Tizenegy ügyben marasztalta el egyszerre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a 24.hu beadványai nyomán. A határozatok szerint a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság megállapította, hogy az NMHH több törvényt is megsértett, amikor a Médiatanács nem mutatta meg lapunk munkatársának az igényelt rádiós pályázati ajánlatokat, illetve Magyarország értékes nemzeti közvagyonába tartozó rádiós frekvenciakészletét érintő hatósági szerződéseket.
A Karas Monika vezette médiahatóság a NAIH szerint többszörös törvénysértést követett el, amikor nem mutatta meg
- a Velence Meleg-hegy FM 90,4 MHz,
- a Budapest FM 96,4 MHz,
- a Hajdúnánás FM 93,3 MHz,
- a Hajdúszoboszló FM 100,6 MHz,
- a Hajdúböszörmény FM 100,6 MHz,
- a Derecske FM 94,7 MHz,
- a Győr FM 103,1 MHz,
- az Eger FM 101,3 MHz,
- a Békéscsaba FM 88,9 MHz
rádiós pályázatra beérkezett ajánlatokat, hiánypótlásokat és hiánypótlás-kiegészítéseket.
- A NAIH szerint törvénysértésben van a médiahatóság azzal is, hogy a médiahatóság 2017. november 15. óta nem hajlandó megmutatni a Dunaújváros FM 93,1 MHz frekvenciára vonatkozó rádiós pályázatra, a Crossborder Film Kft. által beküldött pályázati ajánlatot.
- Törvénytelen volt az is – állapította meg a NAIH –, hogy az NMHH nem mutatta meg 2018 januárja óta az LB Rádió Kft. és a Médiatanács közötti hatósági szerződéseket.
Súlyos szabálytalanságok egyes pályázati eljárásokban
Az LB Rádió Kft. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és a Rádió 1 ügyvédjeinek, Litter Zsuzsannának és Bíró Balázsnak a cége, mely a kormánybiztos tulajdonában lévő Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva, vagyis a Rádió 1 műsorát továbbítva működik, és számos városban kapott kereskedelmi rádiós frekvenciát a Médiatanácstól. A Crossborder Film Kft. ugyancsak a filmügyi kormánybiztos és a Rádió 1 hálózati partnereként működik, tulajdonosa Belénessy Csaba, az MTI volt elnöke. Belénessy a tulajdonosa a velencei rádiós pályázatot megnyerő B&T Kft.-nek is. A békéscsabai frekvenciáért Andy Vajna közvetlenül, a Radio Plus Kft. nevű cégével indult.
Kiderült például, hogy a Médiatanács a kötelező bankszámla-igazolás hiányában is Vajna Radio Plusának adott volna frekvenciát, sőt ha kellett, még a grémium az ülésének előre meghirdetett napirendi pontját is elhalasztotta a kormánybiztosnak kedvezve, és megfordítva ezzel a pályázat kimenetelét. Kiderült az is, hogy egyes helyi rádiós pályázatokon a pályázatok egyes fejezetei szó szerint megegyeznek. Ám az NMHH megakadályozta, hogy a teljes pályázatot átnézhessük. Fény derült már arra is, hogy Belénessy cége is úgy kapott volna frekvenciát a Médiatanácstól, hogy még annak a rádiónak a nevét sem tudta mindenütt jól leírni, amelyikkel hálózatba kívánt kapcsolódni, néhol a Rádió 1 helyett DJ FM-et emlegetett, valamint önhatalmúlag átírta a kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat, de a Médiatanács tagjai számára ezek a nyilvánvaló szarvashibák sem okoztak gondot, csak később a bíróságon, mert a bíró a grémium ellenében ítélkezett. Igaz, az ítéletet a Médiatanács hosszú ideje nem tartja be.
Nemzeti közvagyonról nem lehet titkolózni
Péterfalviék keményen odaszúrtak
Az adatvédelmi hatóság arra is felhívta az adatkezelő, azaz a médiahatóság figyelmét, hogy korábban a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, a rádiós frekvenciák a nemzeti vagyon kategóriájába tartoznak és a nemzeti közvagyonról szóló törvény alapján a rádiófrekvenciákkal összefüggő adatok nem minősülnek üzleti titoknak, így ezeket ki kell adni. A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság voltaképpen ezzel azt mondta ki, hogy a médiahatóság, ha megnézte volna a 2012-ben született bírósági ítéletet, akkor is tudhatta volna, hogy nem utasíthatja vissza az adatigénylést.
A NAIH-határozat tartalmazza azt is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a közfeladatot ellátó szervek kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó minden adat közérdekű, függetlenül attól, hogy nyilvánosságuk korlátozott-e. A hatóság feladata a konkrét esetben mindössze annyi lett volna, hogy a pályázatokban lévő szenzitív személyes adatokat kitakarja az iratbetekintéskor, illetve az iratmásolat megküldésekor.
Hosszú ideig zajlott a NAIH-vizsgálat
Kedden délelőtt kérdéseket küldtünk Karas Monikának, a médiahatóság elnökének arról, hogy számíthatunk-e arra, hogy az NMHH betartja az adatvédelmi hatóság határozatában foglaltakat, illetve nem érzi-e személyes felelősségét a mostani és a korábbi elmarasztalással végződő ügyekben. Kérdeztük azt is, nem tartják-e szégyennek, hogy a médiahatóság újságírók munkavégzését akadályozza. Ha Karas, illetve az NMHH reflektál a kérdésekre, cikkünket frissítjük.
Frissítés: Karas Monikáék visszaszúrnak Péterfalviéknak
A Karas Monika vezette NMHH végül szerdán késődélután reagált keddi cikkünkben megjelentekre. Azt írják, nem értenek egyet a határozatban foglaltakkal, jogilag problémásnak tartják, ezért kifogással fognak élni ellene. Más aggályaik is vannak a NAIH eljárásával kapcsolatban: például nem tetszik nekik az, hogy nem maga Pétefalvi elnök írta alá az elmarasztaló levelet. Erről részletesen külön cikkünkben olvashatnak.
A hasonló indoklással ellátott NAIH határozatuk közül az egyik alább lapozható és nagyítható formában is elérhető.
Az utóbb megalapozottnak bizonyult panaszok elkészítésekor a TASZ jogásza is pro bono segítséget nyújtott.
Kiemelt kép: Karas Monika, az NMHH és a Médiatanács elnöke. Fotó: MTI/Komka Péter
