Belföld

Ilyen lesz az egészségügy Kásler Miklós irányításával

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 06. 08. 06:00

Kényes kérdéseket és régi ötleteket is előhúzott az új miniszter, akinek eddigi elképzeléseiből az látszik: a kormány továbbra sem mer nagyobb egészségügyi reformba kezdeni. Kimazsoláztuk Kásler Miklós tízparancsolaton túli elképzeléseit.
Korábban a témában:

Reform nem, hangsúlyeltolódások igen, érezhető változások talán – ha 180 fokos fordulat nem is, legalább ennyi kiolvasható azokból az egészségügyet érintő elképzelésekből, amelyek az új kormány megalakulása óta váltak ismertté. Rá is fér az irányváltás a magyar egészségügyre, mert bár Orbán Viktornak egymás után két ciklusa lett volna arra, hogy érdemben hozzányúljon a rendszerhez, a kétharmados többség ellenére sem kezdett bele egészségügyi reformba. Így maradtak az évtizedek óta ismert problémák, amelyek az elmúlt években még alacsonyabb szintre húzták az ellátást, miközben egyre szélesedik az a réteg, amely jelentős összegeket hajlandó fizetni a színvonalasabb magán-egészségügyi ellátásért.

Az hamar világossá vált a Fidesz újabb kétharmados győzelme után, hogy továbbra sem lesz önálló egészségügyi minisztérium, viszont az, hogy az oktatásért is felelős Emmi élére orvost, egészségügyi államtitkárnak pedig egy kórházigazgatót neveztek ki, arra enged következtetni, hogy

Orbán Viktor az egészségügy felé fordul, vagy legalábbis komolyabban beleáll a rendszer megpiszkálásába.

Az Országos Onkológiai Intézet éléről az Emmi vezetői székébe landoló Kásler Miklós a miniszteri meghallgatásán és a baráti sajtónak adott nyilatkozataiban elhintett olyan morzsákat, amelyekből következtetni lehet arra, milyen jövő várhat a hazai egészségügyre. Kásler eddig a nagy felhördülést kiváltó kijelentéseivel került előtérbe, mi viszont most kifejezetten az egészségügyi rendszert érintő elképzeléseit mazsolázgattuk ki a már tárcavezetőként tett megnyilvánulásaiból.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Kényes kérdést vett előre

Az Echo TV-nek és a Magyar Időknek adott interjúban Kásler miniszter azt állította, hogy a kórházi fertőzések kivizsgálása az, amivel miniszteri munkáját kezdi. Bevallása szerint még a miniszteri esküje előtt elhatározta, hogy ezt teszi a teendők listájának élére.

A probléma egyáltalán nem marginális, a számok meglehetősen drámaiak a kórházakban tapasztalt fertőzéseket, és az azok miatti halálozásokat illetően. 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben a fertőzés volt a halál közvetlen oka, vagy közrejátszott az ápolt halálában. Ezeket az adatokat tavaly a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra az Országos Epidemiológiai Központ jelentése alapján. A számokból az derül ki, hogy évről évre látványosan emelkedik a kórházi fertőzések száma. 2016-ban 4830 MRK-fertőzést jelentettek, 2015-ben ez a szám 4187 volt, míg 2014-ben még „csak” 3998.

A fekvőbeteg-ellátó intézményeknek 2006 szeptembere óta kell jelenteni a jogszabályban meghatározott multirezisztens kórokozók által előidézett, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. Arról azonban, hogy pontosan mely intézményekben fordul elő a magasabb fertőzésszám, nincs információ, ezt ugyanis nem hozzák nyilvánosságra. Itt lépett közbe a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely beperelte az Emberi Erőforrás Minisztériumát, hogy kórházankénti bontásban adja ki az adatokat. A TASZ első fokon a pert elveszítette ugyan, a nemrégiben meghozott másodfokú, jogerős ítélet alapján azonban a minisztériumnak ki kell adnia a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat, intézményenkénti bontásban.

