Média

Postás volt, ma övé a leghallgatottabb rádió Budapesten

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 05. 13. 14:00

Interjú Radu Morarral, a leghallgatottabb budapesti rádió, a Sláger FM, valamint a veszprémi Méz Rádió, és több Magyarországon és külföldön működő tévécsatorna tulajdonosával, akit egyelőre még Andy Vajna sem tudott kiütni a nyeregből. A 28 éve hazánkban élő, karrierjét postai kézbesítőként kezdő Radu Morar beszélt magyarországi és külföldi médiapiaci és más befektetéseiről, elmondta, miért nem indultak a hazai országos kereskedelmi rádiós pályázaton, illetve mit gondol arról, hogy a rádióhallgatottság-mérés állami ernyő alá kerülésével hirtelen eltűnt 100 ezer ember.
Korábban a témában:

Hogy fogadta, amikor megérkezett az első, állami ernyő alatt elkészített rádióhallgatottsági mérés eredménye? Igaz, hogy önt is nagyon feldühítették a számok, hisz hirtelen nagy elmozdulások történtek?

Minden rádió számára nagy előny, hogy most már ingyenesen állnak rendelkezésre hallgatottsági adatok. Ami a Sláger FM-et illeti, az mind országosan, mind Budapesten megőrizte korábbi helyezését: a fővárosban első, országosan ötödik. A legutolsó, a korábbi mérési módszertan szerint készült adathoz képest a fővárosban emelkedett a hallgatottságunk, viszont országosan valamennyivel csökkent. A kutatókkal és saját szakembereinkkel közösen elemezzük a helyzetet, és azt, hogy ezek az eltérések miből fakadnak: a piaci változásokból, a módszertani váltásból vagy másból.

Ezek szerint önök sem tartják teljesen hitelesnek a mérési eredményeket, hasonlóan a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyetteséhez, aki már panaszlevelet is írt miatta a kutatást finanszírozó médiahatóságnak?

A hitelesség szerintem nem kérdés. Azt nehéz megmondani, hogy a telefonos, a naplós, vagy másfajta mérés-e a „jó” módszer. Annak idején a naplósra született döntés, most ezzel kell dolgoznunk. Ha a fővárosi eredményeinket nézem, akkor nekem a naplós mérés tűnik jobbnak, ha az országosat, akkor a telefonos. Hiszen a Sláger FM esetében az új mérésre való átállással közel 100 ezer hallgató nem került bele a mérésbe.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:Karancsi Rudolf / 24.hu

Hová tűnhettek?

Nem tűnt el egyik hónapról a másikra 100 ezer hallgató, hanem az új mérés módszertana eltér a korábbitól. Ugyanakkor a fővárosban meg erősödtünk. Komolyan meg kell nézni, mi okozza ezt az eltérést. Nem vagyunk boldogok, de igyekszünk a kutatókkal közösen megfejteni a változás okait és következményeit.

A rádiós kutatást készítő konzorcium vezetője szerint a Retro Rádió és a Rock FM vihette el önöktől a hallgatókat. Mit gondol erről?

Valószínűleg a hallgatók akkor kapcsolhattak el a Sláger FM-ről, amikor a szövegarányra vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségeinket teljesítettük, ezek alapvetően az éjszakai órák lehettek. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy megpróbálták a hallgatóinkat elszipkázni egy új rádióval, de öröm számomra, hogy az adatok alapján ez nem sikerült.

A Katolikus Rádió azt is jelezte, rendelni fog egy párhuzamos mérést, kész érte fizetni is, és az állami mérésnél zárt adatkezelést kérnek, mert szerintük sérti a jó hírnevüket az ebből mérésből származó adat. Önök a Sláger FM-nél nem terveznek ilyet?

