Az okosórák piaca korántsem dübörög úgy, ahogy a gyártók várták, ami azért érthető, hiszen a legtöbb modell közel annyiba kerül, mint egy okostelefon, de sokkal kevesebbet tudnak, szerényebb teljesítménnyel. Vannak viszont olyan funkcióik, amikben a telefonok nem erősek: az aktivitásmérés és az alváskövetés például ilyen, és ha valaki aktív életet él, annak ezek elég fontosak lehetnek, még akkor is, ha a mérések nem orvosi pontosságúak.
És itt el is érünk az okoskarkötők előnyéhez: legtöbb esetben olcsóbbak, mint az okosórák, és ugyan nem olyan dizájnosak, de a legfontosabb funkciókat tudják. Ár-érték arányban közülük is kiemelkedik a Honor Band 4, ami 16-17 ezer forintos átlagáron kapható, de magában foglalja a Huawei Watch GT legjobb funkcióit, sőt van, amiben le is pipálja a komolyabb modellt.
POFÁS DARAB
A Honor Band 4 külsőre egy egész mutatós okoskarkötő, már ha ezeket a gumipántos megoldásokat szépnek lehet nevezni: alapjáraton egy sötétlila, strapabíró és minőségi pánttal érkezik, amit barázdák tesznek tesznek dizájnossá. A hosszúkás, 0,95 hüvelykes AMOLED képernyő jól reagál az érintésre, de az alján van egy kör alakú gomb is, aminek külön funkciói vannak. Az apró képernyőnek nagyon szépek a színei, tűélesek a határvonalak, és még erősebb fényben is tökéletesen látszik, mi van a kijelzőn – ez az egyik legnagyobb előnye a többi, hasonló árkategóriában található okoskarkötőhöz képest.
A csomagban a karkötő mellett egy egyszerű, USB-csatlakozós kábel található, ez kapcsolható egy apró tokhoz, ezen keresztül tölthető az eszköz. Az 1000 mAh kapacitású aksi a gyártó szerint nagyjából 14 napig bírja egy töltéssel, értelemszerűen folyamatos használat (alvásfigyelés, pulzusmérés) mellett ez rövidül: sokan 6-7 napot írnak, nekem 4-5 nap után rendszeresen tölteni kellett. Viszont legalább gyorsan tölthető: teljes lenullázás után is maximum másfél óra kellett ahhoz, hogy újra 100%-on legyen.
A MAGYAR NYELVŰ MENÜT NE IS KERESSÜK
A karkötő használatához a Huawei Egészség applikációra is szükség van, amit az eszköz első bekapcsolás után azonnal le is kell szedni a telefonra. A párosítás után egy kicsit frissítget a készülék, de utána azonnal használható. Azzal érdemes számolni, hogy nagyjából tíz méteres a Bluetooth hatótávolsága, és érkezett már olyan visszajelzés a karkötőre, hogy „szétválás” esetén nem kapcsolódik újra, nekem viszont ezzel nem volt problémám. A készülék egyetlen komolyabb hibája, hogy nincs magyar menü, csak angol és kínai – bár az app tud magyarul, és az ikonok segítenek eligazodni a karkötőn is,
Az alkalmazáson belül több mindent be lehet állítani: engedélyezhető például a hagyományos alvásfigyelésnél egy fokkal precízebb és részletesebb TruSleep mód, a tevékenységemlékeztető (ami egyórás összefüggő ülés után riaszt), a folyamatos pulzusmérés, vagy az is, hogy a különböző riasztások esetén rezegjen-e a karkötő – az ébresztésnél ez kifejezetten hasznos funkció.
Itt lehet megadni azt is, milyen értesítések érkezzenek a karkötőre, valamint azt, hogy figyelmeztessen-e az eszköz, ha a Bluetooth-kapcsolat megszakad. Beállítható továbbá, hogy a karkötő képernyője bekapcsoljon-e, ha felemeljük a kezünket, illetve, hogy csuklóforgatással lehessen-e váltogatni a funkciók között. Mindkettő nagyon hasznos lehetőség.