Hódmezõvásárhely, 2018. március 24.
Szülõszoba a hódmezõvásárhelyi kórházban 2018. március 24-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Képünk illusztráció
Fotó: Rosta Tibor / MTI

Az adatok nyilvánosságra hozatalával a kórházakba vetetett bizalom megrendülésétől tartó minisztériumnál meglehetősen drámai fordulatnak lehet értékelni, hogy az eddigi hárítás után az új miniszter nyíltan beszél a kórházi fertőzésekről, nem titkolva, hogy akut problémának tartja azokat. A Magyar Hírlapban egészen pontosan így fogalmazott:

a legakutabb pont, amelyben azonnal lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése.

A miniszter állítása szerint már cselekvési terv is van a probléma megoldására.

Felmelegítené a káposztát

Kásler Miklós hasonlóan határozott elképzeléssel rendelkezik az orvos- és szakemberhiány enyhítésére. A kérdés azért is égető, mert bár a kormány azzal szerelte le az aggódókat, hogy évről évre csökken a külföldet választó

Mamutminisztérium

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma igazi óriástárca, ahova nemcsak az egészségügy és az oktatás tartozik, hanem sok egyéb más is. Itt egy gyűjtés arról, mi tartozik Kásler Miklós irányítása alá:

  • a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság,
  • az Egészségügyért Felelős Államtitkárság,
  • az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság,
  • a Kultúráért Felelős Államtitkárság,
  • a Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkárság,
  • az Oktatásért Felelős Államtitkárság,
  • a Sportért Felelős Államtitkárság,
  • a Szociális Ügyekért és
  • a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság.

orvosok száma, valójában a probléma csak egyik rétege, hogy sokan a stabilabb és minőségibb nyugati egészségügyet választják. A hiányt az is növeli, hogy külföld helyett rengeteg az olyan orvos, aki – teljesen vagy csak részben – a kifizetődőbb magánegészségügyet választja. A belső migráció mértékéről egyelőre nincsenek adatok, mint ahogy arról sem, hogy hányan vannak a pályaelhagyók, vagyis azok, akik úgy döntöttek, hogy teljesen kiszállnak a magyar egészségügyből, és más szakmában próbálnak szerencsét. Szakemberek egyöntetű véleménye szerint sokan vannak, főleg a kizsigerelt, megélhetésüket több állásból biztosító ápolók körében.

Kásler Miklós eddig az orvoshiány kérdését sem rejtette véka alá. Szerinte a probléma „ha meg nem is oldható, mindenképpen enyhíthető” (Magyar Idők), méghozzá a szabadfoglalkozású orvosi státus bevezetésével. Az ötlet nem új, már az első Orbán-kormányban is felvetődött, aztán a 2010-ben benyújtott Nemzeti Együttműködés Programjában is volt szó a szakorvosok szellemi szabadfoglalkozású státuszának bevezetéséről Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a most közalkalmazotti státuszú szakorvos szerződéses jogviszonyra lép szolgáltató intézményekkel. Az egészségbiztosító a kórházon keresztül szakorvosi díjtételekkel fizetné ki a teljesítményét.

Kásler Miklós szerint ennek a formának sok előnye lehet, például az, hogy szétválna az orvosok állami és privát tevékenysége. Ez utóbbi téma az új miniszter szemét is csípi, és ahogy az Echo TV-ben kifejtette, a törvény erejével szeretné tisztázni, mit jelent a magán és mit az állami ellátás. “Most a határok nem világosak. Nem szerencsés az, hogy valaki bizonyos tevékenységeket elvégez a magánpríxisban, majd utána az állami ellátórednszerbe kerül a betegével együtt.” Szerinte rendezett viszonyok kellenek, és ez csökkentené a létszámhiányt, valamint a paraszolvenciára is hatással lenne.

