Vlagyimir Putyin orosz elnök július 12-én, kedden Teheránba látogatott, miután Joe Biden amerikai elnök a múlt héten járta végig a főbb közel-keleti szövetségeseit Izraelben és Szaúd-Arábiában.
A teheráni találkozón Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vett, aki az orosz-ukrán háborúban az oroszok és ukránok által elfogadott közvetítő szerepét harcolta ki magának a konfliktus kezdete óta. A háború árnyékában Törökország ugyanakkor az utóbbi időben növeli közel-keleti katonai aktivitását is, mindenekelőtt Szíriában, ahol a határ mentén egy úgynevezett 30 kilométeres „biztonsági zóna” kiterjesztésére törekszik. Moszkva és Teherán viszont ellenzi Törökország minden ilyen fellépését. Ennek az az oka, hogy míg Oroszország és Irán a szíriai diktátor, Bassár el-Aszad legerősebb támogatói, addig Törökország az Aszad-ellenes felkelőket támogatja.
Az orosz és amerikai vezetés egymást követő közel-keleti turnéja, illetve az ezekben megnyilvánuló állásfoglalások azért is jelzésértékűek, mert Szaúd-Arábia és Irán évtizedek óta a regionális hegemón hatalom megszerzésére törekszik a térségben.
A két ország közötti hidegháború a nyolcvanas évek óta számos háború illetve polgárháború kitörésében játszott szerepet, ide értve a szíriai, az iraki és a jemeni polgárháborúkat, amelyek gyakorlatilag a mai napig a Szaúd-Arábia és Irán között folyó proxy háborúkként értelmezhetők. A találkozóknak mégsem ez a körülmény adja a súlyát, hanem azok a megállapodások, amelyeket a globális nagyhatalmak a regionális szereplőkkel megköthetnek.
Az amerikai és orosz vezetők mostani közel-keleti látogatásai szoros összefüggésben állnak az orosz-ukrán háborúval. A háború okozta élelmiszerválság – mindenekelőtt az ukrán gabonaexport kiesése – rendkívül súlyosan érinti az észak-afrikai régió országait, ami a térség destabilizációjával fenyeget. A gazdag öböl-országok azonban a fosszilis energiahordozó-készleteik miatt továbbra is kulcsfontosságúak a nyugati országok számára, ahol viszont súlyos energiaszegénység fenyeget.
Irán amellett, hogy az orosz mezőgazdaság termékeinek felvevőpiacaként, illetve a szankciók által sújtott orosz gazdaság stratégiai kereskedelmi partnereként is kulcsfontosságú lehet, arra is jó példa, miként lehet akár évtizedeken át is eredményesen működni a Nyugat bénító hatású gazdasági szankciói közepette. Iránt az orosz propagandamédia már az első nyugati szankciók bevezetése után a sikeres ellenállás példájaként mutatta be.
Mire jutott Biden a Közel-Keleten?
Biden a múlt csütörtökön Jeruzsálemben indította körútját, ahol közös kötelezettségvállalást írt alá Jair Lapid izraeli miniszterelnökkel az iráni atomhatalmi törekvések letörése érdekében. Az amerikai elnök a megegyezést úgy kommentálta: nem engedik Iránnak, hogy atomfegyverhez jusson. Lapid ennél fenyegetőbben fogalmazott. Mint mondta:
Az egyetlen módja, hogy megállítsák Irán atomhatalmi törekvéseit, ha értésére adják, hogy a szabad világ erőszakot fog alkalmazni ellene.
A hangzatos nyilatkozatok ellenére a kötelezettségvállalás azonban inkább szimbolikus jellegű, tekintve, hogy a 2015-ös atomalku helyreállításáról szóló tárgyalások továbbra is napirenden vannak.
Biden pénteken Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceggel és apjával, Szalman királlyal is találkozott. Az arab országot a gyakorlatban vezető trónörökös szombaton azt mondta, országa napi maximum 13 millió hordóra emeli olajtermelését, ám hangsúlyozta, hogy nem lesznek képesek olyan mértékben tovább növelni a kitermelést, hogy kielégítsék a globális energiaválság által okozott megnövekedett olajkeresletet.
