Ozan KOSE / AFP
Élő Nagyvilág

Oroszország visszatér a gabonaegyezményhez

  • Készülnek a télre az ukrán fővárosban, van már terv arra, hogy mit csináljanak, ha az orosz támadások miatt nem lesz áram, víz és fűtés.
  • Egyre többen menekülnek a háború elől.
  • Az orosz külügyminiszter Puskint szavalva üzent Bidenéknek.
  • A baltiak a legnagyobb támogatói Ukrajnának.
  • Erdogan hatására Oroszország mégsem lép ki a fekete-tengeri gabonaegyezményből.

A háború keddi eseményeiről itt tudósítottunk.

Spanyolországtól kap újabb fegyvereket Ukrajna

Spanyolország újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának, amely Aspide típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó akkumulátort, Hawk légvédelmi rendszereket, páncéltörő rakétarendszereket, egyéb fegyvereket és a hozzájuk tartozó lövedékeket tartalmaz – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának.

Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat

– hangsúlyozta Kuleba.

Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel. A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer előfutára – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

Fehér Ház: Észak-Korea titokban tüzérségi lövedékeket szállít Oroszországnak

Észak-Korea titokban jelentős mennyiségben szállít tüzérségi lövedékeket Oroszország ukrajnai háborújához – állította szerdán John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Kirby szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy a phenjani vezetés közel-keleti, illetve észak-afrikai országokon keresztül próbálja eljuttatni a szállítmányokat, elkendőzve ezzel azok valódi rendeltetését, írja az MTI.

Figyelemmel fogjuk kísérni, hogy a szállítmányok valóban elérik-e úticéljukat

– mondta.

Az amerikai tisztségviselő ugyanakkor nem bocsátkozott becslésbe a lőszer mennyiségét illetően. Arról sem tett említést, hogy a hadianyagot milyen úton szállítják, illetve, hogy az Egyesült Államok, vagy más országok megpróbálják-e majd a szállítmányokat feltartóztatni.

Kijelentette, hogy mindez nem fog változtatni a háború menetén, és ezzel összefüggésben felidézte a kijevi vezetésnek juttatott nyugati katonai támogatást.

Kirby szerint a szállítmányok nemcsak azt jelzik, hogy Észak-Korea kész Oroszországot támogatni, hanem az orosz hadianyagok hiányát is.

Már korábban is beszéltem arról, hogy vannak arra utaló jelek, miszerint az oroszok kiterjesztették kezüket Észak-Korea felé

– tette hozzá.

Hatalmas erejű robbanásra utaló jeleket találtak az Északi Áramlat gázvezetékeknél

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság szerdai közleménye szerint, írja az MTI.

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén.

A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két technogén – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.

A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter

– áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.

A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.

Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.

Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.

Újabb orosz oligarchákat sújtott szankciókkal a brit kormány

Négy orosz oligarchát sújtott szankciókkal szerdán a brit kormány. Az intézkedés indoklása szerint Alekszandr Abramov, Alekszandr Frolov, Ajrat Sajmijev és Albert Sigabutgyinov lehetővé tette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ipari kapacitásokat mozgósítson az ukrajnai háború katonai műveleteinek támogatására. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Abramov és Frolov bányászati, szállítási és építőipari vállalkozásokban érdekelt, és Roman Abramovics üzleti partnereként korábban mindkettőjüknek jelentős részesedésük volt az Evraz orosz acélipari konglomerátumban.

Abramovicsot, aki az angol labdarúgó-bajnokság első ligájában, a Premier League-ben játszó Chelsea tulajdonosa volt, a brit kormány már az ukrajnai háború kezdete után szankciókkal sújtotta. A nagyvállalkozónak egyebek mellett értékesítenie kellett a klubot, de úgy, hogy az eladásból semmiféle anyagi haszna ne származzon.

