A bolygó legmagasabb hegye, a Mount Everest évente megközelítőleg 800 kalandvágyó hegymászót vonz magához, akik megpróbálják meghódítani a csúcsot. A feladat veszélyes, még úgy is, hogy a hegymászó felszerelések egyre korszerűbbek, a mászók pedig egyre felkészültebbek – a jövőben, ráadásul a nem is a túl távoli jövőben viszont egy újabb veszély leselkedik a mászókra, ez pedig
A globális felmelegedés az emberi tevékenység miatt drámaian felgyorsult, és ez kihat a bolygó legnagyobb hegyeire, köztük az Everestre is, annak ellenére, hogy a magashegységek általában lassabban reagálnak a klímában bekövetkező változásokra, mint az alacsonyabban fekvő területek. Nagyon keveset tudunk arról, pontosan hogyan is változott az elmúlt néhány ezer évben a legmagasabb hegyeink időjárása, és arról sincs túl sok információnk, hogy jelenleg mi változik a globális felmelegedés következtében. Éppen ezért indult egy nemzetközi multidiszciplináris kutatócsapat tavaly áprilisban a Khumbu-völgybe, hogy felállítsanak egy időjárásfigyelő állomást, és mintát vegyenek a jégből, aminek segítségével ki tudják deríteni, hogy nézett ki az Everesten a klíma évezredekkel ezelőtt.
Meteorológiai állomás a bolygó legnagyobb hegyén
„Már majdnem minden vizsgálat megvan, már csak Svájcból várjuk az eredményeket. A legfontosabb számunkra a jégminta datálása” – mondta a 24.hu-nak Mariusz Potocki gleccserkutató, aki része volt a National Geographic Rolex Perpetual Planet Everest expedíciójának.
Ez az első ilyen expedíció az Everesten, előzetes kutatásokat végzünk, és azt szeretnénk megfigyelni, hogy milyen hatása van a klímaváltozásnak az Everestre. Ez a hegy ilyen szempontból kicsit ismeretlen, mert senki nem végzett még ilyen kutatást. Voltak hasonló témájú kísérletek, de semmi konstans megfigyelés.
Potocki és csapata az Everest alaptáborából egészen a 4-es táborig feljutott, és közben jégmintákat, hómintákat és tóüledéket gyűjtöttek, hogy minél többet tudjanak meg a klíma alakulásáról az elmúlt néhány ezer évből. Felállítottak a meteorológiai állomást is, ami egy nemzetközi hálózatba kapcsolódik, információt adva a helyieknek a mindig kiszámíthatatlan hegyi időjárásról, és a tudósoknak a klímaváltozás hatásairól. „A hegyi időjárás nagyon kiszámíthatatlan, a mászóknak, a helyieknek és a kutatóknak is jó, ha van folyamatos megfigyelés” – mondta a gleccserkutató.
Gleccserekre rengeteg nagyváros támaszkodik
A Himalája, és a Föld többi nagy hegysége is érzi már a klímaváltozás hatásait. „Voltak melegedések a múltban, néhány ezer évvel ezelőtt is, de ezek nem voltak ilyen gyors változások” – mondta Potocki.
Dolgoztam már az Andokban, a Kilimandzsárón, és a Himalájában is máshol, látni az elmúlt néhány évtized drámai változásait, leginkább a gleccsereken. Ráadásul ahogy fogy a hó a gleccserek felszínéről, úgy a sötét felszín több sugárzást nyel el a napból, ami felgyorsítja a melegedést.
Nemcsak a mászóknak problémás, ha az Everest és a többi nagy hegy gleccserei instabillá válnak, és visszahúzódnak: egész közösségek élnek az ilyen gleccserek víztartalékából.
„Érdemes tudni, hogy a gleccserek gyakorlatilag óriási víztornyok, felhalmozzák a jeget, és nyáron folyamatosan olvadnak. Rengeteg nagyváros vízellátása függ a gleccserektől, Santiago, Chile fővárosa jó példa erre. A klímaváltozás miatt ezeken a területeken egy rövid, áradásokkal teli csapadékos időszak lesz, majd hosszú, elnyúló száraz időszak következik” – mondta Potocki.