Alapgond az alapellátás

Tavaly 2,3 milliárd forintot költött a kormány a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok vonzóbbá tételére, ez azonban csak a tűzoltásra volt elég. Márpedig fordulat nélkül összeomlik a családorvosi rendszer – írtuk nemrég az alapellátás drámai helyzetét felvázoló cikkünkben. Az április 1-jei adatok szerint Magyarországon 308 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen. A kilátástalannak tűnő helyzetet tetézi, hogy a háziorvosok kétharmada a nyugdíjkorhatár közelében van, vagy nyugdíjasként látja el feladatait, utánpótlás pedig nincsen.

Az Orbán-kormány taktikája eddig az volt, hogy pénzzel csalogatta a háziorvosokat. A praxispályázatok egyik részében a letelepedést támogatják, ennek összege attól függ, hogy mióta nincsen orvos az adott településen, nettó összege 12 és 20 millió forint között van. A konstrukció részeként a praxisjog megvásárlásának támogatására is lehet pályázni, az elnyerhető összeg 1,2 millió forint. A támogatásért cserébe az orvosoknak vállalniuk kell, hogy a letelepedési pályázat esetén legalább 6, praxisjog vásárlásánál legalább 4 évig biztosítják az ellátást. Az adatok azonban arról árulkodnak, hogy nem sikerült vonzóbbá tenni a családorvosi pályát. A hiány miatt jelenleg félmillió embernek nincs a lakóhelyén háziorvosi ellátása, és ha nem változik a helyzet, 2025-re a betöltendő praxisokhoz tartozó betegszám megduplázódhat.

Nyíregyháza, 2012. szeptember 28.
Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelõjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án.
MTI Fotó: Balázs Attila
Egy háziorvos receptet ír fel rendelõjében betegének
Fotó: Balázs Attila / MTI

Az alapellátás átalakításának egyik lehetséges útja egy, a jelenleg a Svájci Alapból finanszírozott alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami 2012 óta működik Magyarországon. Ezeket az úgynevezett praxisközösségeket emlegette Kásler Miklós is, aki szerint kiemelten kell kezelni az alapellátás problémájának megoldását. „Erősen támogatnám a csoportpraxis elterjesztését” – nyilatkozta a miniszter a Magyar Hírlapnak.

A praxisközösségben az orvosok és asszisztensek munkáját gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus, népegészségügyi koordinátor segíti. A hagyományos betegellátás mellett a prevencióra helyezik a hangsúlyt: megelőzési programokat, szűréseket, tanácsadásokat és különböző egészségfejlesztési szolgáltatásokat szerveznek. Jelenleg Hajdú-Bihar, Heves, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok néhány településén működik a projekt, aminek szakmai vezetője a Magyar Rezidens Szövetség egykori elnöke, Papp Magor.

A praxisközösségekhez tartozók nagy számban vettek részt az  egészségfelmérésekben, az átszűrtek aránya elérte a 80 százalékot – sorolták szakértők a program eddigi eredményeit. Nem véletlen, hogy Kásler Miklós is ezt az irányt nézte ki: az új miniszter is nagyobb hangsúlyt akar fektetni a prevencióra és a szűrésre.

Diszpécser a no-go zónában

A kórházi ellátásba bekerülő betegek szinte azonnal érezhetik az alapellátás diszfunkcióit és a szakemberhiány következményeit a Sürgősségi Betegellátó Osztályokon. Az SBO-k az egészségügy tükrei: azonnal láthatóvá és tapasztalhatóvá válnak a rendszer problémái, amik a sürgősségi osztályokra gyűrűznek le. Az utóbbi hónapokban rendre érkeztek a hírek az áldatlan állapotokról, és főleg a budapesti sürgősségi ellátás került a porondra, volt olyan kerületi háziorvos, aki no-go zónának nevezte a Honvédkórház SBO-ját.