Nekünk jelenleg elég kontroll, hogy amikor éjszaka taxiba szállunk, akkor dominánsan a Sláger FM szól. (nevet) Az emberek szeretnek bennünket. A minap Tihanyban jártam és véletlenül egy szállodában arra lettem figyelmes, hogy még ott is minket hallgattak, pedig a térségben nem vagyunk elérhetők az FM hullámsávon. Online szerencsére igen. Jól esett. (nevet)

Úgy tudom, valami más is feldühítette, nem csak az eltűnt 100 ezer hallgató.

Bizonyára ön is hallja azokat a reklámpiaci pletykákat, hogy egyes konkurenseink azzal keresik meg a nagy hirdetőinket, hogy megígérik, ha nem költenek a Sláger FM-en, akkor „dömpingáron” vagy akár ingyen kapnak reklámidőt. Azt sem tartom korrekt piaci kommunikációnak, hogy más rádiók reklámértékesítő háza olyan hírleveleket készít és hoz nyilvánosságra, amelyek arról szólnak, hogy a mi rádiónk mennyi hallgatót veszített. Ezek valótlan állítások. Továbbá az is rosszhiszemű kommunikációs gyakorlat, hogy a rádiónkat az országos rádiók hallgatottságához viszonyítják, holott a Sláger FM vételkörzete sajnos korántsem országos.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:Karancsi Rudolf / 24.hu

Egy másik budapesti kereskedelmi rádió vezetőjétől is hallottam, hogy vannak piaci szereplők, akik ezzel az aláígérős módszerrel próbálják elvinni tőlük a reklámozókat.

Egy konkrét példával szemléltetve a nem éppen korrekt kommunikációs gyakorlatot, a minap egy konkurensünk kiadott egy közleményt, miszerint megszorongattak bennünket. Aztán kijött az igazság, a valódi adatokkal. Azzal együtt, hogy nekünk nem olyan jó ez az új módszertanon alapuló hallgatottsági mérés, de még így is nagyon-nagyon távol van tőlünk a konkurencia. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az összes vállalkozásomat saját tőkéből finanszírozom és havonta cégcsoport szinten több mint kettőszáz munkavállalóért vagyok felelős. Persze örülnék annak, ha korlátlan források állának a rendelkezésemre, hiszen akkor ennél is többre lennénk képesek.

A Sláger FM két éve felvásárolta a veszprémi Méz Rádiót. Miért pont Veszprémben vásároltak frekvenciát a budapesti mellé?

A veszprémi rádió megvásárlása nagyon jó döntésnek bizonyult. Egy véletlen volt: egy építési vállalkozóé volt a rádió korábban. Ő kiköltözött az Egyesült Államokba, és megkérdezték tőlem, miután megvettem a Juventus Rádiót (ebből lett a Sláger FM), hogy nem vennék-e még egy rádiót. Ezután elkezdődött egy beszélgetés, aztán megcsináltuk. Egyébként nagyon szeretjük ezt a rádiót is, és szerencsére szeretik az emberek is a városban, a vicces neve miatt pedig mindenki könnyebben megjegyzi. Azért lett egyébként Méz, mert az előző rádió Veszprémben Jam Rádió volt, és a tulajdonosok nagyon haragudtak egymásra.

Meglepő volt, hogy nemrég simán átment a Médiatanácson a veszprémi médiaszolgáltatási engedély meghosszabbítása. Ilyen jó a kapcsolat a Médiatanáccsal?

Azt gondolom, normál esetben nem lehet kérdés, hogy meghosszabbítanak-e egy rádiót, vagy sem, mert ha teszed a dolgodat és megfelelsz a szabályoknak, miért ne tennék?

Voltak példák ennek ellenkezőjére a Médiatanács praxisában.

Igen, de ott az érintetteknek több büntetése is volt. Remélem nekünk nem lesz ilyesmi gondunk akkor sem, amikor lejár a budapesti frekvencia.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Valószínűleg a Class FM is ezt remélte sokáig az országos frekvenciája kapcsán. Azóta megnyertek több pert is a Médiatanács ellen, ennek ellenére nem kaptak lehetőséget a hosszabbításra. Na de lépjünk is túl ezen. A Sláger FM további városokban nem gondolkodik Budapest és Veszprém mellé?