Van, ahol több a hó, van, ahol eltűnik
A gleccserekre a klímaváltozás nem egyformán hat: az időjárási jellegzetességek következtében a legtöbb gleccser olvad, de akad olyan, amiknek megnő a hótakarója. Ez a levegő megnövekedett vízpáramennyiségével magyarázható, és bár nem a leggyakoribb jelenség, azért nem is ritka. Az Antarktiszon például megfigyelhető komoly jég- és hóolvadás, de emellett a hómennyiség növekedése is.
„A kutatócsoportban egy japán csapat mondta, hogy a dél-patagóniai jégmezőn úgy kellett kiásniuk a meteorológiai állomásukat, mert 28 méter hó esett, és teljesen ellepte” – mondta Potocki.
Nem úgy kell elképzelni a globális felmelegedést, hogy a Földet belerakjuk egy nagy kazánba, és felmelegítjük. Néhány terület melegszik, míg néhány hidegebbé válik.
Az Everest minden jel szerint inkább a melegedő területek közé tartozik: szakértők azt mondják, hogy hamarosan lehetetlen lesz megmászni a hegyet, illetve, ha nem is lehetetlen, még a mostaninál is életveszélyesebb. A klímaváltozás hatására a gleccserek egy részének mozgása drámaian felgyorsul, instabillá válik. „A gleccser óriási jégblokkokból áll össze, amelyek folyamatosan mozognak. A klímaváltozás hatására a gleccser alatt folyamatosan mozgó olvadt jégtömeg, vagyis víz, destabilizálja a gleccsert, felgyorsítja a mozgását” – mondta Potocki. Azoknak, akik a jéghullást ellenőrzik (angolul aranyosan icefall doctoroknak, vagyis jégomlás orvosoknak nevezik őket), ma már minden nap meg kell vizsgálniuk a stabilitást, régen mindezt csak pár naponta kellett megtenniük.
A mászók már most érzik a klímaváltozás hatását, kevésbé stabil a gleccser, mint az elmúlt években volt.
Elrúgtuk a labdát, ki tudja, hol áll meg?
A gleccserkutató szerint nagyon nehéz meghatározni, hogy mennyi időnk van jelentősen visszafordítani ezeket a folyamatokat. „Az atmoszféra egy folyamatosan változó dolog, így nem lehet pontosan megmondani, mikor nem lehet már semmit sem tenni. Ez egy többtényezős dolog, ráadásul ott van a lendület is: ha egyszer elrúgtuk a labdát, az nem áll meg hirtelen, hanem gurul tovább, bármit teszünk, és meg kell várnunk, amíg megáll.” Ha most azonnal megszüntetnénk minden károsanyag-kibocsátást, még annak sem éreznénk azonnal a hatását, mert évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok mindegyike eltűnjön a légkörből.
„Szerintem leginkább arra van szükség, hogy oktassuk az embereket, hogy megértsék, miképp működik a környezetünk. Ne csak egy hónapra figyeljenek arra, hogy ne használjanak műanyagot, ne kiragadjuk az egészet a kontextusából, hanem értessük meg az emberekkel, mit miért kell csinálniuk. Ehhez pedig az oktatás, az információátadás a legfontosabb” – mondta Potocki.
néhány évvel ezelőtt például az Everestről is érkeztek a hírek, hogy embertelen mennyiségű szemetet hagynak maguk mögött a mászók, Potocki szerint azonban már most érezni a javulást.
„Az elmúlt években sokszor megvitatták, hogyan lehetne az emberi hatást mérsékelni a hegyen. Beszélgettem mászókkal, akik azt mondták, hogy már egy-két év alatt is nagyon sokat javult a helyzet. Ráadásul a serpákat is ösztönzik: a lehozott szemét kilójáért pénzt kapnak, ahogyan az oxigénpalackokért is, amiket aztán újra tudnak használni később, újabb mászások során” – mondta a kutató.
