Belföld választás 2018
Budapest, 2015. június 30.
Egy asszisztens steril műtőkabátot vesz magára egy műtét előtt a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika műtőjében 2015. június 30-án. Minden év július 1-jén, Semmelweis Ignác születésnapján ünneplik a magyar egészségügy napját, a Semmelweis-napot.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A várólistákat tartjuk az egészségügy legnagyobb bajának

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 03. 23. 11:04

Hosszú várakozás a műtétekre, elvándorlás, a kórházak rossz felszereltsége – ezeket tartják a legégetőbb problémának a magyarok a Republikon Intézet legújabb felmérése szerint, ami a 24.hu megbízásából készült.
  • Több kutatás szerint is az egészségügyet tartja a magyarok többsége a legnagyobb problémának.
  • A 24.hu-nak készített legújabb Republikon-felmérésből az derül ki, hogy az egészségügy gondjai közül a hosszú várólistákat említik a legtöbben.
  • Az egészségügy közös nevezőre hozza a szavazókat: a kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok nagy többsége hasonló véleményen van.

Toronymagasan az egészségügy helyzetét látják az emberek a legfontosabb problémának Magyarországon. Ezt a megállapítást két, a Republikon Intézet által nemrég készített felmérés is alátámasztja. Az első 2017 nyarán készült a 24.hu megbízásából, a második idén februárban. Mindkettőből az derül ki, hogy a teljes népesség csaknem fele sorolja az egészségügyet az ország két legfontosabb gondja közé. Egy 27 országból álló nemzetközi felmérés is hasonló adatokat hozott: az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézet kutatása szerint a magyarok 72 százaléka tartja számon a legsúlyosabb három probléma között az egészségügyet.

Ezért is készített a 24.hu megbízásából a Republikon Intézet egy újabb, kifejezetten az egészségügyről szóló közvélemény-kutatást. Ebben arra voltunk kíváncsiak, hogy az egészségügyön belül mik azok a problémák, amik a leginkább gondot okoznak a magyarok szerint.

A kilenc problémát felsorakoztató listán két olyan kérdéskör is van, amit a teljes népesség több mint négyötöde gondnak tart. Figyelemreméltó, hogy nem akadt egy olyan probléma sem, amit a megkérdezettek kevesebb, mint kétharmada gondol nehézségnek.

A várólista és az orvoshiány a fő probléma, a hálapénz hátraszorult

A problémalajstrom élén toronymagasan a túl hosszú várólisták állnak: a megkérdezettek 84 százaléka véli úgy, hogy a várakozások a műtétekre problémát vagy komoly problémát jelentenek. Hajszállal lemaradva került a második helyre az elvándorlás és az orvoshiány. Ezeket a megkérdezettek 83 százaléka látja problematikusnak. Érdekesség, hogy ennél a két témánál egy válaszadó sem volt, aki azt mondta, hogy egyáltalán nem okoz problémát.

A harmadik helyre a kórházak felszereltsége, eszközparkja került (79 százalék), ezt szorosan követi a problémalistán a kórházak állapota (77 százalék).

Az infografikán a legördülő menüből válaszhatja ki, hogy melyik kérdésre adott válaszok jelenjenek meg.

Az egészségügyben dolgozók alacsony fizetése és a kórházi koszt rossz minősége 71 százalék szerint probléma, a lassan kiérő mentőket pedig 69 százalék azonosította gondként.

Némi meglepetésre a régóta az egyik leginkább középpontban lévő kérdést, a hálapénzt viszonylag kevesen tartják problémának (68 százalék). Bár ez önmagában magas arány, mégis a problémák rangsorában csak az utolsó előtti helyen áll. Legkevesebben (65 százalék) a betegek megfelelő tájékoztatásának hiányát látják gondnak az egészségügyben.

A kormánypártiak megengedőbbek, de ők is elégedetlenek

Pártpreferencia szerint vizsgálva az egészségügyet a kutatásból kiderült, hogy a problémák megítélése egy platformra hozza a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat. Ez leginkább a legnagyobb gondnak tartott várólisták kérdésében tűnik ki: a baloldali-liberális szavazók 94, a jobbikosok 88 százaléka szerint okoz problémát, de a kormánypárti szavazók 80 százaléka is ugyanígy látja. Hasonló az arány az elvándorlás-orvoshiány megítélésében is. A kórházak felszereltségéről alkotott vélemények is súlyos számokat mutatnak: a kormánypárti voksolók 76, a baloldali-liberálisok 88, míg a jobbikosok 82 százaléka gondolja a kórházak eszközparkját problémának.

Összességében azt látni, hogy a kormánypártiak a kutatásban megkérdezett problémákkal szemben kicsit megengedőbbek, mint az ellenzéki szavazók (tehát kevésbé látják jelentősnek azokat). Ugyanakkor érdemes azt is látni, hogy a különbség leginkább abból adódik, hogy valamivel nagyobb arányban helyezkednek el a köztes álláspontra, nem pedig abból, hogy egyáltalán nem tartják súlyosnak ezeket a gondokat.

Elmúlt nyolc év az egészségügyben

A kormány látványosan kerüli a hibák említését, és kommunikációja egészen más képet fest az egészségügy állapotáról. Azt, hogy hogyan gondolnak az elmúlt nyolc év teljesítményére, legutóbb az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár foglalta össze (mint ismert, az egészségügynek nincs önálló tárcája, így minisztere sem, az oktatással együtt az Emmihez tartozik). Mészáros János szerint a béremeléstől kezdve a várólisták csökkentésén át az egynapos sebészet bevezetéséig nemigen maradt az egészségügyi ágazatnak olyan szegmense, amelyet ne fejlesztett volna az Orbán-kormány a két ciklus alatt.

Rétvári Bence egy néhány héttel ezelőtti parlamenti válasza is jól példázza a kormány kommunikációs taktikáját. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárát két MSZP-s képviselő kérdezte arról, hány orvos, szakdolgozó és egyéb szakember hiányzik az egészségügyből, és hogy mi az oka a kivándorlásnak. Rétvári szerint az egészségügy humánerőforrás-helyzetéért való aggodalmuk hiteltelen és nem más, mint kampányfogás. Pedig nem. Hivatalos adatok hiányában a 24.hu megnézte a Közigazgatási Állásportálon és Google-térképre tette a hiányt. Az eredmény lesújtó: az egy hónappal ezelőtti adatok szerint 48 településen 293 darab aktív álláshirdetés volt fent orvosok számára.

Éveket várni

A kormány várólista-politikája működik, és ez a kormány volt az első, amely meg merte számolni, mekkora ez a lista – ezt már Ónodi-Szűcs Zoltán mondta nemrég. A túlnyomó többség szerint problémának tartott várólistahelyzet azonban korántsem megnyugtató. Legutóbb az endometriózis kapcsán került felszínre a probléma. Egy énekesnő drámai Facebook-posztja világított rá arra, hogy 9 éve diagnosztizálták ezzel a sok más nőt is kínzó betegséggel, de csak 2022-re kapott műtéti időpontot.

Nem csak az endometriózisos betegeknek kell extra türelemmel rendelkezniük. A várólista hosszát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján lehet követni, és a januári adatok szerint 28 081 beteg vár műtéti ellátásra, ez 400-zal több, mint decemberben.  Csaknem minden harmadik beteg szürkehályogműtétre vár, a listán szereplők száma a 12 ezret is meghaladja. Nincsenek könnyű helyzetben azok sem, akiknek csípőprotézis-műtétre van szükségük: például a budapesti Honvédkórházban 626 napot kell az operációra várniuk.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI

vissza a címlapra

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.