Az az igazság, hogy szeretnénk, de nem nagyon tudunk előrelépni a frekvenciák korlátozottsága miatt. Először is most meg kell várnunk, hogy meghosszabbítják-e majd a Sláger FM budapesti engedélyét. Persze nem is merem feltételezni, hogy ezt ne tennék meg: miért ne hosszabbítanák meg? Mindenesetre ezt ki kell várni, addig nem tudunk sem felvásárlással, sem összekapcsolódással terjeszkedni. A médiatanácsi pályázatok egy része ugyanis általában nem engedi meg az összekapcsolódást egy lejárat előtti engedéllyel rendelkező rádióval.

Igaz, hogy megpróbálták megszerezni öntől a magyarországi médiaportfólióját, vagy legalábbis annak egy részét? Hallani lehetett egy pletykát, hogy a Sláger FM-re, illetve valamelyik tévécsatornájukra bejelentkeztek korábban kormányközelből.

Valóban voltak ilyen pletykák, és ilyen célozgatású cikkek, sokan hívtak, hogy eladtam-e, de látja, még most is a miénk, szóval épp ezért is egyre kevésbé hiszek az újságoknak. Azóta kételkedem komolyan az újságírásban, mert minden hülyeséget leírnak. Azt nem tagadom, voltak beszélgetések, de sose jutottunk el oda, hogy konkrétan sor került volna az ügyletre. Szerintem nem kell nekik egyébként, mert úgyis meg tudnak csinálni mindent saját maguknak, ahogy megcsinálták a Rádió 1-et és megcsinálták a Retro Rádiót is. Az más kérdés, hogy sikerül-e vele kiütni bennünket, vagy sem.

Ön mit látott meg a magyar médiapiacban, amikor elkezdett terjeszkedni?

Huszonnyolc éve élek Magyarországon. Korábban postás kézbesítő voltam tíz évig, így kezdtem el Minimaxot csinálni Romániában, ahol egyszer megkérdezték tőlem, hogy van-e kedvem hozzá, és onnantól aztán elindultam ebbe az irányba. Hosszú a sztori, az Ecoport magazin sok-sok oldalon írt erről.

Nézzük zanzásítva, mert azért elég kevesen hallottak még önről.

Sokan azt is hiszik, hogy én vagyok az a Radu Morar, aki Bukarestben műsorvezető, pedig hát nem… Szóval Dél-Afrikába indultam Romániából, de aztán itt ragadtam. Dolgoztam távírászként, utána lettem postás itt Budapesten, és ezután nyitottam meg a Minimax romániai irodáját úgy, hogy akkor még elképzelésem sem volt igazán, mit kell csinálni, de lépésről lépésre megtanultam. Aztán vettem egy csatornát Musicmax néven, amiből később Musicmix lett, majd 2007-ben kezdtem el a PV TV-t, ami később egyesült a Fishing&Hunting csatornával. Aztán utána tovább fejlődtünk. Sosem szerettem volna bizniszt csinálni, csak ezt hozta a sors.

Miért pont ezeket a tematikákat kezdte el?

Piaci rést láttam, nem volt még ilyen, miközben nagyon nagy a horgásztársadalom. 700 ezer nem regisztrált horgász van Magyarországon és 440 ezer horgász vásárol engedélyt évről-évre. Sokan közülük erről a csatornáról tanulnak meg halat fogni, illetve megnézik a szép tájakat, tavakat, tájékozódnak a csali márkákról, illetve arról, mivel lehet még több halat fogni.

A Sláger TV és a Fishing&Hunting hogyan egészíti ki egymást?

