Sport

Fél lábbal is jobb volt mindenkinél a magyar póló világklasszisa

Vitéz Halassy Olivér kilencévesen elveszítette a bal lábfejét, mégis döbbenetes erővel és elszántsággal kora egyik meghatározó sportemberévé vált. A folyamúszó-bajnokságoktól egészen az Európa-bajnoki aranyéremig jutott, míg vízilabdában akkora tehetségnek számított, hogy egy év játék után már számítottak rá az amszterdami olimpián. Az ottani ezüstérmet két arannyal toldotta meg, és ugyan túlélt két világháborút és egy súlyos vérmérgezést, végül gyilkosság áldozata lett.
Korábban a témában:

Olimpiatörténet

1896: A Tapavicza-rejtély – egy meggondolatlan magyar izomember olimpiai története

1900: Sokat köszönhet a magyar sport az elfeledett MÁV-fogalmazónak

1904: Patkányméreg segítségével is lehetett olimpiát nyerni

1908: Meghamisították a magyar olimpiai bajnok élettörténetét

1912: Néha megbotránkoztatta a tornasportot a bohém magyar festőművész

1916-20: Amikor világháború rombolta szét Budapest olimpiai álmait

1920: Egy renegát futónak is köszönhetjük a kézilabdát

1924: Gonosz mostohából vált olimpiai hőssé a puhuló férfiak között

Nem hivatalos és nem magyar találmány az olimpiai pontszámítás

A magyar sport két olyan olimpiai bajnokot is fel tud mutatni, aki testi fogyatékossága ellenére a világ legjobbja tudott lenni. Takács Károly 1938-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, de megtanult bal kézzel lőni: 1939-ben világ-, 1948-ban és 1952-ben olimpiai bajnok lett gyorstüzelő pisztolyban.

A másik vitéz Halassy Olivér, olimpiatörténeti sorozatunk mostani hőse, aki fél lába ellenére a két világháború közötti sportélet egyik legnagyszerűbb alakja, legendás úszó és vízilabdázó lett.

1909. július 31-én született Haltmayer néven, és bár futballista akart lenni, egy baleset miatt a lábszára közepétől amputálni kellett a bal lábát. A Népsport 1984. szeptember 30-i számában egy névtelen iskolástárs így nyilatkozott róla:

„1923. szeptember elején a budapesti, Vas utcai gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi egyik első osztályában találkoztunk össze először Haltmayer Olivér tanulótársunkkal. A 14 éves, kék szemű, szőke, kicsit testes, jó kedélyű fiú az egyik lábára erősen bicegett. Megtudtuk tőle, hogy 1918-ban a mozgó villamosra akart felugrani, de leesett, és a bal lába olyan súlyosan megsérült, hogy bokája felett amputálni kellett. Műlábat hordott, ezért járt mindig hosszú nadrágban.”

Videók a témában:

Apja katonaaltiszt volt, a család egy újpesti laktanyában lakott. Az első világháborúban vitézségi kitüntetést kapott, és a címet később Olivér is örökölte. A laktanya udvarán úszómedence is volt, de Olivér sérült lába miatt sokáig nem mert megpróbálkozni az úszással. Amikor belemerészkedett, rájött, hogy otthonosan érzi magát a vízben, hiszen ott sérülése hátrányát alig érezte.

„1926. szeptember elején, a tanév első napján reggel nyolc órakor megjelentünk a IV. B osztályban, és vártuk az osztályfőnökünket. Vártunk, vártunk, de nem jött. Kezdtünk türelmetlenkedni, s tíz óra után Olivér azt javasolta, hogy menjünk haza, mert úgy látszik, ma már nem jön hozzánk tanár. Hazamentünk.

Másnap a tanári kar Olivért, mint az előző napi megbocsájthatatlan szabálytalanság kezdeményezőjét azonnali hatállyal kicsapta az iskolából. Ő akkor átment a Mester utcai kereskedelmibe, ahol 1927-ben leérettségizett.

A féllábú bajnok

Az Arcanum adatbázisát böngészve a nevével először 1925 augusztusában találkozhatunk, amikor óriási megdöbbenést keltve a 3. helyen ért célba a Szúnyog-sziget és a Műegyetem közötti 9 km-es folyamúszó-bajnokságon.

Pesti Napló (1925. augusztus 25. – forrás: Arcanum.hu)

A Sporthírlap augusztus 27-én ezt írta: „Elkomorodott az arcunk és szinte könny szökött a szemünkbe, amikor megláttuk a harmadiknak beérkezett Halassy Olivért, aki féllábával küzdötte végig a nagy versenyt. Ott ült már felöltözve, egyedül a fedélzet korlátjánál és szomorúan tekintett le a Duna hullámaira.

