Sport

Nem hivatalos és nem magyar találmány az olimpiai pontszámítás

A lapok előszeretettel teszik közzé az olimpiai éremtáblázatot, számolják a pontokat, közben egy pillanatra sem vetődik fel, hogy van egyáltalán értelme bármilyen rangsornak? Az olimpiai Charta kifejezetten tiltja ezt, mégis vannak különféle számítások. Ezeknek néztünk utána.

2014-ben a 444.hu tette fel a kérdést egy írásában: A magyarokon kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat?

Itthon ennek a rendszernek nagy hagyománya van, a Magyar Olimpiai Bizottság speciális pontrendszere szerint egy-egy versenyszám első hat helyezettje kap pontot: az aranyérmes hetet, a második csak ötöt, a hatodik már csak egyet. Mielőtt azt hinnénk ez nem fontos: dehogynem! A pontrendszer alapján dőlt el ugyanis, hogyan oszlottak meg a sportági támogatások.

De tévedünk, ha azt hisszük, ez teljesen új keletű és magyar találmány.

Csak semmi hazaírás!

Az olimpiai éremtáblázat is ad egyfajta támpontot. Kicsit furcsán hangzik, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan nem ismeri el ezt a rangsort, mégis elfogadott: az aranyérmek száma a meghatározó, ha az megegyezik, akkor az ezüstök, majd a bronzok döntenek.

1904-et kivéve minden szervező bizottság hivatalos jelentést tett közzé, amely többek között felsorolta az egyes versenyszámok eredményeit. De amíg az 1912-es és az 1924-es eredményeket „hivatalos” jelzővel illették, addig az 1928-ast már „nem hivatalosként” írták le.

Pedig mind Párizsban, mint Amszterdamban voltak számítások, erre lehet is forrást találni a magyar lapokban.

A Sporthírlap egy egész oldalt szentelt annak a június 10-én megjelent 109. számában, hogy a nagy pontversenyen kívül még az egyes sportágak hegemóniájáért is folyik a küzdelem, és vajon „leverheti-e még Finnország Amerikát az atlétikai pontversenyben?”

„A pontverseny végső állása határozza meg az egyes nemzetek pozícióját a testi kultúra terén, ami helyes mértéket ad, mert különböző versenyágakban folyik a verseny s előkelő helyezésre csak az a nemzet számíthat, amely a sport minden ágában egyformán kiváló reprezentánst tud fölmutatni.

A nemzetek közötti pontversenyt először Londonban írták ki s azt akkor Anglia nyerte meg Amerika előtt. Másodszor Stockholmban számították a pontokat s ekkor Svédország győzött minimális pontszámmal Amerika előtt.

Amerika minimális leveretésének mind a két esetben az volt az oka, hogy az olimpiai bizottság a rendező nemzetekre bízta a program összeállítását, illetve új számok felvételét s úgy az angolok, mint a svédek alaposan visszaéltek az u. n. hazaírással”.

A lap akkor egy nagy táblázatot is közölt a július 9-i állásról, amelyben leírta:

az első hely 10, a második 5, a harmadik 4, a negyedik 3, az ötödik 2, a hatodik hely 1 pontot ér.

Sporthírlap, 1924. június 10. (Forrás: Arcanum.hu)

1928-ban is lehetett utalást találni arra, hogy ez a pontszámítás bizony fontos: a Brassói Lapok július 27-i száma címben hozta, hogy „Az olimpiai pontversenynek Amerika a favoritja”.

„A négy év előtti párisi olimpiászon Amerika nyerte meg az olimpiai pontversenyt és ez a körülmény fokozottabb erőkifejtésre sarkalja, hogy Amszterdamban is ő legyen az első” – olvasható, de a lap hozzátette, „ha Magyarországnak jól megy, szép helyezést érhet el.”

Brassói Lapok, 1928. július 27. (Forrás: Arcanum.hu)

Ahány rendező, annyi számítás

A világsajtó szerint számtalan matematikai képlet volt az évek során, sokan, sokféle szisztematikus, súlyozott pontrendszert dolgoztak ki.

1908-ban az angol szervezők úgy számoltak, hogy egy arany 5, egy ezüst 3, egy bronz pedig 1 pontot ér. A szisztéma 2008-ban került ismét elő, amikor a denveri egyetem egyik professzora, Robert Hardaway azt állította, így kellene rangsort felállítani.

Pekingben ugyanis az a szégyen esett meg az amerikai sportolókkal, hogy jóval kevesebb aranyérmet nyertek, mint a kínaiak (48 kontra 36). De ez mégsem járja, így az Egyesült Államok azonnal reagált, és azt mondta, sokkal eredményesebben szerepeltek a sportolói, hiszen 112 érmet szereztek, míg a házigazda csak százat.

1912-ben, Stockholmban a 3-2-1-es számítással próbálkoztak, 1924-ben fordult elő az, hogy már a helyezéseket is figyelembe vették. Így az aranyérem 10, az ezüst 5, a bronz 4 pontot ért, de a 4-6. helyezett is kapott 3, 2 és 1 pontot. Ott, Párizsban már a NOB is megkövetelte azt, hogy a versenyszámokban az első hat helyezett neve ismert legyen.

Az 1928-as első téli játékokon 6 és 1 pont között kapott az első hat helyezett, 1932-re pedig visszatértek a nyolc évvel korábbi számításhoz.

Azóta újabb és újabb elképzelések láttak napvilágot, állítottak már fel rangsort a lakosságszámra, vagy éppen a GDP-re kivetítve – kinek, mi okoz boldogságot, de főleg előkelőbb helyezést.

Mindenki úgy számol, ahogy neki kedvezőbb

Hogy kell-e a számolgatás és kinek van igaza, nem tudni. A Nemzeti Sport az atlantai játékok után azt írta, természetesen mindenki kiszámolta a saját végeredményét, amelyet – pedig szubjektív műfajról van szó – érvekkel is alá tud támasztani.

„Az olimpiai pontversenyhez hozzátartozik, hogy hivatalosan nem is létezik, sőt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kimondottan „nem szereti”, hogy néhány helyen számolgatnak… Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy-egy ország (már ahol foglalkoznak vele) a neki legkedvezőbb módon összegzi az eredményeket. De a határokon belül is lehetnek eltérések. Hazánkban például az Országos Testnevelési és Sporthivatal százötvenkét magyar pontot tart nyilván, a Nemzeti Sport százötvenet, de akad olyan olvasónk is, aki száznegyvennégyet” – olvasható az 1996. szeptember 11-i számban.

Ami biztos, Magyarország eddig – a művészeti versenyekkel együtt – a nyári és téli olimpiákon összesen 502 érmet (177 arany, 151 ezüst, 174 bronz) szerzett, ezzel a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.

Kiemelt fotó: a magyar küldöttség a 2012-es londoni olimpia megnyitóján (GABRIEL BOUYS / AFP)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.