Annak idején sejtettük, hogy a Budapest TV be fog zárni, és időben elkezdtük előkészíteni a Nóta TV-t, hogy ahogy megszűnik a Budapest TV, akkor mi rögtön tudjunk a szolgáltatóknak hasonló tartalmat kínálni, csak éppen sokkal jobb minőségben. A Nóta TV így indult 2009 szeptemberében, igaz, nem olyan egyszerűen, mert akkor is voltak ellenlábasaim, de sikerült. Ebből lett utána a Sláger TV. 2014-ben egy befektetői csoporttal megállapodtam, akik megvásárolták nekem a Fishing&Hunting csatornát, és ők hozzá kapták a DoQ-t és a SportKlubot is. Ezé a befektetői köré volt annak idején a Juventus Rádió, de hiába szerettek volna médiával foglalkozni, nem nagyon értettek hozzá. Látták rajtam és a csapatomon, hogy mi viszont egész jól csináljuk, és ekkor azt mondták, hogy mi lenne, ha megvennék mindent és kivásárolnám őket. Onnantól lett 100 százalékban az én tulajdonom a rádió is. A SportKlubot bezártuk, a DoQ és a Fishing&Hunting pedig szépen megy: nemrég indultunk a Benelux államokban – Hollandiában, Luxemburgban, Belgiumban – de régóta jelen vagyunk Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:Karancsi Rudolf / 24.hu

Zenei kínálat tekintetében mást kell nyújtani a Sláger TV és a Sláger FM esetében?

Nem feltétlenül. Van olyan műsorunk, ami közös is, például a 80-as, 90-es évek mixei. Látjuk, hogy erre van most a legnagyobb igény, szeretik az emberek, hogy ezekre lehet bulizni. Viszont a mulatós zenéket sem tudjuk elengedni a Sláger TV-ről, mert arra is van igény.

További csatornák indítását vagy felvásárlását nem tervezik?

Nem.

Semmiképpen? Ennyire kategorikus válasz ritka az üzleti világban.

Az az igazság, hogy tizennyolc éve csinálom a tévézést, és tisztában vagyok vele, hogy mennyi hely van a piacon. Mi nem tudunk erővel kiszorítani más csatornákat a kábelszolgáltatóknál, csak minőséggel és tartalmi alapon tudunk bekerülni. Ingyen pedig nem tudjuk a tartalmainkat odaadni. A kábelszolgáltatók ki vannak centizve már az előfizetői díjak tekintetében és kapacitás szempontjából is, hiszen korlátolt technikailag a csatornahelyek száma. Látja, épp most szűnt meg a FOX Magyarország tévécsatorna is. Ha én FOX lennék, sosem szüntetnék meg egy ilyen márkát, mert ez hatalmas presztízsveszteség.

Viszont indult is a helyén egy új csatorna, a konkurencia, a Story4-et is tulajdonló cég, a Digital Media and Communcations elindította a Film4 csatornát, mely már a vállalat negyedik csatornája. Vannak tehát olyan szereplők, akik hisznek egy új csatorna elindításában.

Ez is mutatja, hogy csak így, üresedéssel lehet bekerülni a szolgáltatókhoz.

A kezdeti időkre visszatérve, sok pénz kellett ahhoz, hogy el tudja indítani a csatornáit?

Egy új csatorna indítása mindig sok pénz.

Postásként voltak még megtakarításai, amiből ezt meg tudta tenni?

Hét évig dolgoztam a Minimaxnál, sok-sok millió eurós biznisz volt az eladása, és ebből én is részesültem, illetve aztán megcsináltam a Musicmix zenetévét, ami nagyon jól működött. Eközben még hét másik céget is vezettem, szóval nagyon sok lábon álltam, és állok a mai napig. Romániában stúdióim is voltak. Aztán onnan kiszálltam időben és így tudtam elindulni. Minden vállalkozáshoz pénz kell, természetesen. És persze egy jó ügyvezető és egy jó ügyvéd.

Mostanra már nyereséges minden?

