Tech hardverteszt
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Azt hittem, nincs szükségem okosórára, aztán kipróbáltam a Huawei Watch GT-t

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 12. 10. 19:30

Az okosóra pont olyan dolog, amiről azt hiszi az ember, hogy nincs rá szüksége, aztán amikor használni kezdi, kiderül, hogy mégis könnyen hozzá lehet szokni egy olyan ügyes kütyühöz, mint amilyen a Huawei Watch GT is. Egy baj van vele: inkább hajaz egy túlárazott aktivitásmérőre, mintsem egy korrekt okosórára. De azért hiányzik a kezemről, mióta véget ért a teszt.
Korábban a témában:

Soha nem értettem igazán az okosórák körülötti felhajtást: mi értelme van egy miniatűr képernyőn üzenetek olvasgatni és netezni, ha arra ott a szép, nagy képernyős telefonunk? Aztán kipróbáltam a Huawei Watch GT aktivitásmérőt, és bár nem mondom, hogy gyökeresen megváltoztatta a véleményemet, de miatta kezdem kapiskálni, hogy miért is olyan jövedelmező és fellendülő biznisz az okosóráké.

A történethez hozzátartozik, hogy a Watch GT nem klasszikus értelemben vett okosóra: nem lehet rá appokat telepíteni, nincs rajta net, nem lehet vele zenét hallgatni, és wifire sem képes csatlakozni. Inkább aktivitásmérőnek mondanám, mint okosórának, annak ellenére, hogy bizonyos értesítéseket azért megjelenít, valójában a sportóra funkciói azok, amik elviszik a prímet.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

GYÖNYÖRŰ KIJELZŐ, VERHETETLEN ÜZEMIDŐ

A Huawei Watch GT Classic hozzánk egy fekete gumiszíjjal érkezett, de kapható más stílusokban is, a barna bőrtől kezdve egészen a strapabíró szövetig. A külcsínre nem igazán lehet panasz: az 1,39 colos, 454×454 pixeles felbontású AMOLED kijelzőre jó ránézni, gyönyörű színei vannak, és van akkora, hogy rendesen elolvashatók rajta az üzenetek. Női kézen kicsit nagynak tűnhet, de én szeretem a méretesebb órákat, és annyira azért nem extrém, hogy zavaró legyen. Ráadásul nem is túl vastag: ahhoz képest, hogy 316L rozsdamentes acélból készült,

mindössze 10,6 milliméteres, és a 46 grammjával nem is nehéz.

Az egész kütyü nagyon szép, inkább klasszikus, mint túl modern, tényleg olyan érzést kelt, mintha egy normális órát viselne az ember. Az óralapokat ráadásul úgy váltogathatjuk, ahogy nekünk tetszik, van benne összesen tizenkettő, az ultramoderntől kezdve a klasszikusokig.

Amire a Huawei joggal igazán büszke, az az óra elképesztő üzemideje: a 420 mAh-s akkumulátor folyamatos GPS-használat mellett 20 órát, csak értesítésekkel 30 napot, napi átlag 1,5 óra edzéssel pedig 2 hetet bír ki. Erre nekem sem volt panaszom, az első töltés után sokáig bírta a kütyü, aztán elkezdtem többet nyomogatni, de még így is hetente egyszer kellett töltenem. Ilyenkor jellemzően egy óra alatt megint maximumra ugrik az aksi, nem kell sokat várni, hogy újra használható legyen az óra.

A Light OS operációs rendszer a Huawei saját fejlesztése, és a processzort is a cég gyártotta. Mivel nincsenek rajta appok, 128 MB tárhellyel rendelkezik, ami bőven elég arra, hogy a mért adatokat tárolja. Még érdekesebb, hogy összesen 16 MB (igen, megabájt) RAM van benne, ami, mivel az óra tényleg nem lát el túl sok feladatot az aktivitáskövetésen és az idő mutatásán kívül, abszolút elegendő.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

DIZÁJNOS, DE MEGKÉRIK AZ ÁRÁT

Ahhoz, hogy az órát használni tudjuk, le kell töltenünk a Huawei Health appot, ezen kívül mással nem működik, és a jövőben sem írhatnak rá független fejlesztők semmilyen applikációt. Ráadásul az óra funkciói közül nagyon sok mindent csak itt lehet beállítani, többek között azt is, hogy milyen értesítések jelenjenek meg a kijelzőn. Ahhoz, hogy az órát Bluetoothon keresztül párosítani tudjuk a telefonunkkal, minimum Android 4.4 vagy iOS 9.0 operációs rendszer szükséges – ezzel érdemes számolni.

Az app statisztikákat készít, és vissza tudjuk nézni a korábbi edzéseinket is a segítségével – fotó: 24.hu

A program ugyanakkor rendben van: teljesen átlátható, könnyű használni, ügyesen gyűjti a bevitt adatokat, és mindent mutat, amit kell. Az alkalmazás már magában is egy aktivitásmérő, óra nélkül is használható, viszont sok funkciója csak egy kütyü társaságában nyer értelmet. Az óra segítségével követhetjük a pulzusunkat, különböző edzések állapotát, a megtett lépések számát, az elégetett kalóriákat, a pulzust és az alvásminőséget is. Statisztikákat készít napi, heti és havi bontásban, a sportolás közbeni adatok pedig részletesek, viszont nem mindig pontosak, ami persze az óra, és nem az app hibája.

Mert bár dizájnos a kütyü, azért akad hibája bőven.

