Média

Változik a Rádió 1 hatósági szerződése

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 06. 08. 15:29

Korábban a témában:

Amellett, hogy az NMHH Médiatanácsa eheti ülésén hozzájárult az országos kereskedelmi rádiós pályázat május 22-i eredményhirdetését követően 3 nappal már alá is írt médiaszolgáltatási szerződésének a néhány nappal későbbi módosításához a kormányközeli, eredetileg POP FM néven pályázó Hold Reklám Kft.-vel, és ezzel áldását adta, hogy a médiaszolgáltató június 15-én végül Retro Rádió néven kezdje meg a sugárzást, továbbá engedélyezte az eddigi budapesti Retro Rádió üzemeltetőjének, hogy Magyar FM-re változtassa nevét, a nyíregyházi Retro Rádió üzemeltetőjének pedig, hogy Best FM-re váltson, nézzük, mi történt még a testület ülésén.

Bejelentette a Vajna-közeli Retro Rádió, költözik az elnémíttatott Class FM országos frekvenciájára
Már hallhatók az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciára költözést népszerűsítő promók. Ám még lehet gond a Retro névből, hiába a Médiatanács hozzájárulása a POP FM/Retro névváltáshoz.

Vételkörzet-szűkülés miatt változik a Rádió 1 hatósági szerződése

  • Bár a médiahatóság eheti ülésén hozott határozatokról kiadott sajtóanyagból ezt kihagyták, a budapesti 96,4 MHz-en a Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft., Andy Vajna egyik rádiós vállalkozásának hatósági szerződésének megváltoztatásáról is tárgyalt a testület. Megkérdeztük erről a médiahatóságot, ahol azt a választ adták, hogy azért kerül sor a szerződésmódosításra, mivel a Rádió 1 hálózatából a május 25-i előzetes tájékoztatásnak megfelelően kikerült a Rádió 1 Mosonmagyaróvár és a Rádió 1 Székesfehérvár. Ezekről a helyi frekvenciákról a hálózatos partner, az országos frekvenciapályázaton győztesnek nyilvánított Hold Reklám Kft. kénytelen volt lemondani az országos sugárzás beindításához, ezért elnémult Mosonmagyaróváron a 99,7 MHz-en és Székesfehérváron a 103,8 MHz-en a Rádió 1. (Mosonmagyaróvárra egyébként átnyúlik egy másik Rádió 1 vételkörzete, Fehérváron pedig egy Andy Vajna ügyvédjeinek nevén lévő cégnek, az LB Rádiónak ítélt egy helyi frekvenciát a Médiatanács, de az ügy perré fajult, a Kúria pedig felfüggesztette a pályázatot, de idővel elképzelhető, hogy visszatérhet a Rádió 1 a városba.) Az NMHH azt írja, eheti ülésükről kiadott összefoglalójukban azért nem említették a szerződésmódosítást, mert ahogy azt már kinyilvánították más alkalmakkor, nem számol be a Médiatanács minden döntéséről a heti összefoglalójában, és különben is az országos kereskedelmi rádiós pályázati eredmény kapcsán előzetesen már utaltak rá, hogy később le kell majd mondania a Hold Reklám Kft.-nak az említett helyi frekvenciákról.
  • Bár az összefoglaló nem említi, a Rádió 1 egyébként hamarosan a balatoni (tihanyi) frekvenciájától is búcsúzhat, ugyanis még május 24-én lejárt a helyi partner, a Rádió 1 Tihanyt (105,7 Rádió 1) működtető Life Essence Kft. médiaszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács pedig a kft. korábbi súlyos jogsértése, egy korábbi engedély nélküli hálózatba kapcsolódás miatt nem hosszabbít szerződést a médiaszolgáltatóval. Ennek ellenére a médiaszolgáltató, illetve a hatóság nem némította el az adást a május végi időpontban, hanem – mint ahogy azt a médiahatóságnál kérdésünkre elmondták – a médiaszolgáltató ideiglenes bírói intézkedéssel még a frekvencia hétéves lejárati dátuma előtt elérte, hogy ne kelljen lekapcsolnia a sugárzást az üggyel kapcsolatos jogerős döntésig. Egy múlt hét szerdai bírósági ítélet azonban kimondta, hogy a Médiatanács jogszerűen döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg a jogosultságot. Mint a médiahatóságnál ma kérdésünkre elmondták, már kézhez vették az ezzel kapcsolatos ítéletet, így jelenleg tanulmányozzák azt, és ennek fényében megteszik majd a szükséges lépéseket. (Ez újabb szerződésmódosítást igényel majd a Radio Plus Kft.-vel is.)
  • Ha már Székesfehérvár: a Médiatanács eheti ülésén bírságot szabott ki a székesfehérvári Alpha Rádió szolgáltatójára, mivel a testület szerint egy vizsgált márciusi műsorhét alapján a szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveges, közszolgálati és közösségi műsorszámot tett közzé. A médiaszolgáltatónak 10 ezer forintot kell befizetnie büntetésként.