Igen. A Nóta TV a kezdetekor még mínuszos volt, de idővel sikerült ezt megváltoztatni. Azért is változtattuk meg a nevét, mert az imidzse miatt bekategorizáltak bennünket nyugdíjas tévének, annak ellenére, hogy jó nézettségünk volt a 18-49 éves korosztályban. De ahogy megváltoztattuk Sláger TV-re, a csatorna megítélése is megváltozott. Hasonlóan történt a Juventus Rádióval is: amikor megvettem, készíttettem egy kutatást, amelyből az derült ki, hogy 100-ból 70 ember úgy hitte, már megszűnt a Juventus Rádió. Pedig ez nem így volt, működött, de annyira nem foglalkoztak a márkával, hogy azt mondtam, olcsóbb egy új márkát felépíteni, mint a régibe pumpálni a pénzt, még akkor is, ha a Juventus akkor egy 26 éves brand volt. De hát hiába, ha az emberek azt hitték, ez már nincs.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:Karancsi Rudolf / 24.hu

Most viszont sokan keverik az egykori Sláger Rádiót és a Sláger FM-et. Vagy már nem tapasztal ilyet?

Dehogynem. Bécsben ültem egy megbeszélésen 2016 májusában, amikor rezgett a zsebem folyamatosan, mert sokan azt hitték, hogy én vettem meg a Class FM-et, hiszen a vevő a Sláger Rádió Zrt. volt. Kérdezték tréfásan, mikor veszem meg az RTL-t is, „ha már a Class FM-et sikerült”. De nem én vettem meg, hisz az én cégem Sláger FM Hálózat Zrt. Általában az a szokás, hogy az üzemeltető részvénytársaság neve is a rádió nevét tükrözi.

Új vezérigazgatója van a Sláger FM-nek, miután Csikesz Erika, a volt vezér külföldre távozott magánéleti okokból.

Az új vezető Ürge Dezső. Zseniális. Egy baj van vele, hogy nem én találtam ki ezt az ötletet, hogy idehozom, hanem a feleségem.

A felesége is részt vesz a cég életében?

Nem, ő a Sláger TV-t irányítja. Minden, ami rádió, azt az új vezérigazgató viszi, és minden, amiben kell segíteni, vagy kérdez, akkor én szívesen belefolyok minden folyamatba.

Ürge Dezső reklámértékesítői vonalról, Andy Vajna cégétől érkezett. Ezek szerint erősíteni kell a rádió reklámértékesítése terén?

Nem erről van szó. Nagyon nehéz összetenni a becsületességet és a szakértelmet, Dezső viszont nagyon jó szakember, ezért biztos vagyok benne, hogy nagyon jó vezető lesz, és tudom, hogy rendkívül becsületes is, hiszen már dolgoztunk együtt korábban és nagyon kedveltem őt. Akkor ért véget a korábbi munkakapcsolat, amikor mi leszerződtünk az Atmediával, amely átvette a reklámidőnk értékesítését, és emiatt Dezső munkájára akkor már nem volt szükség. Egyébként nagyon meg vagyunk elégedve az Atmediával, kilenc éve dolgozom velük. Mi voltunk az első ügyfeleik Nóta TV-ként, és mi vagyunk most is a legrégebbi ügyfelük. Senki nem maradt annyi ideig, mint mi. És amikor felmerült a rádiónál is az Atmediával való együttműködés lehetősége, akkor pillanatok alatt meg tudtunk egyezni. Ez nagyon jó állapot, mert nem kell fenntartani saját reklámértékesítő csapatot.

Említette, hogy vannak más vállalkozásai is. Elárulja, mik ezek?

Tulajdonosok vagyunk például egy horgásznagykereskedésben, illetve enyém a világ egyik legnagyobb horgászversenye, az IBCC. Ezenkívül például ez a víz itt ön előtt az asztalon, a Szigetközi Víz is a saját márkám. Szóval sok mindenünk van.

Romániától mostanra teljesen elszakadt?

