Tudomány zöldövezet

Évek múlva mászhatatlanná válhat az Everest

Több százan másszák meg minden évben az Everestet, de ez hamarosan megváltozhat: a klímaváltozás annyira instabillá teszi a hegyet, hogy a mászók legnagyobb álma lassan megközelíthetetlen lesz. Mariusz Potocki gleccserkutatóval beszélgettünk arról, hogy mi lesz a bolygó legnagyobb hegyeivel, és hogyan hat a klímaváltozás azokra a gleccserekre, amiktől egész nagyvárosok függenek.
Korábban a témában:

A bolygó legmagasabb hegye, a Mount Everest évente megközelítőleg 800 kalandvágyó hegymászót vonz magához, akik megpróbálják meghódítani a csúcsot. A feladat veszélyes, még úgy is, hogy a hegymászó felszerelések egyre korszerűbbek, a mászók pedig egyre felkészültebbek – a jövőben, ráadásul a nem is a túl távoli jövőben viszont egy újabb veszély leselkedik a mászókra, ez pedig

a klímaváltozás okozta gleccserolvadás.

A globális felmelegedés az emberi tevékenység miatt drámaian felgyorsult, és ez kihat a bolygó legnagyobb hegyeire, köztük az Everestre is, annak ellenére, hogy a magashegységek általában lassabban reagálnak a klímában bekövetkező változásokra, mint az alacsonyabban fekvő területek. Nagyon keveset tudunk arról, pontosan hogyan is változott az elmúlt néhány ezer évben a legmagasabb hegyeink időjárása, és arról sincs túl sok információnk, hogy jelenleg mi változik a globális felmelegedés következtében. Éppen ezért indult egy nemzetközi multidiszciplináris kutatócsapat tavaly áprilisban a Khumbu-völgybe, hogy felállítsanak egy időjárásfigyelő állomást, és mintát vegyenek a jégből, aminek segítségével ki tudják deríteni, hogy nézett ki az Everesten a klíma évezredekkel ezelőtt.

Meteorológiai állomás a bolygó legnagyobb hegyén

„Már majdnem minden vizsgálat megvan, már csak Svájcból várjuk az eredményeket. A legfontosabb számunkra a jégminta datálása” – mondta a 24.hu-nak Mariusz Potocki gleccserkutató, aki része volt a National Geographic Rolex Perpetual Planet Everest expedíciójának.

Ez az első ilyen expedíció az Everesten, előzetes kutatásokat végzünk, és azt szeretnénk megfigyelni, hogy milyen hatása van a klímaváltozásnak az Everestre. Ez a hegy ilyen szempontból kicsit ismeretlen, mert senki nem végzett még ilyen kutatást. Voltak hasonló témájú kísérletek, de semmi konstans megfigyelés.

Heather Clifford, Ram Magar, és Tek Magar az alaptáborban fúrnak. Kép: National Geographic Society / Mark Fisher

Potocki és csapata az Everest alaptáborából egészen a 4-es táborig feljutott, és közben jégmintákat, hómintákat és tóüledéket gyűjtöttek, hogy minél többet tudjanak meg a klíma alakulásáról az elmúlt néhány ezer évből. Felállítottak a meteorológiai állomást is, ami egy nemzetközi hálózatba kapcsolódik, információt adva a helyieknek a mindig kiszámíthatatlan hegyi időjárásról, és a tudósoknak a klímaváltozás hatásairól. „A hegyi időjárás nagyon kiszámíthatatlan, a mászóknak, a helyieknek és a kutatóknak is jó, ha van folyamatos megfigyelés” – mondta a gleccserkutató.

Gleccserekre rengeteg nagyváros támaszkodik

A Himalája, és a Föld többi nagy hegysége is érzi már a klímaváltozás hatásait. „Voltak melegedések a múltban, néhány ezer évvel ezelőtt is, de ezek nem voltak ilyen gyors változások” – mondta Potocki.

Dolgoztam már az Andokban, a Kilimandzsárón, és a Himalájában is máshol, látni az elmúlt néhány évtized drámai változásait, leginkább a gleccsereken. Ráadásul ahogy fogy a hó a gleccserek felszínéről, úgy a sötét felszín több sugárzást nyel el a napból, ami felgyorsítja a melegedést.

Kép: National Geographic Society/Eric Daft

Nemcsak a mászóknak problémás, ha az Everest és a többi nagy hegy gleccserei instabillá válnak, és visszahúzódnak: egész közösségek élnek az ilyen gleccserek víztartalékából.

„Érdemes tudni, hogy a gleccserek gyakorlatilag óriási víztornyok, felhalmozzák a jeget, és nyáron folyamatosan olvadnak. Rengeteg nagyváros vízellátása függ a gleccserektől, Santiago, Chile fővárosa jó példa erre. A klímaváltozás miatt ezeken a területeken egy rövid, áradásokkal teli csapadékos időszak lesz, majd hosszú, elnyúló száraz időszak következik” – mondta Potocki.