Az egyik például pont az, amit már említettem korábban: ez nem egy okosóra. Nagyon kevés olyan funkciója van, ami kiemelné az egyszerű aktivitásmérők közül, ennek ellenére egyáltalán nem olcsó: 66 ezer forinttól indul az ára, ami az elérhető funkciók számának ismeretében azért elég húzós.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

KIKÖPÖD A TÜDŐDET, ÉS AZT HISZI, BEMELEGÍTESZ

Kezdjük az alapoknál: az órába GPS-szenzort, nyomásmérőt, gyorsulásmérőt, nyomásmagasság-mérőt és pulzusmérőt is építettek. A kütyü képes a folyamatos pulzusmérésre, ami először hasznosnak tűnik, de egy idő után rájön az ember, hogy teljesen felesleges, hacsak nem érdekli, mennyire pörgött fel a szívverése a hajnali buli alatt, vagy mennyire csökken le alvás közben, túl sok új információt nem fog adni. A tájékoztatók szerint ez egy TrueSeen 3.0-ás pulzusmérő technológia önképző algoritmusokkal,

csakhogy edzés közben a rendszer gyakran elég silányul működik, és abban is egészen biztos vagyok, hogy nem pontosan mér.

Ez főleg sportolás közben jön ki: futásnál, edzőtermi edzésnél és crossfit közben próbáltam ki a funkciókat, előbbinél úgy gondolom, hogy a pulzusmérés stimmelt, viszont a távval valami gond lehetett, mert több helyen is kipontozta az útvonalat – ezt azért nem vártam volna a GPS + GLONASS + Beidou-3 műholdak miatt, amikről lekéri az adatokat a kütyü.

Viszont a statisztikák, amiket a mérésekből készít az eszköz, nagyon hasznosak: megnézhetjük az átlagpulzust, a maximális pulzust, a pulzustartományt percekre lebontva, az átlagos lépésszámot, a lépéshosszt, a szintkülönbséget, meg persze a tempót, a távot és az elégetett kalóriákat is.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Az app kiírja, milyen volt a VO2Max (maximális véroxigén-felvétel) értékünk, milyen az aerob edzés hatása a korábbi mozgásokhoz képest, és mennyi az ideális regenerálódási idő.

Ezzel engem megvett kilóra, még akkor is, ha a távolságmérés nem volt annyira pontos, mint kellett volna.

Nagyobb bajok akadtak viszont a crossfit közbeni mérésekkel: egy 35 perces wod után, amikor kiköptem a tüdőmet, és levegőért kapkodva fetrengtem a földön, az óra úgy döntött, hogy még mindig csak a bemelegítési tartományban van a pulzusom. Aki volt már crossfit edzésen, az tudja, hogy a 25 perces bemelegítési pulzus fizikailag lehetetlen, zsírégetésre és aerob edzésre összesen 14 percet mért a kütyü, ami szintén elég messze van a valóságtól.

Így fest a rossz mérés crossfit közben – fotó: 24.hu

JÓK AZ ALVÁSSTATISZTIKÁK, CSAK NEM PONTOSAK

Aztán valószínűleg az alváskövetésben is akadnak problémák: a TruSleep 2.0 rendszernek elvileg tűpontosan kellene mérnie, hogy mikor milyen alvásfázisban van az ember, de ez egyrészt nyilván lehetetlen, másrészt meg a programban is akadnak hibák. Előfordult, hogy elszundítottam tévézés közben (30 körül már megesik), és utána az alvásomat nem mérte, a buli utáni kevéske alvást pedig csak szundításnak vette, és egyáltalán nem készített belőle statisztikát.

Aztán a hivatalos weboldal szerint az alvásproblémákra is több mint 200 javaslatot nyújt az óra és az alkalmazás, de ezt nem sikerült megtalálnom, pedig a kütyü szerint a mélyalvás folytonosságával mindig akadt probléma. Tanácsot viszont nem kaptam azt illetően, hogy ezen miképp tudnék javítani.

Ami viszont pozitívum, hogy az óra nagyon sok hasznos dolgot mér ezeken kívül is: tudja, mennyi időt töltünk aktívan egy nap, és szól, ha nem állunk fel eleget a székünkből. Különböző edzőprogramokat találunk rajta, és még úszni is elvihetjük, ugyanis 50 méterig bírja a vizet – én ugyan csak a zuhany alá álltam be vele, de ezt az akadályt simán vette.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Fekete pont ugyanakkor, hogy a Bluetooth-szal szintén akadnak problémák, bár nem tudom, hogy ez mennyire tudható be az órának, vagy a telefonoknak. Az hagyján, hogy nagyon lassú a fájlátvitel (a méréseket is több percig tart szinkronizálni), de amikor nem Huawei mobillal próbáltam összepárosítani az órát, hanem Samsunggal, sokszor szakadt meg a kapcsolat, úgy is, hogy a konkrétan a telefon mellett ültem. Persze nyilván Huawei órához Huawei telefon passzol a legjobban, de

mégsem várhatja el a gyártó, hogy az átlagban 70 ezres készülék mellé még egy új telefont is vegyek, hogy tökéletesen működjön a rendszer.

A kütyü tehát nem tökéletes, de annyit mondhatok, nem gondoltam, hogy nekem valaha szükségem lenne egy okosórára, de most, hogy a Watch GT már nincs a kezemen, határozottan hiányzik. Nem létszükséglet, de hasznos tud lenni, a hibáival együtt is – a Huawei Watch GT legkomolyabb problémája ugyanakkor az ára, mert 70 ezer forintot nem szívesen adnék ki érte, hiába szép, és tök hasznos.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.