Az amerikai-szaúdi kapcsolatokra hosszú időn át árnyékot vetett a Hasogdzsi-ügy. A szombati tárgyalásokon ez is szóba került. A szaúdi monarchia kritikusaként ismert, Egyesült Államokban élő Dzsamal Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán ölte meg és darabolta fel egy halálbrigád. Az amerikai hírszerzés szerint valószínűleg a trónörökös rendelhette el Hasogdzsi meggyilkolását, amit Mohamed bin Szalmán tagadott.
Biden az arab csúcstalálkozót követően óvatosan fogalmazott az ügyben. Azt mondta, hogy az emberi jogi kérdések továbbra is létfontosságúak az Egyesült Államok számára. Vasárnapi fejlemény egyébként, hogy a dubaji reptéren a hatóságok váratlanul letartóztattak egy amerikai állampolgárságú emberi jogi aktivistát, Asim Ghafoort, aki korábban Hasogdzsinak is dolgozott. Az aktivistát korábban távollétében pénzmosás vádjával ítélték el az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol vasárnap azt állították, ennek semmi köze a Hasogdzsi-ügyhöz.
Joe Biden mindezeken túl bejelentette, hogy az USA egymilliárd dolláros támogatást nyújt a közel-keleti és észak-afrikai régiót sújtó éhínség megfékezése érdekében.
Rohamosan fejlődő orosz-iráni kapcsolatok
Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta igyekszik megerősíteni kapcsolatait Iránnal, amely évtizedek óta ellenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal. A Wall Steet Journal elemzése kiemeli, hogy az amerikai katonai hírszerzés szerint Irán katonai támadásra alkalmas drónokat készül átadni Oroszországnak, amit az irániak cáfoltak, mondván, hogy egyik fél oldalán sem kívánnak beavatkozni az orosz-ukrán konfliktusba. Irán az atomfegyver fejlesztésével kapcsolatos amerikai és izraeli vádakat is elutasítja egyébként.
A Wall Street Journal emlékeztet: Dzsavad Ódzsi iráni olajügyi miniszter még májusban beszélt arról, hogy Teherán ötmillió tonna gabona szállítására vonatkozó megállapodást kötött Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel. Novak azt megerősítette, hogy tárgyalt Oroszország kereskedelmi megállapodásokról Iránnal, de azt nem, hogy aláírtak-e bármit.
Iráni üzletemberek szerint ugyanakkor szinte özönlenek az oroszok az országba, a leggyakrabban azért, hogy a nyugati szankciók megkerülésének lehetséges módozatairól tárgyaljanak az ebben a kérdésben lényegesen gyakorlottabb irániakkal. A lehetséges ügyletek között szerepel, hogy Irán ruházati cikkekkel látja el az orosz piacot az onnan kiszoruló nyugati ruházati termékek helyett. Járműalkatrészek exportjáról szintén szó lehet, ahogy szóba kerülhet az Oroszországból Indiába vezető tervezett lehetséges exportfolyosó is, amely Irán területén haladna át.
Novak a májusi teheráni útja során azt is elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelem éves szinten 80 százalékkal, 4 milliárd dollárra nőtt 2021-ben, és kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben ez akár a 40 milliárd dollárt is elérheti.
Ami a keddi teheráni csúcstalálkozó részleteit illeti: az iráni állami televízió arról számolt be, hogy az ország legfelső vezetője, Ali Hamenei ajatollah éberségre figyelmeztette Moszkvát és Teheránt a „nyugati megtévesztéssel” szemben, és a két ország között hosszú távú együttműködésre szólított fel. Az Ukrajnában zajló háborúra utalva Hamenei azt mondta:
A háború kíméletlen és nehéz esemény, Irán pedig egyáltalán nem örül annak, hogy hétköznapi emberek szenvednek tőle.
Az iráni legfelsőbb vezető arról is beszélt, hogy az amerikai dollárt fokozatosan ki kell vonni a globális kereskedelemből, és ez lépésről lépésre el is érhető.