A brit külügyminisztérium szerdai tájékoztatásában idézett becslés szerint Abramov vagyona 4,1 milliárd fontnak (1939 milliárd forint), Frolové 1,7 milliárd fontnak (805 milliárd forint) felelhet meg, és kettőjüknek együtt 100 millió fontra (47 milliárd forint) tehető értékben vannak ingatlanbefektetései Nagy-Britanniában.

Sigabutgyinov és Sajmijev vagyona a londoni külügyi tárca becslése szerint 902 millió font (426 milliárd forint), illetve 977 millió fontra (462 milliárd forint) tehető.

A minisztérium tájékoztatása szerint Sigabutgyinov a TAIF vállalatcsoport vezérigazgatója. Ez a konglomerátum az orosz tatárföldi terület vegyipari és petrolkémiai feldolgozószektorának 96 százalékát ellenőrzi, Sajmijev pedig a Tatavtodor nevű, állami tulajdonú építőipari és szállítási vállalat vezérigazgatója.

A londoni külügyminisztérium közölte, hogy mind a négy pénzembert nagy-britanniai vagyoneszközeinek befagyasztásával, beutazási és közlekedési tilalommal sújtja.

Az intézkedéshez fűzött magyarázat szerint brit állampolgárok vagy nagy-britanniai vállalkozások nem vonhatnak be üzleti tevékenységükbe semmiféle olyan finanszírozási eszközt vagy gazdasági erőforrást, amely a szankcióktól sújtott egyének birtokában vannak vagy ellenőrzésük alatt állnak. Az érintettek emellett nem utazhatnak be az Egyesült Királyságba, és nem tartózkodhatnak az ország területén.

A közlekedési szankció azt jelenti, hogy bűncselekménynek minősül orosz tulajdonú repülőgépek berepülése a brit légtérbe és leszállásuk brit területen. A brit hatóságoknak módjuk van arra is, hogy megvonják a szankciókkal sújtott egyének birtokában lévő repülőgépek brit regisztrációját, akkor is, ha az illető nem tartózkodik a gép fedélzetén.

A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint a brit kormány eddig több mint 1200 ember – köztük 120 oligarcha – és 120 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat az orosz invázió óta. A szankciókkal sújtott egyének nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (66,3 ezer milliárd forint).

(MTI)

Oroszország elkötelezett az atomháború megelőzése iránt

Oroszország továbbra is teljes mértékben elkötelezett egy nukleáris háború megelőzése iránt, és jelenleg is legfőbb prioritásnak tekintik, hogy olyan országok ne kerüljenek fegyveres konfliktusba egymással szemben, melyeknek van atomfegyverük, írja a Guardian.

Az orosz külügyminisztérium szerdai közleményében kifejtette, a nukleáris elrettentéssel kapcsolatos politikájukat következetesen az vezérli, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, éppen ezért soha nem is szabad megvívni azt. Hozzátették, az orosz atomfegyverek kizárólag védekezési célokat szolgálnak.

Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök korábban arról beszélt, nagyon veszélyes, hogy Putyin folyton atomfegyverekről beszél.

Moszkva megerősítette: Oroszország ismét részt vesz a gabonaegyezmény végrehajtásában

Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium, megerősítve Recep Tayyip Erdogan török elnök ezzel kapcsolatos, néhány poszttal lejjebb olvasható bejelentését.

A védelmi minisztérium szerint az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni. Kijev az ENSZ és Törökország közreműködésével szerdán juttatott el írásos garanciákat a Közös Koordinációs Központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

A gabonamegállapodásban való részvételét a hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.

Az isztambuli megállapodás augusztus 1-jén lépett hatályba, miután július végén Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot. Az első memorandum az ENSZ kötelezettségvállalásáról szólt az orosz műtrágya és mezőgazdasági termékek világpiaci exportjára vonatkozó korlátozások feloldására. A második meghatározta azt az eljárást, amelynek betartása mellett az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből humanitárius folyosókon keresztül, kötelező ellenőrzéssel elszállítható. A megállapodást aláíró felek szerint a csomag célja a globális élelmezésbiztonság szavatolása.

