Sport

Meghamisították a magyar olimpiai bajnok élettörténetét

Kortársai alacsony, jelentéktelen fiúként jellemezték a jogász végzettségű nagyszerű vívót, Fuchs Jenőt, aki hazai versenyeken alig indult el, mégis négyszeres olimpiai bajnok lett: 1908-ban és 1912-ben egyaránt aranyérmet nyert kard egyéniben és csapatban. Bár olimpiatörténeti sorozatunkban nem feltétlenül a nagy bajnokokra koncentrálunk, Fuchs történetét nem hagyhatjuk ki: az 1955-ben elhunyt sportember életét ugyanis meghamisították, így éveken át olyan történetek keringtek róla, amelyek valótlannak bizonyultak.

Olimpiatörténet

1896: A Tapavicza-rejtély – egy meggondolatlan magyar izomember olimpiai története

1900: Sokat köszönhet a magyar sport az elfeledett MÁV-fogalmazónak

1904: Patkányméreg segítségével is lehetett olimpiát nyerni

Ha tömören szeretnénk fogalmazni, elég idézni a Magyar Életrajzi Lexikon 1967-ben megjelent szócikkét.

Fuchs Jenő (Bp., 1882. okt. 29. —Bp., 1954. márc. 30.): vívó, tiszti alügyész, tőzsdetitkár. Kétszer nyert egyéni kardvívó olimpiai bajnokságot anélkül, hogy a m. bajnokságokon eredményesen szerepelt volna. Az 1908-as londoni és az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon az egyéni győzelem mellett tagja volt a győztes m. kardcsapatnak is. Mindvégig egyesületen kívül versenyzett, 1908 — 12 között 7 alkalommal volt tagja a vívóválogatottnak. A víváson kívül evezésben és szánkózásban is versenyzett.”

Olimpiai bajnok klub nélkül

Magyarok az 1908-as olimpián

Aranyérem: Fuchs Jenő (vívás, kard egyéni), kardcsapat (Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos, Földes Dezső), Weisz Richárd (birkózás, kötöttfogás – szupernehézsúly)
Ezüstérem: Halmay Zoltán (úszás, 100 m gyors), Somodi István (atlétika, magasugrás), 4×200-as gyorsúszó-váltó (Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán), Zulawszky Béla (vívás, kard egyéni)
Bronzérem: Levitzky Károly (evezés, egyes), atlétikai váltó (Simon Pál, Wiesner Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön, Rácz Vilmos – 200-200-400-800 m olimpiai staféta)

Fuchs a korabeli cikkek szerint valóban magának való ember volt, édesapja nyomdász volt, és ugyan mindkét fiát egyetemre járatta, a jogász végzettségű Jenő a mágnások, dzsentrik, katonatisztek és nagyiparosok vívóvilágában mindig is kicsit magára maradt.

Ugyan rövid ideig sportolt az MTK és az NVC színeiben, elsősorban egyesületen kívül maradt, Rákossy Gyula tanítványaként készült. Így fordulhatott elő a furcsaság, hogy sohasem nyert magyar bajnoki címet.

Videók a témában:

A felmerülő kérdés jogos: akkor hogyan szerepelhetett olimpián?

A Képes Sport 1955. március 22-i száma azt írja, az induláshoz kevesebb is elég volt. „Hamar megmutatkozott hatalmas tudása: 1908 legelején megnyerte a nagyon erős mezőnyű jogászversenyt is, Tóth Péter bajnokkal szemben.

Ezzel az egyetlen jelentősebb hazai győzelmével és a bajnokságban elért nyolcadik és a Keresztessy-emlékversenyen kivívott ötödik helyével bekerült a londoni válogatott keretbe.

Ott aztán bámulatosan teljesített. Előbb július 23-án nagyszerű teljesítménnyel aranyéremhez segítette a csapatot, amelyben rajta kívül még Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos, Földes Dezső) szerepelt, majd egy nappal később egyéniben is az első helyen végzett. Nem is akármilyen kiélezett csatában: a nyolcas döntőben Zulawszky Bélával holtversenyben lett első, végül az egy tusra menő döntőben legyőzte magyar ellenfelét.

Bámulatos hidegvér és kitartás

Idegekre menő, óvatos vívó

Filótás Ferenc, a Magyar Vívó Szövetség későbbi ügyvezető elnöke 1934-ben „Időszerű teendők a vívósportban” című tanulmányában azt írta róla, világéletében egyszerű eszközökkel dolgozott, de ezeket a tökéletességig fejlesztette.

 

„Idegekre menő, óvatos vívó, – aki rendesen nagy vívótávra áll fel, aztán ellenfele pengéjét kis lendülettel megérinti, meg is üti, hogy foglalkoztassa, figyelmét elterelje. E közben a vívótávolságot állandóan kisebbíti és ellenfelét mozgásra s vele hátrálásra kényszerítve belopja a távolságot, hogy villámgyors, egyszerű vágásai számára kedvező helyzetet teremtsen. Ha ez nem teljesen sikerül s ellenfele lép előre, akkor ő veszi fel a nagy vívótávot az alkalmas pillanatban. Ezt csinálja szakadatlanul, szinte az ellenfél végkimerüléséig, mire ez idegekkel már nem bírva megunja s készületlenül támad vagy készületlenül várja a támadást.”