Van, ahol több a hó, van, ahol eltűnik

A gleccserekre a klímaváltozás nem egyformán hat: az időjárási jellegzetességek következtében a legtöbb gleccser olvad, de akad olyan, amiknek megnő a hótakarója. Ez a levegő megnövekedett vízpáramennyiségével magyarázható, és bár nem a leggyakoribb jelenség, azért nem is ritka. Az Antarktiszon például megfigyelhető komoly jég- és hóolvadás, de emellett a hómennyiség növekedése is.

„A kutatócsoportban egy japán csapat mondta, hogy a dél-patagóniai jégmezőn úgy kellett kiásniuk a meteorológiai állomásukat, mert 28 méter hó esett, és teljesen ellepte” – mondta Potocki.

Nem úgy kell elképzelni a globális felmelegedést, hogy a Földet belerakjuk egy nagy kazánba, és felmelegítjük. Néhány terület melegszik, míg néhány hidegebbé válik.

Hegymászók az Everesten. Kép: National Geographic/Matt Irving

Az Everest minden jel szerint inkább a melegedő területek közé tartozik: szakértők azt mondják, hogy hamarosan lehetetlen lesz megmászni a hegyet, illetve, ha nem is lehetetlen, még a mostaninál is életveszélyesebb. A klímaváltozás hatására a gleccserek egy részének mozgása drámaian felgyorsul, instabillá válik. „A gleccser óriási jégblokkokból áll össze, amelyek folyamatosan mozognak. A klímaváltozás hatására a gleccser alatt folyamatosan mozgó olvadt jégtömeg, vagyis víz, destabilizálja a gleccsert, felgyorsítja a mozgását” – mondta Potocki. Azoknak, akik a jéghullást ellenőrzik (angolul aranyosan icefall doctoroknak, vagyis jégomlás orvosoknak nevezik őket), ma már minden nap meg kell vizsgálniuk a stabilitást, régen mindezt csak pár naponta kellett megtenniük.

A mászók már most érzik a klímaváltozás hatását, kevésbé stabil a gleccser, mint az elmúlt években volt.

Elrúgtuk a labdát, ki tudja, hol áll meg?

A gleccserkutató szerint nagyon nehéz meghatározni, hogy mennyi időnk van jelentősen visszafordítani ezeket a folyamatokat. „Az atmoszféra egy folyamatosan változó dolog, így nem lehet pontosan megmondani, mikor nem lehet már semmit sem tenni. Ez egy többtényezős dolog, ráadásul ott van a lendület is: ha egyszer elrúgtuk a labdát, az nem áll meg hirtelen, hanem gurul tovább, bármit teszünk, és meg kell várnunk, amíg megáll.” Ha most azonnal megszüntetnénk minden károsanyag-kibocsátást, még annak sem éreznénk azonnal a hatását, mert évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok mindegyike eltűnjön a légkörből.

Chris Millbern drónt irányít az expedíción. Kép: National Geographic Society/Mark Fisher

„Szerintem leginkább arra van szükség, hogy oktassuk az embereket, hogy megértsék, miképp működik a környezetünk. Ne csak egy hónapra figyeljenek arra, hogy ne használjanak műanyagot, ne kiragadjuk az egészet a kontextusából, hanem értessük meg az emberekkel, mit miért kell csinálniuk. Ehhez pedig az oktatás, az információátadás a legfontosabb” – mondta Potocki.

Szerencsére ilyen téren már látszik a változás:

néhány évvel ezelőtt például az Everestről is érkeztek a hírek, hogy embertelen mennyiségű szemetet hagynak maguk mögött a mászók, Potocki szerint azonban már most érezni a javulást.

„Az elmúlt években sokszor megvitatták, hogyan lehetne az emberi hatást mérsékelni a hegyen. Beszélgettem mászókkal, akik azt mondták, hogy már egy-két év alatt is nagyon sokat javult a helyzet. Ráadásul a serpákat is ösztönzik: a lehozott szemét kilójáért pénzt kapnak, ahogyan az oxigénpalackokért is, amiket aztán újra tudnak használni később, újabb mászások során” – mondta a kutató.

Még több Everest!

Az interjú a National Geographic-nak köszönhetően készült, és a csatornán júliusban több dokumentumfilm is az Everesttel foglalkozik. Július 19-én kerül műsorra az Eltűntek az Everesten, míg július 29-én Az Everest tudósai nézhető meg. Utóbbi kapcsolódik cikkünkhöz: egy serpákból és klimatológusokból álló csoport nekivág az Everest hegyfalainak, hogy a 8000 méter felett állítsák fel a világ legmagasabban fekvő meteorológiai állomását.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.