Nem, sőt én vagyok ott a legnagyobb műsorterjesztő. 55 tévécsatornát terjesztünk Romániában. Ez megmaradt a kezdetekből, amikor indultam. Mi terjesztjük a Viacom és az AMC csatornáit, de mi terjesztjük a History-t is, és még sorolhatnám.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Fotó:Karancsi Rudolf / 24.hu

Ez technikai terjesztést jelent, mint idehaza például a Telekom vagy a UPC?

Nem. Mi hozzuk tető alá a megállapodást a csatornák szolgáltatói és az Antenna Hungáriához hasonló műsorterjesztők között, mi megyünk tárgyalni a DIGI-hez, Telekomhoz vagy a UPC-hez, hogy például van egy új csatorna és be kellene tenni. Magyarországon ilyesmi nincs egyébként, mert itt a médiaszolgáltató közvetlenül intézi ezeket az ügyeket, általában házon belüli emberrel. Úgy kell elképzelni ezt, mint egy ügynökség, amely adott médiaszolgáltatások érdekében eljárva tető alá hozza a szerződést az operátorokkal. Például a Historynak nincs székhelye és megbíz bennünket mint ügynököt, hogy terjesszük a csatornákat, és mi ezért jutalékot kapunk a bevétel után.

A rádiós piacra egy pillanatra visszatérve. Miért nem indultak el az országos kereskedelmi rádiós pályázaton?

Azért, mert igyekszünk reálisan gondolkodni.

Úgy érezték, előre eldöntött a pályázat, hogy ki fogja nyerni?

Egyszerűen reálisan gondolkodunk. Ha állna mögöttem egy bank, akkor talán könnyebb lenne pályázgatni, hiszen egy rádiós pályázaton való elindulásnak nagyon magas költségei vannak, például az első három havi működés összegét zárolni kell egy banknál, amihez a pályázati eljárás során nem nyúlhat és így tovább. Ráadásul a pályázaton csak akkor indulhattunk volna, ha vállaljuk azt, hogy ha megnyerjük a frekvenciát, akkor lemondunk a meglévő két helyi frekvenciáról, ezt a mostani frekvenciát viszont nagyon szeretjük. Megnéztük egyébként a pályázati kiírást, el is mentünk a pályázathoz kapcsolódó nyilvános médiahatósági meghallgatásra, tettünk fel kérdést is a pontrendszerrel kapcsolatban, de a végső döntés az volt, hogy nem pályáztunk.

Milyen fejlesztések lesznek a meglévő médiumain a közeljövőben?

Bár ahogy említettem, új csatornákban most nem gondolkodunk, a meglévő csatornáinkat valóban igyekszünk folyamatosan fejleszteni. A Sláger TV-n például a hasonló tematikájú csatornák közül elsők között indítottunk reality műsort saját gyártásban három hónappal ezelőtt, és máris 2 százalék feletti közönségarányt tudott elérni a Drága családom – Az Emilio Família ami egy nem reality tematikájú csatornán nagy dolog ilyen rövid idő alatt. Nagyon sok saját gyártású műsorunk van, havonta körülbelül 100 órát gyártunk a Sláger TV-re, ilyen például a Sláger Tv Party vagy az Eszem-iszom, dínom-dánom című műsor is, illetve most is létezik élő kívánságműsorunk Bangó Margittal és Andrejszky Zoltánnal minden hétköznap. Ami pedig a rádiót illeti, bár nem gondolkodunk éppen újabb frekvenciák vásárlásában, azért ott is folyamatos a fejlődés, március óta két új műsorvezetővel erősítettük meg a reggeli műsorunkat, Bárdosi Sándorral és Növényi Norberttel. Szeptemberre további fejlesztéssel készülünk, de erről most még nem mondhatok többet.

Szalay Dániel korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ismét tüntetnek Budapesten

A harmadik napon is tele a Kossuth tér

Élő videó: Ismét tüntetnek Budapesten