Belföld
Budapest, 2017. február 23.
Egy beteg az óbudai  Szent Margit Kórház megújulás előtt álló gasztroenterológiai osztályán 2017. február 23-án. Ezen a napon az egészségügyi intézmény fejlesztéséről tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy idén több mint kétszázmillió forintból folytatódik a kórház megújulása.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Több ezer magyart lehetne megmenteni egy egyszerű módszerrel

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 06. 20. 16:42

Egy országos egészségügyi konferencián megint olyan számok kerültek elő, amik azt bizonyítják, a magyar egészségügy és a lakosság nincs jó bőrben.

Okkal aggódnak a magyarok az egészségügy miatt – ez derült ki az IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia első napján, ahol több tucat előadáson próbálják megfogalmazni a magyar egészségügy problémáit, megoldási lehetőségeket is felvázolva.

Csath Magdolna közgazdász a versenyképesség és a kivándorlás problémájától indítva kiemelte a World Economic Forum májusi kérdőíves felmérést. Ennek eredménye szerint a magyarok félnek a leginkább az egészségügyi rendszer problémái miatt. A kutatásból kiderül, hogy

a magyarok 72 százaléka aggódik az egészségügy miatt, ezzel vezetjük az egészségügyért aggódók listáját. A második helyen a lengyelek állnak 62 százalékkal, a harmadik leginkább egészségügyért aggódó nemzet a brazil (46 százalék).

Két dolgot tartunk leginkább aggályosnak a magyar egészségügyben: a várólisták hosszát, illetve a zsebből fizetést. Utóbbi nemcsak a hálapénzt jelenti, hanem a magánellátásban való részvételt is. A zsebből fizetés összegéről egy 2015-ös Eurostat adat áll rendelkezésre. E szerint az egy főre jutó saját zsebből kifizetés Magyarországon 29 euró volt két évvel ezelőtt. Ez az összeg Csehországban 14,8, Lengyelországban 23,3 Szlovákiában pedig 18,4 euró. A bolgárok fizetnek a legtöbbet, átlagosan 47,7 eurót/per fő, igaz, ott a legalacsonyabb az egy főre jutó állami ráfordítás is: 518 euró (Magyarországon 806 euró, Szlovákiában 999 euró volt az egy főre jutó állami egészségügyi ráfordítás 2015-ben).

Szakmai konferencia helyett TV2

A meghívott előadók listáján szerepelt Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is, aki azonban nem jelent meg a rendezvényen. Kiderült, az államtitkár szerda reggel még a TV2 reggeli műsorában fejtegette, hogy sokat fejlődött az egészségügy. A Népszavának úgy reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Nagy Anikó nem ígérte és nem is jelezte a részvételét a konferencián.

Halálozás: romlik a helyzet

Bodrogi József egészségügyi közgazdász azzal riogatott, hogy nemzetközi összehasonlításban is rossz a magyarok egészségi állapota. Egy 2012-es OECD-felmérésre hivatkozva azt mondta, a tagállamok között Magyarország egészségügyi állapota a legrosszabb. Annál is rosszabb, mint amit indokolna a gazdasági fejlettsége. A halálozási statisztikákban 2012 óta tovább romlott a helyzet. E tekintetben a legrosszabb a helyzet a daganatos mortalitás terén, ezen belül is kimagasló a tüdőrákban elhunytak száma. Kiemelte azt is, hogy nemcsak a rák, a túlsúly is komoly és egyre nagyobb probléma Magyarországon.

Debrecen, 2017. március 8.
Egy ápoló ellát egy beteget a debreceni Kenézy Gyula Kórházban kialakított hospice ház egyik szobájában az átadás napján, 2017. március 8-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Egy ápoló ellát egy beteget a debreceni Kenézy Gyula Kórházban kialakított hospice ház egyik szobájában az átadás napján
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozási statisztikákra hívta fel a figyelmet Polgár Csaba is. Az Országos Onkológiai Intézet vezetését Kásler Miklós minisztertől átvevő szakember azt mondta, a daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozások száma ugyan stagnál Magyarországon, de bőven van mit javítani, már csak azért is, mert több rákfajtában (például a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében) nőtt a halálozási arány.

Több ezer magyart lehetne megmenteni

Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője is egy drámai adattal állt elő: évente 5129 magyar hal meg vastagbélrák miatt, vagyis egy Csurgó méretű kisváros lakosságát veszítjük el. Pedig a szakember szerint szűréssel többségük megmenthető lenne, mert a főképp az 50 és 75 közötti korosztályt veszélyeztető betegség már a korai stádiumában is észlelhető.

A korai stádiumban diagnosztizált betegek több, mint 90 százalékának van túlélési esélye – nyomatékosította a professzor,  miért lenne annyira fontos a szűrővizsgálat országos bevezetése. Hozzátette: a vastagbéldaganat a legjobban szűrhető rákfajta.  Ennek ellenére Magyarországon a páciensek 50 százalékát a betegség 3-as vagy 4-es stádiumában diagnosztizálják.

Bodoky György reméli, idén elindul a vastagbélrák-szűrési program, és a Magyarországon évente több mint 10 ezer új vastagbélrákos beteg túlnyomó többségét megmentik a szűréseknek köszönhetően. Azzal azonban tisztában van a professzor is, hogy a magyarok szűrési hajlandósága rendkívül gyenge, ezért is látja megalapozottnak a széklet-vérvizsgálatot, ami a legegyszerűbb és legköltésghatékonyabb módja a szűrésnek.

Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.