Közélet

Rétvári: radikálisan csökkent az orvosok és ápolók elvándorlása

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2018. 04. 27. 09:41

Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, a kormányváltás óra annyira kevés orvos nem akart még külföldre menni, mint 2017-ben. 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökken a távozó ápolók száma is – mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Rétvári Bence hangsúlyozta: 2010 óta több kormányzati intézkedés javított az orvosok és ápolók helyzetén, és ennek már látható eredményei vannak.

2010-ben 845 magyar orvos kérte ki első alkalommal a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, tavaly már csak 334.Elmondható tehát – folytatta -, hogy az intézkedések hatására tavaly több mint 60 százalékkal kevesebb orvos tervezte távozását, mint 2010-ben. Az elmúlt években a külföldi munkavállalási engedélyt kérő orvosok közül 1498-an jelenleg is dolgoznak a magyar betegellátásban, miután vagy mégsem költöztek külföldre, vagy időközben visszaköltöztek Magyarországra, vagy egyszerre végeznek munkát itthon és külföldön.

Közölte, javítja az orvosutánpótlást, hogy 2010 és 2016 között 40 százalékkal emelkedett a végzős orvosok száma is: míg 2010-ben ezer végzős orvos volt, 2016-ban már 1399-en kaptak orvosi diplomát. Örömtelinek nevezte, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően harmadik éve folyamatosan csökken az ápolók elvándorlása is. Míg 2015-ben 567, tavaly már csak 407 szakdolgozó tervezte a külföldre távozást, ez csaknem 30 százalékos csökkenést jelent.

Kiskunfélegyháza, 2017. október 17.
Műtét előtti megbeszélés a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Kórház Telephelyén újonnan kialakított egynapos sebészeti osztályon 2017. október 17-én. Ezen a napon kezdődtek meg az osztályon az első műtétek. 
MTI Fotó: Ujvári Sándor
500 ezres kezdő fizetést szeretnének a leendő orvosok
A végzős orvostanhallgatók 40 százaléka készül külföldre, de a kivándorlási szándék mögött nem elsősorban a pénz áll. Az adatok nem tragikusak, ma már nem a kivándorlás a legnagyobb probléma az egészségügyben.

Kitért arra is: az egészségügyi dolgozók itthon maradását segíti az orvosok és ápolók béremelése, valamint a kórházak jelentős fejlesztése, a munkakörülmények javítása. Az elmúlt években több száz milliárd forintot fordítottak a kórházak korszerűsítésre, elindították Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programját, valamint ösztöndíjprogramokkal segítették a fiatal szakorvosokat és ápolókat. Többször, eddig összesen 400 milliárd forintból emelték a béreket, és csak az elmúlt két évben 207 ezer forinttal emelkedett az orvosok alapbére.

Öt év múlva összeomlik az egészségügy, mégsem mennek tömegek az utcára
Lehangoló tüntetés zajlott szombat délután a magyar egészségügyért. Kitűzőkkel, lila lufikkal, drámai beszédekkel kongatták megint a vészharangot.

Rétvári Bence elmondta, a kormány 2018-ban összességében 546 milliárd forinttal költ többet egészségügyre, mint amennyi a baloldali kormány által utoljára benyújtott, 2010. évi költségvetésben szerepelt. Úgy fogalmazott: a szocialista kormányokkal szemben a jelenlegi, nemzeti kormány nem spórol az emberek egészségén, hanem jelentősen bővíti az egészségügyre fordított forrásokat. Ezt a törekvést a mértékadó nemzetközi felmérések is visszaigazolják – tette hozzá az államtitkár.

(MTI)

Kiemelt kép: Neményi Márton

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), Idylle princière, 1897
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.