HIÁBA NÉZED MEG AZ ÜZENETET, AZ OTT MARAD
A karkötő maga igen egyszerű rendszerrel dolgozik, az alapjáraton egy – cserélhető kinézetű – óralapot mutató kijelzőn fel-le mozdulattal tudunk váltani a különböző funkciók között. Itt vannak a beállítások, az edzésmódok, az alvásmutató, a pulzusfigyelő, a lépésszámláló és az üzenetek is. Az óralapra a gombot megérintve léphetünk vissza, nekem viszont zavaró, hogy a menükön belül nem lehet vele visszafelé haladni, hanem megnyomva
Viszont még ennél is idegesítőbbek az értesítések: a rendszer összesen tízet tárol a karkötő memóriájában, és nagyjából a küldőig, a tárgyig és az első mondatig olvashatók el az eszközön. Ezzel még nem is lenne baj, de az üzenetek akkor is olvasatlanok maradnak, ha más eszközön már megnyitottuk őket, ráadásul érintésre olyan lassan töltenek be, hogy az ember hamar megunja a nyomogatást, és inkább előveszi a telefonját – pedig pontosan az lenne a lényege, hogy ne kelljen. Lehet, hogy egy későbbi frissítéssel ez majd megoldódik, de egyelőre nagyon bosszantó.
JOBB AZ ALVÁSMÉRÉS, MINT A 40 EZERREL DRÁGÁBB ÓRÁN
Pozitívum ugyanakkor, hogy a Honor Band 4 nagyjából mindent mér, amit egy egészségtudatos, aktív életet élő ember elvár egy ilyen kütyütől. A TruSleep alváskövetés által készített összefoglaló tényleg összhangban van azzal, éppen hogy érzem magam reggelente (bár azért azt magamtól is tudom, hogy ha 4 óránál nem alszom többet, fáradt leszek – de ha sokat forgolódom, azt például kimutatja), és tök jó következtetéseket lehet levonni a segítségével arról, hogy mitől alszom jobban, és mitől rosszabbul.
A készülék csak az alvással töltött időt mutatja, de az appban vissza lehet nézni, mennyi volt a mélyalvás, a könnyed álom és a REM szakasz, megfigyeli, hogy hányszor ébredünk fel, milyen a légzési minőségünk, és összesíti, mennyire volt pihentető az alvás egy, a Harvard Orvosi Iskola által létrehozott skála szerint. Azért azt is érdemes megjegyezni, hogy az eszköz nem mér orvosi pontossággal, néha nem veszi észre, ha felébredek, csak akkor, amikor felállok az ágyból, de arra teljesen jó, hogy nagyjából kielemezzen mindent – és még mindig jobban csinálja, mint a hatvanezer forintért árult Watch GT, ami egy-két szundikálástól teljesen összezavarodott.
BELTÉRI EDZÉSEN VERHETETLEN
A kütyü képes a folyamatos pulzusfigyelésre, aminél szintén fontos megemlíteni, hogy nem orvosi pontosságú, de jól látható, hogy mikor szökik fel a pulzusunk, és szép statisztikát készít arról, hogy milyen a heti, havi vagy évi átlagunk. Adott az azonnali pulzusmérés lehetősége is, illetve piros pontot ér, hogy azt eszközt levéve a mérésre szolgáló zöld szenzorfény kialszik, hogy ne merítse az akkumulátort. Ráadásul azt vettem észre, hogy sportolás közben is ügyesebben mér, mint a korábban említett GT.
Ebből adódóan pontosabban és ügyesebben mér mindenféle edzést, mint az óra. A GT-nél egy kiadós crossfit edzés után, amikor kiköptem a tüdőmet, és levegőért kapkodva fetrengtem a földön, az eszköz úgy döntött, hogy még mindig csak a bemelegítési tartományban van a pulzusom. Ugyanez a karkötőnél nem fordult elő, egy sokkal gyengébb edzés közben is többet mért, mint a GT: míg utóbbinál egy 45 perces óra után 234 kilokalória elégetését és 25 perces bemelegítési pulzustartományt mutatott a telefonom, addig a Honornál egy lazább, 50 perces edzésnél 353 kilokalóriát és 27 perc zsírégető tartományt rögzített. Ez már sokkal reálisabb eredmény.
