Székesfehérvárról és Budapestről ingáznak ápolók, hogy pótolják az ajkai kórház intenzív osztályán a felmondott nővérek műszakjait. Szülészeti és sürgősségi osztályról is irányít át dolgozókat a kórház.
A magyar egészségügy egy ijesztő és kiszámíthatatlan labirintus a betegeknek, akiket egy most megjelenő könyv próbál kézen fogni. A szerző szerint a fizetős állami egészségügy szemléletformáló lenne, de a rendszer átalakítását az alapellátásnál kellene kezdeni.
Egy egészségügyi alapítvány kétmillió forintot gyűjtött össze, amiből egy budapesti kórházba vettek kézfertőtlenítőt. A projekt vezetői azt mondják, azért maradtak itthon, hogy másnak legyen miért visszajönni. Már tervezik a következő akciójukat.
Kényes kérdéseket és régi ötleteket is előhúzott a miniszter, akinek elképzeléseiből az látszik: a kormány továbbra sem mer nagyobb egészségügyi reformba kezdeni.
Orbán Viktor tart az egészségügy átalakításától, felismerte, hogy rövid távon csak bukás lehet belőle. Egy kórházigazgató segítségével vettük végig a rendszer problémáit.
Káosznak tűnhet a sürgősségi ellátás Magyarországon, pedig az SBO-kat szigorú nemzetközi protokoll szerint szervezik. Erről kérdeztük Botos Pétert, aki oktatja is a sürgősségi ellátás szervező elvét, a triázs rendszert.
Több pénzt költenének az emberek az egészségügyre, arról azonban megoszlik a véleményük, hogy ki felelős az ágazat bajaiért – derül ki a 24.hu megbízásából készített Republikon-felmérésből.
Hosszú várakozás a műtétekre, elvándorlás, a kórházak rossz felszereltsége – ezeket tartják a legégetőbb problémának a magyarok a Republikon Intézet legújabb felmérése szerint, ami a 24.hu megbízásából készült.
Folyamatos médiafigyelem, bizalmatlan és egymást frusztráló betegek, rosszul működő ügyeleti rendszer – a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke szerint a sürgősségi osztályok ezek miatt is folyamatos konfliktushelyszínekké váltak.