Az új vizsgálat szerint a műanyagszennyeződés nem magából az ételből, hanem a háztartási porból származik – írja az IFLScience.
A kutatásban az Ana Catarino, a Heriot-Watt Egyetem munkatársa által vezetett csapat három otthonban helyezett el Petri-csészéket az ebédlőasztalon, vacsoraidő alatt. A 20 percig tartó étkezés után begyűjtött üvegedényekben akár 14 mikroműanyag is összegyűlhetett.
A tányérok méretéből adódóan egy-egy tányérra, illetve az azokon lévő ételre ugyanezen idő alatt 114 műanyagrészecske rakódhatott le.
A műanyagtörmelék a háztartásban található berendezésekből és egyéb tárgyakból, például szőnyegekből, bútorokból és ruhákból származhat. Ahogy leválnak az apró darabkák, elkeverednek a háztartási porral, utóbb pedig lerakódnak a különböző felületekre – így a tányérokra is.
A vizsgálatban a szakértők azt is felmérték, hogy a még nem tálalt kagylókban mennyi műanyag fordul elő. Mivel a puhatestűek átlagosan kevesebb mint két mikroműanyagot tartalmaztak, a kutatók arra jutottak, hogy a szervezetbe bekerült szennyeződések többsége nem magukból az ételekből származik.
Ted Henry, a csapat tagja szerint eredményeik meglepőek, ugyanis a tenger gyümölcsei köztudottan sok műanyagrészecskét tartalmaznak. Bár a szakértők nem biztosak benne, de feltételezik, hogy az általuk talált műanyagdarabkák a háztartási környezetből kerültek a tányérokra.
Az apró műanyagok napjainkban szinte mindenhol jelen vannak, még az óceánokban és az ivóvízben is. A szennyeződések egy részét az élőlények közvetlenül nyelik el, a többi műanyag pedig a táplálékláncon keresztül juthat be szervezetükbe.
A korábbi kutatások alapján a mikroműanyagok nemcsak a természetre, hanem az emberi egészségre is komoly fenyegetést jelentenek.
(Kiemelt kép: Thinkstock)