Az olimpia szó így a negyedik újkori játékokon sem honosodott még meg teljesen, így lehet, hogy például a Budapesti Hírlap 1908. július 28-i szám a kardvívás világbajnokságaként írt a versenyről.

„Fuchs Jenő dr, lett a győztes, második helyre szintén magyar vívó, Zulawszky Béla került. Helyezést csak a cseh Goppold tudott elérni vívóinkkal szemben. Negyedik Szántay Jenő, ötödik Tóth Péter dr. és hatodik Werkner Lajos lett. A világ legjobb vivói közül tehát csak egy külföldi tudott a magyarok között helyet kapni.

Fuchs Jenő dr. már a vívás megkezdése napján általános tetszést keltett nagyszerű képességével. Bámulatos hidegvérrel és kitartással küzdött eleitől végig. Ma a kardverseny döntőjében összes ellenfeleit legyőzte és csak egyetlen eldöntetlen mérkőzése volt a cseh Goppolddal. Pompásan vívott Zulavszky Béla is, a ki csak a döntő napra érte el igazi formáját. A mérkőzésekben egyforma pontszámot ért el Fuchs dr.-ral és ketten döntötték el a világbajnokság sorsát. Egy tusra mérkőztek és Fuchs dr.-nak sikerült ellenfelét legyőzni és a világbajnokságot megszerezni.

A győztes magyar vívó olyan kvalitásokkal bír, a versenyben olyan művészi vívást produkált, hogy a külföldi szakértők véleménye szerint benne valóban a világ legjobb vívója aratott a klasszikus versenyben diadalt.

Magyar bajnok – evezésben!

A győzelmét követően négy évig semmilyen versenyen nem indult, sokkal inkább másik szenvedélyének, az evezésnek hódolt – ott is csak saját magában bízva az egypárevezősök (skiff) között, ahol 1911-ben bajnoki címet szerzett.

Az Újság (1912. augusztus 11. – forrás: Arcanum)

Olyannyira eltűnt a vívóéletből, hogy a korabeli lapokban, 1912 elején is csak egy névrokonra lehet rábukkanni, miszerint „Grau Józsefné prostituált konyhakéssel agyonszúrta Fuchs Jenő főpincért akivel közös háztartásban élt.”

Ezek után teljes meglepetést keltett, amikor tavasszal jelezte, szeretné megvédeni a címét.

Stockholmban Fuchs Jenő dr. is versenyezni fog. Négy év óta nem láttuk vívni, de most maga mondotta, hogy meg szándékozik védeni olympiai bajnokságát. A próbaverseny lesz az első alkalom, melyen meggyőződhetünk, hogy e négy év ártott-e, avagy használt csodálatos londoni formájának

– írta a Nemzeti Sport április 14-én.

Olyan jól ment neki, hogy nem lehetett kihagyni, a svéd fővárosban pedig bebizonyított, tudása semmit sem kopott.

„Bámulatos tudással, elhatározó fölénnyel dolgozott már a csapatversenyben is. Egyetlen assautját sem vesztette el. A ma lefolyt egyéni versenyen pedig betetőzte fényes szereplését: másodízben nyerte meg az egyéni kardvívás világbajnokságát. Oly teljesitményt produkált ezzel dr Fuchs Jenő, mely után most már méltán illeti meg őt »a világ legjobb vívója‘« büszke cím. Oly kiváló társaságban, mint amilyet a londoni, majd stockholmi olympiád gyűjtött össze, ismételten győzedelmeskedni, minden dicsérő szónál többet mond” – olvasható a Pesti Hírlap július 19-i számában.

A sportolót otthon – a meleg fogadtatás mellett – csupán egy klub, a Sirály SE ünnepelte, ez az evezős sportegyesület volt az egyetlen, amelynek Fuchs Jenő a tagja volt.

Hajthatatlan maradt

Éremtáblázat

Nagy-Britannia: 56 arany, 51 ezüst, 39 bronz
Egyesült Államok: 23 arany, 12 ezüst, 12 bronz
Svédország: 8 arany, 6 ezüst, 11 bronz
Franciaország: 5 arany, 5 ezüst, 9 bronz
Németország: 3 arany, 5 ezüst, 5 bronz
Magyarország: 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz

1924-ben ismét jelentkezett az olimpiai csapatba, de immáron csak akkor kerülhetett volna be, ha indul hazai versenyeken. Ezt azonban nem vállalta. A párizsi olimpiai bajnok, Pósta Sándor így emlékezett vissza:

„Én magam Fuchs-párti voltam …. ő közös olimpiai tréningeken, amelyeken — sajnos — centrális vezetés nélkül, csupán sajtóellenőrzés mellett tartott komoly asszók folytak, arról győződtem meg, hogy Fuchs vívói vitalitása oly érték, amelyről lemondanunk könnyelműség … és nem utolsósorban szerettem volna Fuchsot Párizsban tudni azért, hogyha győzök, ő is az ellenfeleim közt legyen. Ezért is szívesen tettem volna vele kivételt. Fuchs azonban hajthatatlan maradt, nyilvános versenyre nem állt ki.”