A HOSSZÚ UJJÚ PULCSI A LEGNAGYOBB ELLENSÉGE
Az első igazi csalódás viszont pont futás közben ért. A hecc kedvéért összehasonlítottam, hogy a Xiaomi Mi Band 3 és a Honor Band 4 hogyan mér négy kilométeren. A két eszköz nagyjából ugyanarra képes, csak a Mi Band 3 egy fekete-fehér kijelzővel rendelkezik, amin sokkal kevesebb mindent lehet beállítani, mint a tesztalanyunk képernyőjén. A különbség viszont nem csak itt ütközik ki: a Honoron alapvetően a kijelzőn indítjuk el az edzést, és ott is tudjuk befejezni, a Mi Band 3 pedig a telefonnal dolgozik. Azt hihetnénk, hogy ebből a szempontból a Honor megoldása a jobb, de a helyzet az, hogy valójában nem, mert a szoros futókabát miatt gyakorlatilag fél kilométert lecsalt a távomból.
Történt ugyanis, hogy valahol 1,5 kilométer táján a karkötő úgy döntött, hogy megállítja az edzést. Csak fél kilométerrel később vettem észre, így a két karkötő mérései között akadt némi különbség. Ha viszont ez nem történik meg, akkor pontosan mérte volna a távot, ellentétben a már emlegetett Watch GT-vel, ahol szakadozott a GPS elérés. Ha valaki képes mínusz hét fokban szoros futófelső nélkül futni, annak egyrészt minden elismerésem, másrészt valószínűleg semmi baja nem lesz a karkötő működésével. Még az is stimmel, hogy milyen mozgástartományban voltam: mivel két hónapja nem futottam, simán hihető, hogy 10 percig rendkívüli, majd 8 percig anaerob tartományba esett a pulzusom.
A Honor Band 4 méri az időtartamot, a kalóriát, a megtett távot (térképet viszont nem találtam), az átlagtempót és átlagsebességet, a lépéshosszt és pulzustartományt – ezek mind hasznos statisztikák. Grafikonokat is kapunk az appon belül, amin a pulzust, a sebességet és a tempót lehet visszakövetni.
EGY KIS VÍZSUGÁR AZÉRT ÖSSZEZAVARJA
Az eszközön be lehet állítani többfajta sportmódot is, a belső-külső futástól kezdve a biciklizésen és a szabadedzésen át egészen az úszásig. Utóbbiból adódik, hogy a karkötő vízálló, méghozzá ötven méterig, amit ugyan nem próbáltam ki, de elhiszem a Honornak. Viszont beálltam vele a zuhany alá, és kifejezetten zavaró volt, hogy vízsugár hatására a kijelző elkezdett ki-be kapcsolgatni, és végig azon izgultam, hogy elállítja magát valahogy. Szerencsére a képernyő aktiválódásán kívül nem történt semmi, meg amúgy sem árt, ha az ember egy nap egyszer azért leveszi az eszközt, de ha már vízálló, legyen rendesen az.
Ezek az apróságok viszont nem számítanak, ha arra gondolok, hogy az eszköz mennyire hasznos a mindennapokban, ha szeretnénk az edzéseinket, az alvásminőségünket és a pulzusunkat nyomon követni. Nem váltja meg a világot, a mérései nem orvosi pontosságúak, viszont egy edzésterv sikerét, az éjszakai pihenés minőségét és a mindennapi aktivitást nagyon jól le lehet vele követni.
Átlagosan 16 ezer forintért lehet megvásárolni, ami a hasonló minőségű versenytársakhoz képest tényleg nagyon jó ár. Tudásban nagyjából a Mi Band 3 ér fel vele, de akkor már érdemesebb pár ezer forinttal többet rákölteni a szép AMOLED kijelző miatt. Majdnem egy hónapig volt a karomon az eszköz, de nyugodtan mondhatom: megéri az árát, ebben a kategóriában ennél jobbat nem nagyon gyártanak.
