelkedés 4 százaléka köszönhető. Nem csoda, hogy Ítéletnap-gleccsernek is szokták nevezni. Az Amerikai Geofizikai Unió gyűlésén most kiderült: az alapkőzetének egy jó nagy darabját elveszítheti még ebben az évtizedben, ami nem jelent túl jót
A Gizmodo cikke szerint ami a Thwaites-gleccserrel történik, az óriási katasztrófa, de a kutatók igyekeznek megörökíteni. A gleccser a nyugat-antarktiszi jégtakaróból ömlik le, és az Amundsen-tenger fölé nyúlik. Hogy megértsék, mi történik Thwaitesszel, a kutatók egy éveken át húzódó vizsgálatot végeztek, amely felülről és alulról is vizsgálta a gleccsert, valamint műholdak segítségével mérte fel a változásait.
Az eredmények drámaiak: a kutatásból kiderült, hogy a jégself egyes részei akár 2 kilométert is távolodnak egymástól évente. Ezen kívül melegebb víz is behatolt a gleccser alá, ami azért jelenthet problémát, mert a jég egyes részei deformálódnak tőle, beleértve egyes hasadékokat is. Ez eredményezheti, hogy egy kifejezetten labilis terület, amely korábban erősen kapcsolódott az alapkőzethez, ma már egy hatalmas üreget képez. Minél több melegebb víz kerül a gleccser alá, annál kevesebb része érintkezik majd a szilárd alapkőzettel – ez pedig több töréshez, csúszáshoz, és a gleccser tengerbe csúszásához vezet.
Ez már csak azért is probléma, mert a gleccser visszatart egy szárazföldi jégmedencét, amely, ha az óceánba kerülne, nagyjából 3 méternyi tengerszint-emelkedést szabadítana fel. Ez persze nem jönne egyszerre, de súlyos problémákat okozna, és a Thwaites összeomlása veszélyes pályára állítaná a világot az elkövetkező évtizedekben, sőt, évszázadokban. A kutatók továbbra is vizsgálják, jelenleg ezen a pályán vagyunk-e vagy sem, és hogy mit lehet tenni, hogy elkerüljük. Elvégre nem hiába hívják Ítéletnap-gleccsernek is a képződményt.