A vizsgált tévéműsorok többsége elérhető volt hallássérülteknek

  • A testület ezenkívül elfogadta és a honlapján közzétette a médiahatóság legfrissebb vizsgálatát arról, hogy 2017 második félévében a hét országos közszolgálati és a két nagy kereskedelmi televízió műsorszámai mennyire voltak befogadhatók a hallássérült nézők számára. A több mint ötezer vizsgált műsorórában a kínált műsorok hozzávetőleg 83 százaléka elérhető volt a hallássérültek számára – ez a közszolgálati televíziók esetében 86,2, míg a kereskedelmi televíziók esetében a 71,3 százalék volt. A segédlettel kötelezően ellátandó műsoridő 99,9 százalékában valóban teljesült az akadálymentesítés – az M1, az M3 és az M4 esetében maradéktalanul. A szolgáltatók elsősorban feliratot alkalmaztak (99,6 százalék), a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorszámok aránya minimális volt (0,4 százalék). Minden magyar nyelvű zenei- és sportprogram, illetve élő műsor hozzáférhetővé vált, de anomáliák – felirathiány, tartalmi vagy időbeli pontatlanság – továbbra is előfordultak minden vizsgált médiumnál, emelte ki az NMHH témával kapcsolatos összefoglalója. A testület emlékeztet rá, hogy a médiatörvény a közérdekű közlemények, a politikai reklámok, a hírműsorszámok – beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést is –, a politikai tájékoztató műsorszámok, a fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló műsorszámok, a filmek, a játékok és a közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok esetében előírja azok magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással történő elérhetővé tételét. Az ellenőrzött napokon észlelt jogszabálysértések miatt a hatóság 14 esetben indított eljárást, illetve szabott ki bírságot összesen 13 millió forint értékben.

Ők kapnak pénzt a Médiatanácstól

  • A Médiatanács döntött arról is, hogy összesen 1,8 millió forinttal támogatja az idei, 14. Göcsej Filmszemle díjazottjait. Az összeget a kisjátékfilm, a dokumentumfilm és a filmetűd kategória legjobbjainak, valamint a Szalai Annamária Filmdíj nyertesének ajánlja fel a testület. A Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. szervezőként június 30-ig várja a pályaműveket a szeptember közepi szemlére. A Médiatanács döntött arról is, hogy az október második felében esedékes 18. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivált négymillió forinttal támogatja. (Érdekesség, hogy a díjat ugyan a médiahatóság 2013-ban elhunyt elnökéről, Szalai Annamáriáról nevezték el, de nevét a kiadott sajtóanyagban helytelenül Szalay Annamáriaként szerepeltetik.)
  • Kilenc hazai és hat határon túli alkotó készítheti el dokumentumfilmjét a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra Programjának támogatásával. Az idei Ember Judit-pályázat első fordulójában a filmek gyártására 111,8 millió forintot ítélt oda a testület. A magyarországi nyertes pályázók közül Kerekes András Levelek a bolondokházából címmel rendezhet filmet egy asszony tragédiájáról, akitől ÁVH-s férje elvette közös gyermeküket, majd elmegyógyintézetbe záratta; Rozgonyi Ádám a Hazatérők című alkotásában a trianoni döntés után Magyarországhoz visszacsatolt Somoskő és Somoskőújfalu századfordulós történetét mutatja majd be. Nagy Viktor Oszkár a Tündérországban egy székelyföldi gyermekotthon három lakójának egy évét fogja végigkövetni, Szentgyörgyi Bálint A vádlott vádló című filmjében a Nagy Imrére halálos ítéletet kimondó bíró, Vida Ferenc ellentmondásos szakmai életútját viszi képernyőre. Pap Ferenc a Fehér Ház című alkotásban a Képviselői Irodaház múltját, a kommunista diktatúrában betöltött szerepét eleveníti majd fel, Király Levente Piedone nyomában! címmel Bud Spencerről fog forgatni. Kriskó László Példát mutatva Európának című filmjében a 450 évvel ezelőtti tordai országgyűlésen a világon elsőként törvénybe iktatott vallásszabadság kapcsán járja majd körbe Erdély örökségét, Dudás Viktor a Magyarország jazz élete egykor és ma című alkotásában a műfaj hazai történetét dokumentálja, míg Maróti-Agóts Ákos és Novák Tamás a legendás piarista paptanár, Jelenits István életéről készít filmet – annak azonos című könyve nyomán – Betű és lélek címmel.
  • A határon túlról érkezett pályázók közül támogatásban részesítette a testület A Fili karnagya című filmmel jelentkező Bajna György rendezőt, aki a székelyföldi Gyermekfilharmónia vezetőjéről, Haáz Sándorról készít portrét. Maksay Ágnes a Szefket rejtélyben a kolozsvári születésű Széfeddin Sefket Tibor nemzetközi filmes karrierjét követheti végig. Moldovai Katalin a Peremvidéken című filmjének középpontjában az erdélyi Szántó Sándor református lelkész és Farkas Béla, a szórványfelekezet gondnokának munkája és barátsága áll majd. Répaszelet címmel Vargyasi Levente a répatermesztést két szálon – mezőgazdasági és gyári munkásokon – keresztül hozza közelebb a nézőkhöz. A Bakancslista alkonyatban című mű Simó Ibolya rendezésében a székelyudvarhelyi szépkorúak társaságának tagjairól szól majd, a Volt egyszer egy autonómia című filmjében Fecső Zoltán pedig a Sztálin kérésére létrehozott székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány elsorvadását ismerteti. A dokumentumfilmeknek 2019. augusztus végéig kell elkészülniük és az azt követő hónapokban mutatják majd be az alkotásokat a közmédia csatornái, a Hír TV és az ECHO TV.
Szalay Dániel korábbi cikkei

Kiemelt kép: Sebestyén Balázs, a Rádió 1 műsorvezetője.  Fotó: Facebook

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.