1928-ban újra próbálkozott, a hírre, hogy elindul a válogatón állítólag akkor tömeg ment ki a Keresztessy-emlékversenyre, hogy sokan az utcán ragadva várták a híreket. Fuchs a középdöntőre elfáradt, bizonytalanná vált, és végül nem jutott be a döntőbe. A verseny után be is jelentette a visszavonulását.

A Budapesti Áru- és Értéktőzsdén helyezkedett el tőzsdetitkárként, az ő közbenjárására vezették be a mai napig használatos statisztikai jelentési rendszereket.

A világháború után újra a tőzsdén vállalt munkát, hamarosan a tanácsi hivatal főtitkára lett, de az államosítás a munkahelyét is elérte: 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, a vagyonát pedig állami tulajdonba vette.

1955. március 14-én, 72 éves korában halt meg.

Képes Sport (1955. március 22. – forrás: Arcanum)

Vaskereszt – vagy amit akartok

A legeredményesebb sportolók 1908-ban

Melvin Sheppard (Egyesült Államok – atlétika) 3 arany
Henry Taylor (Nagy-Britannia, úszás) 3 arany
Benjamin Jones (Nagy-Britannia – kerékpár) 2 arany, 1 ezüst
Martin Sheridan (Egyesült Államok – atlétika) 2 arany, 1 bronz
Oscar Swahn (Svédország – sportlövészet) 2 arany, 1 bronz

A négyszeres olimpiai bajnokról 1999-ben új információk láttak napvilágot. a Lyukasóra májusi számában Szilágyi György „Sárga karszalag és Vaskereszt” címmel írt róla, az írás alapjául pedig Szepesi (Szepessy) Géza visszaemlékezése szolgált.

Szepesi azt állította, 1945-ben együtt raboskodott Fuchs Jenővel a Pestvidéki Fogházban, így tőle hallotta ezt a történetet. Eszerint Fuchs, bár nem lett volna kötelezve rá, de mivel már az I. világháborúban is tisztként szolgált, önként jelentkezett munkaszolgálatosnak, és a keleti fronton bátorságával annyira kitűnt, hogy a 323. német gyaloghadosztály egy tisztje felfigyelt rá, és javaslatára Friedrich Trompeter ezredes hadosztályparancsnok, aki mellesleg, mint kardvívó és öttusázó is ismerte őt az 1936-os berlini olimpiáról, kitüntette a Vaskereszt II. osztályával.

A sztori olyan felkapott lett, hogy sokan ellenérzés nélkül átvették. A Balassi Intézet által kiadott „Nemzeti évfordulóink 2007” című kötetben Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója is megemlítette a róla szóló részben, belekerült Gallov Rezső 2011-ben megjelent Londoni olimpiák című könyvébe, és 2015-ben Nyáry Krisztián is felhasználta a Merész magyarok című munkájában.

De az Arcanum jóvoltából találni egyoldalnyi Magyar Hírlap-cikket is 2017 június 17-éről „Egy munkaszolgálatos Vaskeresztje” címmel,

A hazugságról végül 2017 novemberében Ungváry Krisztián történész rántotta le a leplet, aki az Élet és Irodalom 44. számában írt publicisztikájában megcáfolta a sztorit.

Azt írta, 1945 után Fuchs egy napra sem volt letartóztatva, így nem találkozhatott Szepesivel a börtönben. Arra sincs adat, hogy Fuchs katonatiszt lett volna az I. világháborúban.

Ahogy Ungváry írta, „az említett Trompeter ezredes 1942-ben csakugyan kinn volt a keleti fronton a 2. magyar hadsereggel szomszédos német 323. gyaloghadosztály egyik ezredparancsnokaként, azonban Vaskeresztet nem adományozhatott, mert az ott és akkor hadosztályparancsnoki jogkör volt. Semmilyen adat nincsen arra egyébként, hogy ismerte volna Fuchsot. Arra pedig végképp nincsen adat, hogy Fuchs Vaskeresztet kapott volna – ez azért is kizárható, mert egy zsidó munkaszolgálatost biztosan nem tüntettek volna ki ilyennel. A Vaskereszt adományozásánál ugyanis mindig fel kellett tüntetni az érintett csapattestét, jelen esetben – amennyiben Fuchs kinn lett volna a fronton – egy munkaszolgálatos századot, ami a kor ismeretében nyilvánvaló képtelenség.”

Az első ember

Kalandos életéről dokumentumfilm készült „Fuchs Jenő: Az első ember” címmel, amelyet a születésnapján, október 29-én mutattak be tavaly.

A Magyar Média Mecenatúra oldalán megtalálható ajánlásban már ez olvasható: „a legenda, miszerint egy haditett végett átvehette a német Vaskereszt II. osztályú kitüntetését sajnos nem igaz.”

Kiemelt fotó: Youtube/Tolnai Világlapja

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.