Az történt, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken – jelentős határidő-túllépéssel – közzétette az első, államilag finanszírozott, megyeszékhelyi rádióhallgatottságra vonatkozó adatokat honlapján. Ez a gyakorlatban mindössze két grafikon publikálását jelentette a Kutatások menüpont alatt. Az egyik ábrán százalékban kifejezve egyes rádiók elérését (reach%), a másikon pedig a hallgatótábora nagysága ezrekben kifejezve. Első ránézésre semmi különös.
Az ábrák nagyíthatók.
Azonban az ábrát közelebbről is megvizsgálva, feltűnő, hogy a Rádió 1 Szolnoknak a rádió-hallgatottságmérés által érintett időszakban, 2018. január és 2018. március között 5 ezer fős közönségtábora, illetve 7 százalékos elérése volt a 15 éves és annál idősebb hallgatók között. A Rádió 1 Szolnok azonban csak jóval a mérés által érintett időszak után, 2018. április 26-án este 7-kor kezdte meg adását. Ezt tudnia kell a kutatás elvégeztető és finanszírozó médiahatóságnak is, hiszen a Médiatanács eleve csak idén január közepén ítélte a frekvenciát az Andy Vajna Rádió 1 hálózatának két ügyvédje, Litter Zsuzsanna és Bíró Balázs által létrehozott LB Rádió Kft.-nek. Hogy a Rádió 1 Szolnok végül mikor kezdte meg adását, az a radio1.hu honlapon is szerepel:
Április 26-án este 7-kor Szolnokon is elindult a Rádió 1 Szolnok adása
– olvasható a rádió oldalán.
Természetesen feltettük ezt a kérdést a médiahatóság sajtóosztályának, valamint Hantosi Bálintnak, a kutatást készítő konzorcium vezetőjének is. Tegnapi írásos megkeresésünkre azonban egyelőre nem reagáltak az érintettek.
Csendben azért lecserélték a grafikont
Még szerencse, hogy mi még korábban lementettük a korábbi ábrákat is, így önöknek most lehetősége van összevetni őket. Az eredeti, május 18-án feltöltött ábrákat cikkünk elején már láthatták. Most pedig következzen a frissített, május 23-án közzétett két ábra.
Nem ez az első botrány az állami mérés bevezetése körül
Egyébként nem ez az első botrány az államosított rádióhallgatottság-mérés körül, amelynek már a beindulása is folyamatos csúszással kezdődhetett meg, majd hónapokat késett az első adatközlés is. Néhány hete írtuk meg, hogy a Katolikus Rádió hirtelen hallgatói 61 százalékát elvesztette azután, hogy a mérést állami ernyő alá vonták. A médiahatóság és a piackutató cég szerint azonban nem történt hiba, ez normális és a módszertanváltásból fakadhat. A Sláger FM hallgatótábora is nagyot változott: hirtelen 100 ezer hallgatóval lett kisebb a közönségtáboruk, pont akkor, amikor az állam maga alá gyűrte a mérést. Szerencséjükre így is megőrizték piacvezető pozíciójukat Budapesten.
Több rádiónál teljesen hiteltelennek tartják a mérést, ezért nem járulnak hozzá az állam által mért rádióhallgatottsági adataik publikálásához, és inkább megrendelnek saját költségükön egy másik rádióhallgatottsági kutatást egy másik piackutató cégtől. Ami azért érdekes, mert a hallgatottságmérést épp azért kezdték államilag intézni, hogy legyen egy, a piac valamennyi szereplője által hitelesnek tekintett egységes adatsor. Az állami mérés azonban úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a médiahatóság kénytelen lesz kifizetni a piackutatónak a szolgáltatás ellenértékét akkor is, ha a rádiók tömegével kérik az állami mérés során róluk keletkezett adatok zárt kezelését.
A médiahatóság egyébként korábban közölte, hogy a médiának nem hajlandó megmutatni a rádióhallgatottsági mérésének adatait teljes körűen, hiába készül a kutatás jelentős összegű közpénz felhasználásával. Emiatt közérdekű adatigényléssel is megpróbáltuk kikérni a teljes felmérést, ám a hatóság így sem adta ki az adatokat, a rádiók üzleti érdekeire hivatkozva. Az ügy várhatóan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalánál folytatódik, mivel egy közpénzből végzett kutatás eredményei nyilvánvalóan nem lehetnek titkosak, ráadásul egyes piaci szereplők (ügynökségek) igenis megkaphatták azokat. A NAIH korábban egyébként már más ügyekben elmarasztalta a médiahatóságot, amiért az NMHH nem mutatta meg a 24.hu-nak a Vajna-rádiók frekvenciapályázatait annak ellenére, hogy ezek a pályázatok a nemzeti közvagyonra, értékes rádiós frekvenciákra vonatkoztak. A NAIH azonban hiába marasztalta el többszörösen az NMHH-t és kötelezte az adatok kiadására, a médiahatóság azóta sem állította helyre a törvényességet a kért közérdekű adatok bemutatásával.
