Belföld
Budapest, 2017. február 23.
Egy beteg az óbudai  Szent Margit Kórház megújulás előtt álló gasztroenterológiai osztályán 2017. február 23-án. Ezen a napon az egészségügyi intézmény fejlesztéséről tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy idén több mint kétszázmillió forintból folytatódik a kórház megújulása.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Több ezer magyart lehetne megmenteni egy egyszerű módszerrel

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 06. 20. 16:42

Egy országos egészségügyi konferencián megint olyan számok kerültek elő, amik azt bizonyítják, a magyar egészségügy és a lakosság nincs jó bőrben.

Okkal aggódnak a magyarok az egészségügy miatt – ez derült ki az IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia első napján, ahol több tucat előadáson próbálják megfogalmazni a magyar egészségügy problémáit, megoldási lehetőségeket is felvázolva.

Csath Magdolna közgazdász a versenyképesség és a kivándorlás problémájától indítva kiemelte a World Economic Forum májusi kérdőíves felmérést. Ennek eredménye szerint a magyarok félnek a leginkább az egészségügyi rendszer problémái miatt. A kutatásból kiderül, hogy

a magyarok 72 százaléka aggódik az egészségügy miatt, ezzel vezetjük az egészségügyért aggódók listáját. A második helyen a lengyelek állnak 62 százalékkal, a harmadik leginkább egészségügyért aggódó nemzet a brazil (46 százalék).

Két dolgot tartunk leginkább aggályosnak a magyar egészségügyben: a várólisták hosszát, illetve a zsebből fizetést. Utóbbi nemcsak a hálapénzt jelenti, hanem a magánellátásban való részvételt is. A zsebből fizetés összegéről egy 2015-ös Eurostat adat áll rendelkezésre. E szerint az egy főre jutó saját zsebből kifizetés Magyarországon 29 euró volt két évvel ezelőtt. Ez az összeg Csehországban 14,8, Lengyelországban 23,3 Szlovákiában pedig 18,4 euró. A bolgárok fizetnek a legtöbbet, átlagosan 47,7 eurót/per fő, igaz, ott a legalacsonyabb az egy főre jutó állami ráfordítás is: 518 euró (Magyarországon 806 euró, Szlovákiában 999 euró volt az egy főre jutó állami egészségügyi ráfordítás 2015-ben).

Szakmai konferencia helyett TV2

A meghívott előadók listáján szerepelt Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is, aki azonban nem jelent meg a rendezvényen. Kiderült, az államtitkár szerda reggel még a TV2 reggeli műsorában fejtegette, hogy sokat fejlődött az egészségügy. A Népszavának úgy reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Nagy Anikó nem ígérte és nem is jelezte a részvételét a konferencián.

Halálozás: romlik a helyzet

Bodrogi József egészségügyi közgazdász azzal riogatott, hogy nemzetközi összehasonlításban is rossz a magyarok egészségi állapota. Egy 2012-es OECD-felmérésre hivatkozva azt mondta, a tagállamok között Magyarország egészségügyi állapota a legrosszabb. Annál is rosszabb, mint amit indokolna a gazdasági fejlettsége. A halálozási statisztikákban 2012 óta tovább romlott a helyzet. E tekintetben a legrosszabb a helyzet a daganatos mortalitás terén, ezen belül is kimagasló a tüdőrákban elhunytak száma. Kiemelte azt is, hogy nemcsak a rák, a túlsúly is komoly és egyre nagyobb probléma Magyarországon.

Debrecen, 2017. március 8.
Egy ápoló ellát egy beteget a debreceni Kenézy Gyula Kórházban kialakított hospice ház egyik szobájában az átadás napján, 2017. március 8-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Egy ápoló ellát egy beteget a debreceni Kenézy Gyula Kórházban kialakított hospice ház egyik szobájában az átadás napján
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozási statisztikákra hívta fel a figyelmet Polgár Csaba is. Az Országos Onkológiai Intézet vezetését Kásler Miklós minisztertől átvevő szakember azt mondta, a daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozások száma ugyan stagnál Magyarországon, de bőven van mit javítani, már csak azért is, mert több rákfajtában (például a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében) nőtt a halálozási arány.

Több ezer magyart lehetne megmenteni

Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője is egy drámai adattal állt elő: évente 5129 magyar hal meg vastagbélrák miatt, vagyis egy Csurgó méretű kisváros lakosságát veszítjük el. Pedig a szakember szerint szűréssel többségük megmenthető lenne, mert a főképp az 50 és 75 közötti korosztályt veszélyeztető betegség már a korai stádiumában is észlelhető.

A korai stádiumban diagnosztizált betegek több, mint 90 százalékának van túlélési esélye – nyomatékosította a professzor,  miért lenne annyira fontos a szűrővizsgálat országos bevezetése. Hozzátette: a vastagbéldaganat a legjobban szűrhető rákfajta.  Ennek ellenére Magyarországon a páciensek 50 százalékát a betegség 3-as vagy 4-es stádiumában diagnosztizálják.

Bodoky György reméli, idén elindul a vastagbélrák-szűrési program, és a Magyarországon évente több mint 10 ezer új vastagbélrákos beteg túlnyomó többségét megmentik a szűréseknek köszönhetően. Azzal azonban tisztában van a professzor is, hogy a magyarok szűrési hajlandósága rendkívül gyenge, ezért is látja megalapozottnak a széklet-vérvizsgálatot, ami a legegyszerűbb és legköltésghatékonyabb módja a szűrésnek.

Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.