Hiába érték egymást a botrányos esetek, nem tűnt úgy, hogy az Emmi érdemben tenni akarna bármit is a láthatóan komoly gondokkal küzdő sürgősségi ellátási helyzet normalizálása érdekében. Kásler Miklós mintha látná a probléma súlyát, legalábbis erre enged következtetni a Magyar Hírlapnak adott értékelése:

Gyors beavatkozást igényel a sürgősségi ellátás is, ugyanis torlódnak a betegek az osztályokon, ami önmagában azt a látszatot kelti, hogy a magyar egészségügy gyengén teljesít.

Majd hozzátette, „a látszat és a valóság nem mindig ugyanaz.”

Kásler konkrét elképzelést is elővezetett az interjúban:

  • orvos-diszpécser lenne a sürgősségiken,
  • ő lenne az, aki elirányítaná a beteget más osztályra, ha nem sürgősségi eset,
  • ezzel szerinte „megötödölnénk a várakozási időt”.

Az nem világos, hogyan ötödölné meg a gyakran 10-12 órás várakozási időt a diszpécserrendszer, és hogy a már működő triázs (erről itt írtunk bővebben) mellett miként működne egy diszpécser, ráadásul az is kérdés, honnan lenne orvos erre a feladatra. Az biztos, hogy a legfőbb gond a budapesti ellátással van, ahol az országosan is kiemelt Honvédkórház az egyetlen olyan intézmény, ami az ellátás minden spektrumát le tudja fedni, magyarán: minden megvan benne. Ezt még a “nagyok” közé tartozó Szent Imre Kórház sem mondhatja el magáról, mert nincs például baleseti sebészete.

Budapest, 2011. május 19.
A Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ épülete Budapesten.
MTI Fotó: Lakatos Péter
Fotó: Lakatos Péter / MTI

A sürgősségi ellátással szorosan összefügg a mentőszolgálat működése is, erről Kásler Miklós a miniszteri meghallgatásán annyit mondott, átszervezik a mentők munkáját.

A NER után jön a NEP?

Volt már orvos az óriástárca élén

Nem Kásler Miklós az első orvos az Emmi élén. A 2010-ben létrejött, akkor még a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma nevet viselő tárcát a szintén orvosként elismert Réthelyi Miklós vezette. Réthelyi mindössze két évet volt miniszter, mert őt 2012-ben Balog Zoltán református lelkész váltotta, az ő regnálásával lett nemzetiből emberi a minisztérium elnevezése.

Kásler mindezeken túl külön figyelmet szánna a nemzeti egészségügyi programok kialakítására. Ezeket a legnagyobb halálozási rátát produkáló betegségek (a keringési és a daganatos betegségekről van szó), valamint a gyermekgyógyászat köré szervezné.  A miniszter ezen a téren tűnik a legaktívabbnak, a napokban már tárgyalt is erről az országos intézetek vezetőivel. Az adatok elég rémisztőek ezeken a területeken:  az összlakosságot nézve 100 ezer lakosonként 392 férfi halálát daganatos betegségek, 596 férfiét pedig a keringési rendszer megbetegedései okozzák. A 60-64 éves férfiaknál a daganatos betegség a vezető halálok, a 65. életév betöltése után a keringési rendszer betegségei válnak vezető halálokká, 75 évtől pedig már kétszer annyian hunynak el szívbetegség következtében. A keringési rendszer megbetegedése a vezető halálok a nőknél a teljes népességet illetően: százezer lakosra vetítve több mint kétszer annyian halnak meg szívbajban, mint rákban.

Kásler azt ígéri, három hét alatt készítik el ezeket a nemzeti programokat. A tempó nem tűnik tarthatónak, már csak azért sem, mert bármibe is kezd az egészségügyben a Kásler Miklós vezette minisztérium, a tárca átszervezése miatt legalább egy évig „értelmes munkavégzés” nem várható. A Népszava információi szerint ugyanis olyan mértékű tisztogatásba kezdett Kásler, mintha kormányváltás lett volna. Tömegesen cseréli le még a középvezetőket is az egészségügy irányításában, sőt – ahogy erről először a Medicalonline írt –  az egészségügyi háttérintézményekben is.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.