Ő volt a hőse a folyambajnokságnak.”

A Nemzeti Sport 1926. június 27-i száma ismét Haltmayerként írt róla: a középiskolások úszóbajnokságán 400 gyorson a szegedi piaristákat képviselő Wanié Rezső mögött 6:10:04 perces idővel a második lett. Érdekesség, hogy végül mindketten kijutottak az 1928-as olimpiára, ahol Halassy a vízilabda-válogatottal ezüstérmet nyert, Wanié Rezső pedig a 4×200-as gyorsváltóval 4. lett.

Az 1926-os első úszó Eb-t Budapesten rendezték, ahogy az Esti Kurír írta,

a féllábú bajnok, Halassy Olivér az Európa-bajnokság szenzációja.

A fiatal úszó az előfutamokban országos csúcsot úszott 1500-on, de csak 25 percig örülhetett, Páhok István ugyanis azt is felülmúlta. A döntőben ismét Halassy volt a jobb: a legendás svéd Arne Borg győzött, Olivér 22:25:00 perccel országos rekordot elérve a 4. lett, éppen Páhok előtt.

Az év folyami bajnokságán is ők ketten harcoltak ismét, de immáron Halassy győzött – nem először. 1938-ig összesen 13 dunai versenyen indult, 11-szer győzött (1932-ben a Los Angeles-i olimpia miatt hiányzott).

Pólóedzéstől eltiltva

1927-ben a lapok már a formahanyatlásával foglalkoztak, egy MTK által rendezett versenyen ugyanis olyan lassan úszott, hogy csak azt az időt tudta kiúszni, amit az újpesti versenyen ellenfél nélkül sétálva elért.

Éremtáblázat (1928)

Egyesült Államok: 22 arany, 18 ezüst, 16 bronz
Németország: 10 arany, 7 ezüst, 14 bronz
Finnország: 8 arany, 8 ezüst, 9 bronz
Svédország: 7 arany, 6 ezüst, 12 bronz
Olaszország: 7 arany, 5 ezüst, 7 bronz

Magyarország: 5 arany, 5 ezüst

„A szövetség a feltűnő formahanyatlás alapján azonnal vizsgálatot indított, hogy Halassy Olivér, a válogatott úszókeret tagja, aki már hetek óta nem jelenik meg a válogatott tréningen, mit csinált az elmúlt héten, miféle tréninget folytatott A kérdésre hajmeresztő választ kapott. Kiss Géza, a MUSZ ügyvezető alelnöke, az UTE úszóvezetője ugyanis bevallotta, hogy Halassy Olivér az elmúlt hét szerdáján leúszta a folyambajnokság távját, az 5 kilométert a Dunában. Csütörtökön 1500 métert úszott az újpesti uszodában – tréningül a tegnapi versenyre, pénteken nagy kétkapus tréningben vett részt, hogy a vasárnapi UTE–MAC mérkőzésre formában legyen, tegnap leúszta 1000 méterét, ma erős kupameccset játszik, de az újpestieknek – úgy látszik – ez még mindig nem elég a tréningből, mert a kétnapos erős verseny után hétfőre újra folyambajnoki tréning van a programon.”

A döntés kegyetlen lett: az intézőbizottság a verseny után Halassyt „minden pólótréningtől szigorúan eltiltotta, és kötelezte a válogatott tréningek pontos látogatására azzal, hogy mulasztása esetén törlik a keretből.”

Bár a korabeli lassú és megbízhatatlan információáramlás miatt a magyarok úgy tudták, Arne Borg kihagyja az 1928-as Eb-t, a svéd megérkezett Bolognába, és megvédte címét 1500-on. Halassy azért annyira nem lehetett rossz formában, ha 22:05 perccel ismét magyar csúcsot úszott, igaz, így is csak az ötödik helyen ért célba.

A víznél jobban csak a gyomrát szerette

Miután vízilabdában egyre jobban teljesített, megkerülhetetlen játékossá vált, így nem volt kérdés, hogy 1928-ban ott lesz az amszterdami játékokon.

Csak tavaly kezdett el az UTE csapatában pólózni, és az idén már Komjádi  Béla felismerte a fiatal játékos különleges klasszisát. Párizsban szerepelt először válogatott csapatban, és ma már a magyar póló egyik erőssége.

A Halassy-gyerek imádja a vizet, de a víznél talán jobban a gyomrát. Egy kedves epizód ezzel kapcsolatban: mikor a párizsi győzelem után a csapat a Landeknél történt pályacsuszamlás miatt megkésett, a Halassy-szülők már nagy kosarakkal mentek Oli elé, a kosárban sült csirke és egyéb jók várták az újdonsült válogatottat. Mikor aztán megtudták, hogy az expedíció huszonnégy órát késik, Halassy mama könnyeivel áztatta a pályaudvaron az Olinak szánt jókat. De azért másnap újabb kosarakkal fogadta a sokat éheztetett fiacskáját” – írta a Magyar Kurír.