(MTI)

A finn elnök egy jót telefonált Orbánnal a NATO-csatlakozásról

Már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz, Sanna Marin finn miniszterelnök nehezményezte is ezt a napokban. Most Sauli Niinistö finn elnök felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt emiatt. „Jó hogy Finnország számolhat Magyarországra a NATO-csatlakozásunk érdekében. Alig várom, hogy immár szövetségekként erősítsük tovább a finn-ugor kapcsolatokat” – írta a finn elnök a telefonálás után.

Oroszország visszatér a gabonaexport egyezményhez

Recep Tayyip Erdogan török elnök jelentette be, hogy Oroszország visszatér a fekete-tengeri gabonaexport egyezményhez, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán élelmiszeripari termékeket egy biztonsági folyóson Közel-Keletre és Afrikába szállítsák, miután Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel beszélt a török kollégája.

Az oroszok a hét elején jelentették be, hogy kiszállnak az egyezményből, mert dróntámadás érte a flottájukat szevasztopoli kikötőben. Ennek ellenére kedden az ukránok több szállítóhajót indítottak útnak török segítséggel, amelyek végül gond nélkül elhagyták a Fekete-tengert.

Georg Spöttle ukrán támadásnak állított be egy 2016-os aleppói bombázást

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a kormányközeli kézben lévő Pestisrácok oldalán közölt október 28-i videójában azt állította, hogy ukrán tisztviselők nyomást akarnak gyakorolni Washingtonra, hogy adjanak nekik kazettás bombákat. A 444 beszámolója szerint Spöttle mutatott is egy „nagyon szomorú” felvételt, állítása szerint arról, ahogy az ukránok bevetettek már ilyen bombát a Donbász régióban. „Ez egy valós felvétel, hogy az ukránok a Donbaszban mit műveltek, tehát ennek a háborúnak azért vannak okai is” – tette hozzá.

A videón viszont nem ukrán támadás láthatón, a felvétel ugyanis azt mutatja be, amikor az orosz vadászgép kazettás bombát dobott le a szíriai Aleppóra.

A Fox News a támadás idején, 2016-ban osztotta meg ezt a videót, a kép sarkában feltüntetve az arab nyelvű eredeti forrást is, amit a Spöttle által bemutatott verzión olvashatatlanná homályosítottak – teszi hozzá a 444.

Majdnem annyi katonai segítséget kapott Ukrajna, mint a teljes orosz katonai költségvetés

Lassan eléri az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség a teljes orosz védelmi büdzsé nagyságrendjét: 41,3 milliárd eurónak megfelelő eszközállományt kaptak a nyugati országoktól, ami az idei orosz katonai költségvetés 86 százalékának felel meg (és 7,6-szorosa az idei ukrán védelmi büdzsének.

A legnagyobb támogatók a saját költségvetésükhöz viszonyítva a baltiak és a lengyelek: a lettek a 41, az észtek a 37, a litvánok 16,7, a lengyelek pedig a büdzséjük 15 százalékát fordították az ukrán védelmi erők megsegítésére. A csehek és a szlovákok is kitesznek magukért, megközelíti a tíz százalékot az ukránoknak nyújtott segítség értéke.

A lista végén a románok és az osztrákok állnak, 0,1-0,1 százalékkal, Magyarország pedig fel se került, mivel semmilyen katonai eszközzel nem segítették az ukrán csapatokat.

Egyre többen menekülnek Magyarország felé

Az ukrán-magyar határszakaszon 5637-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6977-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 12614-en jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint. A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Vonattal kedden 308 ember, köztük 119 gyerek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Több mint ezer fűtött ponttal vészelnék át a telet a kijeviek

Készül a télre az ukrán főváros: több mint ezer fűtött pontot biztosítanak szerte Kijevben, ahol menedéket lelhetnek a fagyoskodó kijeviek abban az esetben, ha az orosz támadások tönkretenné a város fűtési rendszerét. Erről Vitalij Klicsko főpolgármester beszélt.

Az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna energiaellátási struktúrájának negyven százalékát tette tönkre, Kijev nagy részén jelenleg sincs áram és víz.