De mi lesz az úszással?

A legeredményesebb sportolók 1928-ban

Georges Miez (Svájc – torna) 3 arany, 1 ezüst
Hermann Hänggi (Svájc – torna) 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz
Lucien Gaudin (Franciaország – vívás) 2 arany, 1 ezüst
Eugen Mack (Svájc – torna) 2 arany, 1 bronz

A Magyar Jövő 1928. augusztus 1-jén még azt írta: „A Magyarország–Argentína mérkőzést szombaton délelőtt játsszák le az 1500 méteres úszás előfutama után. Ez a beosztás némileg hátrányos a magyar csapatra, mert a csatársor egyik tagja, Halassy Olivér részt vesz az 1500 méteres gyorsúszás egyik előfutamában, vagyis nem pihenten száll vízbe a mérkőzésre. Lehet, hogy erre való tekintettel a magyar csapat Halassy helyén tartalékkal lesz kénytelen játszani.”

Nem így történt, a sportoló végül a vízilabdát választotta, az argentinok elleni 14-0-s meccsen gólt is lőtt, végül két találattal és egy ezüstéremmel zárta a játékokat. A válogatott a döntő félidejében 2-0-ra vezetett a németek ellen, akik egyenlítettek, majd a hosszabbításban még három gólt szerezve 5-2-re nyertek.

Mentség volna: a bíró egy szabályos gólunkat elnézte. De nem kell mentség. Levertük Dél-Amerikát, Észak-Amerikát, le a védő francia csapatot. Nem kell mentség. Nincs mentegetni való. Második lettünk

– vonta meg a mérleget a Nemzeti Sport 1928. augusztus 10-i számában.

Majdnem elcsábult, végül olimpiai bajnok lett

Az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon emberfeletti teljesítményt nyújtott, hiszen a vízilabda-válogatottal aranyérmet nyert, de győzött az 1500 méteres gyorsúszásban is – pedig a két esemény között mindössze két óra telt el.

Az Est (1931. szeptember 1. – forrás: Arcanum.hu)

Ekkorra ismét kacérkodott a gondolattal, hogy az 1932-es olimpián úszásban próbálja ki magát, állítólag az amerikai hajóúton jelezte is Komjádi Bélának, hogy inkább sportágat váltana. A legendás mester próbált érvelni, hogy nélküle a pólósok sem nyernek, úszásban pedig nem lesz esélye – ennek ellenére Halassy az úszócsapattal több versenyen is részt vett Amerikában, így nem volt ott a pólósok New York-i, bridgeporti és clevelandi bemutató mérkőzésein.

Jöttek is a győzelmet úszásban, egészen addig, amíg éppen egy viadalon két hazai sportoló is alaposan elverte. Így visszatért a pólósokhoz. A Nemzeti Sport 1932. július 31-i száma mindezt úgy tálalta, hogy szemlézte a denveri The Sunt, amelynek Komjádi Béla szövetségi kapitány kijelentette, Halassy minden erejét a vízipólóra tartogatja.

A lap ehhez a következőket fűzte: „Ezek az olimpia előtti versenyek végeredményben ártanak az olimpiának. Tisztázzák az erőviszonyokat, s a veszteseket arra késztetik, hogy ne is igyekezzenek az olimpiára. (…) Halassyt valószínűleg a New Yorkban elszenvedett vereség bírta rá, hogy hirtelen ilyen úszóellenes, vízipólóbarát hangokat üssön meg.”

Magyar úszók a Los Angeles-i olimpia előtt egy New York-i versenyen (Tolnai Világlapja, 1932 – forrás: Arcanum.hu)

A legviccesebb az egészben, hogy a korabeli lapok közül több is kiemelt alcímben hozta, hogy a Los Angeles-i játékokon Halassy kiesett a 400 méteres gyorsúszásban, mert előfutamában csak a 4. lett. A problémát egy elhallás okozhatta: 400-on ugyanis Kánásy Gyula indult.

Ami a vízilabdát illeti, a magyarok könnyedén győztek, Németországot 7-2-re, Japánt 18-0-ra, az Egyesült Államokat 7-2-re verték. Utóbbi két mérkőzésen Halassy hét, illetve négy gólt szerzett.

Fülemülekabaré után pofonosztás

Halassy Olivér neve még egy ízben a lapok hasábjaira került. Az olimpiai pólóversenyen eredetileg öt nemzet indult, de Brazíliát végül kizárták, és a lejátszott két meccsének eredményét törölték. A dél-amerikaiak 7-3-ra kikaptak a németektől, de az újságok szerint rettentő durván játszottak. A meccset Komjádi Béla vezette, akivel kapcsolatban azt írták, végigsípolta a mérkőzést a sok szabálytalanság miatt. A fülemülekabaré (ahogy a Nemzeti Sport augusztus 9-én írta) végén a brazil játékosok előbb verbálisan estek Komjádinak, majd a nézők is bekapcsolódtak a csetepatéba, és a rendőröknek kellett közbeavatkozniuk.

 

„Most közbelépnek az eddig csak a bíró épségére vigyázó rendőrök, és lefogják a verekedő brazil játékosokat, kiviszik az uszodából. A harc azonban tovább folyik, és az újból megtámadott vezetők segítségére Halassy siet, aki magából teljesen kikelve hatalmas ütlegeket osztogatva veri az alattomos támadókat” – írta a sportnapilap.

Nemzeti Sport (1932. augusztus 9. – forrás: Arcanum.hu)

Élet-halál között

1936-ban (Komjádi Béla korai, tragikus halála miatt) már dr. Beleznay László állt a válogatott élén, a válogatott pedig abszolút esélyesként utazott Berlinbe. Egyetlen komoly ellenfél volt, Németország, amely ellen 2-2-es döntetlen lett az eredmény, így az utolsó nap mérkőzései és a gólarány döntött az aranyéremről. Miután a németek 4-1-re legyőzték Belgiumot, a magyaroknak minimum 4-0-ra, vagy kapott gól esetén 6-1-re kellett verniük a franciákat. Az 5-0-s siker mindent eldöntött: Magyarország megvédte a címét.

Halassy 1938-ban még folyamúszóbajnok lett, 1939-ben az újpesti pólósokkal már a 10. bajnoki címét nyerte, de még 1940-ben is visszakerült a válogatottba.

1941 áprilisában egy mandulaoperációt követően vérmérgezést szenvedett, napokig súlyos állapotban feküdt az újpesti kórházban.

Halálát végül nem ez okozta: 1946-ban ismeretlen tettesek lelőtték az angyalföldi Szent László úton.

Gyilkosság a Szent László úton

Hogy pontosan mi történt, nehéz kibogozni. Sokáig a rablógyilkosság verziója terjedt el, minden bizonnyal azért, mert a legfrissebb kutatások szerint szovjet katonák gyilkolták meg, ezt pedig mégsem lehetett így nyilvánosságra hozni.

A Kis Újság azt írta, gengszterek gyilkolták meg barátjával, Csikány Gyulával együtt. „Halassyt és Csikányt az autóban agyonlőtték, majd holttestüket az úttestre dobták, ők maguk pedig a kocsiba ülve elrobogtak.”

Kis Újság (1946. szeptember 12. – Forrás: Arcanum.hu)

Egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni apósa autóját, amellyel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre lelőtték társával együtt.

 

Magyarok az 1928-as olimpián

Aranyérem: Keresztes Lajos (birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly), Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly), Mező Ferenc (művészeti versenyek, irodalom), Tersztyánszky Ödön (kardvívás, egyéni), kardcsapat (Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön)
Ezüstérem: Bárány István (úszás, 100 gyors), Papp László (birkózás, kötöttfogás, középsúly), Petschauer Attila (kardvívás, egyéni), Szepes Béla (atlétika, gerelyhajítás), vízilabda-válogatott (Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József)

Egy másik verzió szerint 1946. szeptember 10-én taxin ment haza egy sportrendezvényről, amikor szovjet katonák megállították a kocsit, és felszólították a vezetőt, szálljon ki, adja át az autót. A rémült taxis könyörgésre fogta a dolgot, Halassy kiszállt a kocsiból, felszólította őket, álljanak félre, és engedjék a taxit útjára, de mindkettőjüket a helyszínen agyonlőtték.

A Németországban megjelenő Hídverők című lap kisebb regényt írt, mintha a különböző pletykákat gyúrta volna össze. E szerint az újpesti orosz katonai parancsnok megengedte, hogy továbbra is használja az autóját, erről papírt is kiállított, de igazából „szemet vetett a csinos kis Mercire.” A sztori csak ott sántít, hogy egyetlen halottról ír, szerinte ugyanis a sofőr kiugrott az autóból, és elmenekült.

Hogy mi az igazság, talán sohasem derül ki. Halassy temetésén ötezer ember gyűlt össze, az olimpiai bajnokok nevében Hajós Alfréd búcsúztatta:

A te nagy akaraterődre most lenne a legnagyobb szükségünk, amikor a legnagyobb nehézségek közepette ismét a sporton keresztül kell visszaszereznünk a világ megbecsülését.

Kiemelt fotó: MOB

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.